Szokolluzade Lala Mehmed pasa

Szokolluzade Lala Mehmed pasa
Született16. század
Elhunyt1606. június 21.
Isztambul
Állampolgárságaoszmán
Foglalkozása
  • hadvezér
  • politikus
Tisztsége
SírhelyeIsztambul
Sablon • Wikidata • Segítség

Szokolluzade Lala Mehmed (Sokolluzade Lala Mehmed) (egyszerűbben: Lala Mehmed) (? – 1606. június 21.) pasa, a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Oszmán Birodalom legjelentősebb nagyvezíreinek egyike volt; Kodzsa Szinán (Koca Sinan) (1520 – 1596) pasa, és Damat Ibrahim (? – 1601) pasa mellett.[1]

Életpályája

Lala Mehmed születési helye ismert (Jajca, Bosznia), azonban születési időpontja ismeretlen.[2]

Az Isztambulba került, Szokolluzade Mehmed egy oszmán herceget tanított, ezért kapta a „Lala” becenevet, ami „nevelőt” jelent.

Katonai pályafutása során, 1591-ben, a janicsárok parancsnoka (aga) lett. Ebben az évben kezdődtek meg az 1606-ig tartó harcok, a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között, amelyből a később tizenöt éves háborúnak nevezett konfliktus kialakult. 1594-ben, Kodzsa Szinán nagyvezír parancsnoksága alatt, részt vett Tata és Győr elfoglalásában. 1595-ben Ferhát (? – 1595) pasa, a nagyvezír, szerdárnak (fővezérnek) nevezte ki, a feladata Budának a védelme volt. Még ebben az évben (1595), Esztergom védelmében harcolt, a törökök azonban kénytelenek voltak feladni a várost a Mátyás (1557 – 1619) osztrák főherceg (a későbbi II. Mátyás magyar király) vezérelte, császári-királyi seregnek; a harcok után Lala Mehmed Budára vonult vissza.

Még 1594-ben Anatólia kormányzója, azaz, beglerbégje lett, amely tisztséget 1598-ig töltötte be (már másodszor, korábban 1590-től 1592-ig volt anatóliai beglerbég[3]).

Részt vett, III. Mehmed (1566 – 1603) oszmán szultán fővezérsége alatt, az 1596-os esztendő harcaiban; Eger elfoglalásában, és a háború kimenetele szempontjából döntő jelentőségű, mezőkeresztesi csatában, amely az oszmán-törökök (és a velük harcoló krími tatárok) győzelmével ért véget, a Miksa (1558 – 1618) osztrák főherceg vezérelte, császári-királyi csapatok és szövetségeseik ellen.

Az 1598-as esztendőben is Magyarországon harcolt. Szaturdzsi Mehmed (Satirci Mehmed) (? – 1599) pasa, szerdár rangban, vezérelte a török sereget, elfoglalták Csanádot, Aradot, Nagylakot és Solymost, azonban a kulcsfontosságú Várad ellenállt. A Király György (1527 – 1598; az ostrom alatt szerzett sebeibe belehalt), Nyáry Pál (1550 körül – 1607) és Melchior Reichsfreiherr von Redern (1555 – 1600) parancsnokolta védők, megvédték Váradot.[4]

Várad sikertelen ostromában való részvétel, Lala Mehmed karrierjére nem hatott ki. Még 1598-ban, távozva az anatóliai beglerbégségből, Rumélia kormányzója, azaz, a beglerbégje lett, 1603. novemberig.[5]

1599. novembertől, 1600. szeptemberig, majd másodszor, 1601. októbere és 1602. júliusa között, budai beglerbég volt, a ruméliai beglerbégséget megtartva.[6]

1600. őszén, Damat Ibrahim pasa – a nagyvezír – oldalán, részt vett Kanizsa elfoglalásában.[7]

1602. augusztusban, a nagyvezír, Jemiscsi Hasszán (Yemişçi Hasan) (? – 1603) pasa vezérlete alatt, részese volt Fehérvár elfoglalásának ([8]); majd közreműködött, Buda védelmében, az 1602. őszi ostrom során.

Buda újabb, 1603. évi ostromakor, Lala Mehmed, mint szerdár vezette a felmentő sereget, a feladata Buda mindenáron való megvédésének és az ellátásának a biztosítása volt, amit meg is oldott.[9]

Pályafutása csúcspontjára 1604. július 26-án ért, amikor I. Ahmed (1590 – 1617) szultán nagyvezírré nevezte ki, amely tisztséget a haláláig betöltötte.

A nagyvezíri kinevezését követően is, sikeresen harcolt II. (I.) Rudolfnak (1552 – 1612), a Szent Római Birodalom császárának és magyar királynak a csapatai ellen:

1604. szeptemberben Vác és Hatvan megadta magát Lala Mehmed seregének, sőt, még ebben a hónapban, Pest városa is (amelyet 1602. októberben szereztek meg a császári-királyi csapatok). Azonban, 1604. szeptember 19. – október 13. között, Lala Mehmed eredménytelenül ostromolta Esztergomot, de a tervét nem adta fel; 1605-ben újra támadott, ennek a hadjáratnak, az alábbi előzményei voltak:

Még 1604. márciusban, a Rudolf császár-király kormányzásával elégedetlenné vált, és ezért az ellene forduló közép-birtokos, Bocskai István (1557 – 1606), azt kérte a Portától, járuljon hozzá ahhoz, hogy ő legyen Erdély fejedelme. Április 1-én, erre a megkeresésre, Lala Mehmed adott kedvező választ: A törökök el tudják őt fogadni erdélyi fejedelemnek, és fegyveresen is támogatnák. Az 1604. október 14-ről 15-ére virradó éjjel, Álmosd és Diószeg között megvívott csatában, a Bocskai által felfogadott hajdúk, Lippai Balázs (? – 1605) és Némethy (Németi) Balázs (? – 1604) kapitányok vezérletével, legyőzték Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso grófnak (1565 – 1618), felső-magyarországi (kassai) főkapitánynak, a Johann Baptist von Pezzen („Petz”) (1567 – 1616) ezredes vezette, Bocskai ellen támadó hadtestét; kitört a Bocskai-felkelés.[10]

1605-ben, miközben Bocskai serege Érsekújvárt ostromolta, Lala Mehmed, augusztus 28-án, megkezdte Esztergom ostromát. A várkapitány, Wilhelm von Öttingen (? – 1605), a harcokban elesett. Október 3-án, Henri Duval de Dampierre (1580 – 1620) gróf, az életben maradt védők vezére, átadta Esztergomot a törököknek.[11] Lala Mehmed, ezért a sikerért, megkapta az „Esztergom meghódítója” címet; a város 1683-ig a törökök birtokában maradt.

Ez után, seregének egy részét, Bocskai fővezérének, az Érsekújvárt ostromló, Homonnai Drugeth Bálintnak (1577 – 1609) segítségére küldte. A kilátástalan helyzetbe került védők elérték azt, hogy nem a törököknek, hanem Bocskai fővezérének adták át a várost (október 17.). A törökök, 1605-ben, Visegrádot, Veszprémet, és Palotát is megszerezték.

Lala Mehmed személyesen is találkozott – az 1605. február 21-én az erdélyi országgyűlés által Erdély, majd április 20-án, a felkelt rendek által Magyarország fejedelmévé választott – Bocskaival. 1605. november 11-én, Pesten fogadta Bocskait. I. Ahmed szultán nevében, Magyarország királyának címezte a fejedelmet, királyi koronát is nyújtott át neki (Bocskai István koronája), amit Bocskai ajándékul – és nem felségjelvényként – fogadott el (a koronát, a követei útján, 1605. márciusban, maga Bocskai szorgalmazta).

I. Ahmed szultán, 1606-ban, Isztambulba rendelte Lala Mehmedet, hogy az 1602-ben, a perzsákkal kirobbant háborúban ő legyen az oszmán hadvezér, de mielőtt elhagyhatta volna Isztambult, 1606. június 21-én, agyvérzésben meghalt; így nem érte meg a tizenöt éves háborút lezáró, zsitvatoroki békének a megkötését (1606. november 11.).

Jegyzetek

  1. ↑ Szokolluzade Lala Mehmed pasa nem tévesztendő össze Tekeli Lala Mehmed (? – 1595) pasával, aki szintén nagyvezír volt.
  2. ↑ Lala Mehmed – török forrás szerint –, a bosnyák Şahinoğlu családból származott, és rokona lehetett a híres nagyvezírnek, Szokoli Mehmed (Sokollu Mehmed) (1505/1506 – 1579) pasának (és így Szokoli Mehmed unokaöccsének, Szokoli Musztafa (Sokollu Mustafa) (? – 1578), budai pasának is). Szerb forrás szerint, Lala Mehmed, nem csak rokona „lehetett” a szerb származású Szokoli Mehmed nagyvezírnek, hanem az is volt, konkrétan az unokatestvére. Lásd: [1] és [2] – hozzáférés: 2023. január 18.
  3. ↑ [3] – hozzáférés: 2023. január 18.
  4. ↑ A török vezért, Szaturdzsi Mehmedet, a váradi kudarc miatt, a szerdári tisztségből menesztették, és 1599-ben ki is végezték.
  5. ↑ Ezt a tisztséget ekkor (1603 vége) Tiryaki Hasszán (Tiryaki Hasan) (1530 körül – 1611) pasa vette át ([4] – hozzáférés: 2023. február 6.).
  6. ↑ A budai beglerbég tisztség betöltésének időszakára vonatkozó adatok magyar forráson alapszanak ([5] – hozzáférés: 2023. február 6.). Török forrás ([6] – hozzáférés: 2023. február 6.) szerint, 1600. augusztus-szeptember és 1601. július-1602. október időszakokban volt Lala Mehmed a budai beglerbég. – A budai pasák listája szócikkben, pontatlanul írva, „Lala Muhammed” néven szerepel(t) Szokolluzade Lala Mehmed pasa.
  7. ↑ Kanizsa feladása miatt, Georg Freiherr von Paradeiser (? – 1601) császári-királyi várkapitányt kivégezték.
  8. ↑ Fehérvár alkapitánya, Wathay Ferenc (1568 – 1609 után) végvári vitéz, jelentős irodalmár is volt.
  9. ↑ Lala Mehmed, még ruméliai beglerbégként, 1602. december / 1603. január táján lett szerdár ([7] – hozzáférés: 2023. február 6.), amely tisztséget már 1595-ben is megkapta. – Buda 1602. évi és 1603. évi sikertelen ostroma miatt, a császári-királyi hadvezért, Hermann Christoph von Russwurmot (Hermann Christof von Rußwormot) (1565 – 1605) kivégezték.
  10. ↑ [8], [9] – hozzáférés: 2023. január 18.
  11. ↑ Esztergom feladása miatt, Dampierre gróf ellen is indítottak hadbírósági eljárást, de őt felmentették. Dampierre gróf 1620. október 8-án esett el, amikor II. Ferdinánd (1578 – 1637) császári-királyi hada, sikertelenül ostromolta, az ekkor Bethlen Gábor (1580 – 1629) fejedelem uralta Pozsonyt (harmincéves háború(1618-1648)).

Források

  • Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa, Rubicon Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2022
  • Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme [10] – hozzáférés: 2023. január 18.
  • Gévay Antal: A budai pasák, Bécs, 1841 [11] – hozzáférés: 2023. február 6.
  • Magyarország hadtörténete II. Az oszmán hódítás kora, 1526 – 1718 (szerkesztette: Mészáros Kálmán), Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020
  • Magyarország történeti kronológiája (főszerkesztő: Benda Kálmán), II. kötet. 1526 – 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
  • Szabó András: „Téged Isten dicsérünk”. Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2010
  • Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború, Szeged, MM, 2000, [12] – hozzáférés: 2023. január 18.
  • Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [13] – hozzáférés: 2023. február 6.
  • [14] – hozzáférés: 2023. január 18.
  • [15] – hozzáférés: 2023. január 18.

Szépirodalom

Lala Mehmed pasa alakja feltűnik Szántó György (1893-1961) írónak, a "Hajdútánc" című történelmi regényében (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1969).


Elődje:
Malkocs Javuz Ali pasa 		Utódja:
Bosnák Dervis Mehmed pasa