Sziládi János

Nem tévesztendő össze a következővel: Szilády János.
Sziládi János
SzületettSzilágyi János
1939. április 11.
Budapest
Elhunyt1999. augusztus 18. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásakönyvkiadó, író, színházigazgató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1964)
SírhelyeFarkasréti temető (6/19(6/1/A)-1-120)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Sziládi János (eredeti neve: Szilágyi János) (Budapest, 1939. április 11. – Budapest, 1999. augusztus 18.) magyar könyvkiadó, író, színházigazgató.

Élete

A házat, amelyben laktak, a háborúban lebombázták. Vidékre került: a hegyvidék és a síkság találkozásánál épült faluba, Karácsondra. Itt telt a gyermekkora, s ide kötötték első, a későbbiekben is meghatározó tudatos emlékei.[2]

Középiskolai tanulmányait az Egri Gárdonyi Géza Tanítóképzőben, 1955–1959 közt végezte. Ott érettségizett.[3] [4]

Egyetemi tanulmányait az 1964-ben fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–orosz szakán.[5]

1964-1965 között a Színháztudományi Intézet gyakornoka, 1968-1969 között miniszteri biztosa volt. 1965-1970 között a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának főelőadója volt. 1970-1974 között a Kortárs folyóirat olvasószerkesztőjeként dolgozott. 1974-1977 között a Magyar Nemzet rovatvezető-helyettese volt. 1977-1979 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság tudományos, kulturális és közoktatási osztályának munkatársa volt. 1979-1982 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1982-1995 között a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója volt.

Művei

  • Reggeltől reggelig (elbeszélések, 1975)
  • A lehetőség (regény, 1977)
  • A megnyitó (kisregény, 1980)
  • Tapsrend (tanulmányok, kritikák, 1982)
  • Kísérlet (regény, 1984)
  • Az éjszaka történetei (kisregények, 1986)
  • Epizódok egy kétemeletes ház hétköznapjaiból (regény, 1988)
  • Az elveszett falu meséi (novellák, 1990)

Források

  • Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 16.
  2. ↑ Vö.: Sziládi János: A megnyitó – Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1980. című könyv fülszövegét. – Hozzáférés: 2021. október 19.
  3. ↑ Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium – iskolai tablók – Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző IV. osztálya 1955−59 − Régi tablóképek/1951-1970, 1950-1960_09.jpg; A diákok 1. sorában a 7. diák Szilágyi János – Hozzáférés: 2021. október. 19.
  4. ↑ ”Az 1956-os forradalom és szabadságharc első napjaiban, Baranyai Ferenc igazgató kérésére, néhányan a tanítóképzőben (kollégiumban) maradtunk. Az akkor még zavaros napokban − az esetleges betörők ellen − esti jelenlétünkkel védtük az iskolai gyűjteményeket, berendezési tárgyakat. Éjfélekig az igazgatói szobában tartózkodtunk. Kártyáztunk. Ahogy rendeződött a helyzet haza utaztunk. Szilágyi Jancsi, egy másik iskolatársunkkal a kollégiumban maradt.
    1957 januárjában, amikor visszatértünk, akkor mondta el Jancsi veszélyes történetüket. November elején megpróbálkoztak eljutni Budapestre. Késő este felkérezkedtek egy élelmsegítséget szállító teherautóra. Alig hagyták el a várost, amikor szemből éles fény világított rájuk. Az autó megállt. Tankok fénycsóvájából fegyveres orosz katonák jöttek elő és kocsijukat körbe fogták. Mindenkit leszállítottak az autóról és letérdeltették őket a tankok elé. Nehéz magyarázkodás és egyenkénti ellenőrző motozás után az oroszok nem találtak senkinél fegyvert. Egész éjszakán át térdepeltek a tankok előtt. Reggel visszafordították őket Egerbe.” – Orosz Gábor iskolatárs szóbeli közlése. (2021)
  5. ↑ Érettségi után, 1959-ben, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar−orosz szakára jelentkezett, és oda is vették fel. Egy félévi tanulmányok után átjelentkezett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Ott folytatta tanulmányait magyar−orosz szakon. Így az egyetemi tanulmányait, végig Szilágyi János néven, 1959−1964-közt végezte.

További információk