Szent Gellért püspök (olaszul: Gerardo di Sagredo; latinul: Gerardus; Velence, 977. április 23. – Buda, Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.[5]) bencésszerzetes, a velenceiMorosini (egyes, elterjedtebb történészi nézetek szerint a Sagredo)[6][7] család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban. Életéről a legtöbb információt legendái őrizték meg, amelyek a szentek középkoriéletrajzának legtöbb hagyományos elemét tartalmazzák, így bizonytalanság övezi származását. Évszázadokkal később keletkezett egyéb források és a kor viszonyainak elemzése szerint feltételezhetően a velencei Palazzo Sagredo—Morosinit birtokló család valamelyikéből származik. Súlyos betegsége után ötéves korában a bencés San Giorgio-kolostorba küldték. Kiváló szerzetesi oktatásban részesült, valamint nyelvtant, zenét, filozófiát és jogot is tanult.
Velencéből 1020 körül zarándokútra indult a Szentföldre, de egy vihar arra kényszerítette, hogy szakítsa meg útját Isztria közelében. Úgy döntött, hogy felkeresi a Magyar Királyságot. Mór pécsi püspök és I. István magyar király meggyőzték – hangsúlyozva, hogy Gellért prédikációi felgyorsíthatják a magyarok megtérését – hogy ne folytassa zarándokútját. Gellértet István király fia és örököse, Imre herceg nevelőjévé tette. Nem sokkal később (1023 körül) Gellért a Bakonyi-hegységben lévő bakonybéli monostor (remeteség) egyik kunyhójába húzódott és itt hét évet élt.[8] I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette. Magyarul tudó bencés szerzetesek segítettek neki prédikálni a helyi lakosok között.
Vértanúsága liturgikus ünnepnapját szeptember 24-én tartják. 1083-ban avatta szenttéVII. Gergely pápa, I. László magyar király kérésére I. István és Imre herceg mellett. A velenceiek és a magyarok között vita tört ki Szent Gellért ereklyéinek hovatartozásáról, amelyeket magyar, olasz és cseh földön több helyen őriznek.
Élete
Atyja, Gerardo (Gellért) velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született.
Öt évig tanult az Isola di San Giorgio MaggioreBenedek-rendikolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. Atyja, Gellért, valamikor 990–995 között részt is vett abban a népes zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő nevét vette föl. 1005 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt, a septem artes liberales elvégzésére, Bolognába küldte. Onnan öt év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.
Magyarországra érkezése
A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, s ekkor Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztázpécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mórpécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-énSzékesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.
Csanádi püspökként
1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (köztük hét magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét hét főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal, így csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő volt az első és leghatásosabb terjesztője.
A politikai viszonyok Szent István halála után
Szent István1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt.[9]
Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje.
Szegfű László történésznek a fennmaradt források elemzése alapján kialakított álláspontja szerint (a korábban elfogadott szeptember 24-i időpont helyett) augusztus 29-én a pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői, majd elfogták, kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték, lándzsával átdöfték és megkövezték.[10][11]
Művei
Szent Gellért komoly irodalmi munkásságot folytatott. Egyetlen fennmaradt értekezését csak az 1700-as években találták meg a freisingikáptalan könyvtárában,[12](Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignácerdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. Újabb kiadása Deliberatio. Gerardi Moresanae aecclesiae episcopi Svpra Hymnum trium Pverorum – Elmélkedés. Gellért, a marosi egyház püspöke A három fiú himnuszáról címmel (Scriptum Kiadó, Szeged, 1999. 765 oldal ISBN 963-8335-71-8) jelent meg. Ismertetését lásd: Vajda Tamás: Magányos remekmű a XI. századból.
Szent Gellért más műveket is írt, ezek azonban elvesztek az idők során. Annyit lehet tudni, hogy elveszett művei a következő témakörűek voltak:[13]
Magyarázatok Szent János apostol első leveléhez;
Értelmezéseket Szent Pálnak a zsidókhoz intézett levele első fejezetéhez;
Értelmezések a Szentháromságról.
Többen neki tulajdonították Szent István király Intelmeinek szerzőségét is, de ez nincs bizonyítva.[13]
Emlékezete
A nép a Csanádon eltemetett püspököt azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentjei közé iktatta. Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit – bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában – most a Velencei lagúnában fekvő Murano Santa Maria e Donato bazilikájában őrzik.[14][15] Ereklyéinek kisebb részei az évszázadok során ajándékozásokkal és cserékkel elkerültek Bolognába, Prágába is. Őrzik ereklyéit Győrött, valamint 1992 óta Szegeden a Fogadalmi Templomban (a „Dómban”), a belvárosi templomban (2002),[16] és a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban (2018),[17]
1994-ben Szent Gellért legendája címmel tévéfilm formájában dolgozták fel Gellért püspök legendáját, a filmet Rajnai András rendezte, Gellért püspököt Sinkó László alakította.
2002 márciusában helyezték el a budapesti Belvárosi Plébániatemplom egyik kegyoltárján Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét.
A Szeged-Csanádi egyházmegye 2008-ban hozta létre a Szent Gellért emléknapja (szeptember 24.) körüli napokban évente megrendezett Szent Gellért Fesztivált, melynek keretében komolyzenei hangversenyeket tartanak a szegedi dómban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Zeneakadémia nagytermében és a Pesti Vigadóban neves magyar és külföldi előadók, valamint a Szent Gellért Akadémia Zenekara és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, továbbá tudományos előadásokra is sor kerül. A fesztivál alapítója Robert Christian Bachmann (1944–2019) svájci zeneszerző és karmester volt, művészeti igazgatója Yoon Kuk Lee (1953) koreai zeneszerző és karmester.[19]
2015. szeptember 27-én a Szent Gellért Fesztivál keretében, a szegedi fogadalmi templomban volt Tóth Péter Szent Gellért-oratóriumának ősbemutatója Szélpál Szilveszter (bariton), a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével.[20] A darab megrendelője a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Kiss-Rigó László püspök volt. Az ősbemutató előadóival készült hangfelvétele a Gryllus Kiadónál jelent meg 2017-ben (GCD 190).
Róla elnevezett intézmények
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Kiskunmajsa[21]
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, Gyomaendrőd[21](Korábbi nevei: Gyomai Állami Általános Gimnázium (1954–1968), Kiss Lajos Gimnázium (1968–1990), Kner Imre Gimnázium (1990–2014). 2014. szeptember elsején a gimnázium csatlakozott a Szeged-Csanádi egyházmegye fenntartásában működő Szent Gellért Katolikus Általános Iskolához, egy intézményt alkotva.)
Szent Gellért Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Tab[21]
↑Diós István (magyar kiadás szerk.): Szentek élete. Szent Gellért, Budapest, 2001. 5. bővített kiadás elektronikus változata. (A fordítás Joseph Weisbender: „Heilige des Regionalkalenders”, 1978 c. kiadás alapján készült.) [1]Archiválva2014. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben