A város külterülete a következő matematikai – geográfiai koordinátákkal van határolva: 48º 11´ 36´´ é. sz. és 48º 16´ 15´´ é. sz. és 17º 20´ 53´´ k. h. és 17º 26´ 34´´ k. h. A város belterületét a következő matematikai – geográfiai koordináták határolják: 48º 12´ 25´´ é. sz. és 48º 13´ 49´´ é. sz. és 17º 23´ 8´´ k. h. és 17º 26´ 16´´ k. h.
A városon rövid távon halad át az E 571-es első osztályú út, amely Pozsonyt köti össze Szereddel. A városon áthalad a Pozsony – Nagyszombat közötti másodosztályú E 61-es, valamint a Malacka – Somorja közötti 503-as másodosztályú út. A másodosztályú utak a D1-es autópályát és a várost összekötő utak. A városon egy, európai fontosságú vasútvonal halad át /a négyes számú Berlin – Pozsony – Balkán vonal/.
Szenc természetföldrajzi jellemzése
Szenc éghajlata
Éghajlati területek
Az éghajlat vagy klíma valamely hely vagy földrajzi táj hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése.
Szenc város területe éghajlati szempontból a kontinentális-európai rész, enyhe éghajlati övezetébe tartozik. A besorolás szempontjából a vizsgált terület a meleg éghajlati övezet meleg éghajlati körzetébe tartozik, ahol a nappali maximum több mint 25 °C és átlagosan több mint 50 nap a nyári napok száma. A meleg éghajlati körzet enyhén száraz, enyhe téllel. Az átlaghőmérséklet januárban - 3 °C alatt van.
Szenc városának területe az éghajlati osztályozás szerint az alföldi klímához tartozik, kicsi hőmérsékleti inverzióval, száraz és enyhén száraz klímával, 10 és több Celsius-fokkal, rengeteg napfénnyel /évi 3000 – 3500 órányi napos idő/. Januárban az átlaghőmérséklet - 1 °C és -4 °C között mozog, júliusban 19,5 °C – 20,5 °C. Az évi hőmérsékleti kilengés 22 - 24 °C, a csapadékmennyiség pedig 530 – 630 mm között mozog.
A levegő éves átlaghőmérséklete °C-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/Éves csapadékmennyiség Szencen mm-ben 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/Éves átlagfelhősödés tizedekben Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/
A meteorológiai állomásokon mért időjárási tényezők:
Meteorológiai állomás
Időjárási tényezők
Pozsony repülőtér
Légnyomás
Bős
Napsugárzás
Királyfa
Hőmérséklet
Páratartalom
Borultság
Csapadék
Hótakaró
Szél
(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
Szenc városának területén a levegő átlaghőmérséklete a megfigyelés ideje alatt 10,9 °C volt. Januárban a levegő átlaghőmérséklete – 0,4 °C volt, júliusban pedig 22,2 °C.
A levegő legmagasabb átlaghőmérséklete 22,6 °C /2006 júliusa/ a legalacsonyabb átlaghőmérséklet – 3,4 °C /2006 januárja/ volt. A tízéves megfigyelés /2001 - 2010/ ideje alatt a levegő abszolút hőmérsékleti maximumát 2007. július 20-án mérték, ennek értéke 38,3 °C volt. A levegő abszolút hőmérsékleti minimumát 2003. január 12-én mérték, értéke -21 °C-t volt. A 30 °C feletti napok száma a királyfai meteorológiai állomáson a megfigyelés ideje alatt 274 nap volt.
A trópusi napok száma Szencen 2001 - 2010 között /meteorológia állomás Királyfa/:
Év
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Összesen
Napok száma
30
28
50
16
14
34
37
25
19
21
274
(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
A második fontos időjárási tényező az légköri csapadék. Az évi, valamint a havi csapadékmennyiség a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ Szenc számára a királyfai meteorológia állomásról származik. Az átlagcsapadék-mennyiség a megfigyelés ideje alatt 564,1 mm volt. A legkisebb csapadékmennyiség 2003-ban /323 mm/, a legnagyobb pedig 2010-ben volt. Ekkor a csapadékmennyiség elérte a 832,2 mm-t . A csapadékmennyiség értéke 2003 márciusában 0,1 mm volt, ami kifejezetten alacsony értéknek számít. A csapadékmennyiség maximális értékét 2010 májusában mérték, amikor a havi csapadék elérte 153 mm-t.
A szél iránya és mennyisége ‰-ben Szencen 2010-ben /meteorológia állomás Királyfa/
Szenc város területén a megfigyelés ideje alatt mért legalacsonyabb csapadékmennyiség 30,1 mm /február/, a legnagyobb, az augusztusban mért csapadékmennyiség pedig elérte a 73,3 mm értéket. A hótakaró kialakulása a megfigyelés ideje alatt csak egyszer volt októberben, mégpedig 2003-ban. Szenc városának területén a hótakaró megjelenése novemberre jellemző, ami 6 alkalommal volt megfigyelhető, decemberben és januárban pedig 3 alkalommal, ezt 2006-ban figyelték meg. A hótakaró eltűnése januárban kétszer, februárban háromszor, márciusban pedig ötször volt. A legtöbb nap, amikor 1 cm és nagyobb összefüggő hótakaró fedte a területet, 2010-ben volt, amikor elérte a 70 napot. A legalacsonyabb pedig 2003-ban volt, amikor csak 13 napig borította hótakaró a várost. A relatív páratartalom %-ban kifejezve a levegő vízgőzzel való telítettségét foglalja magába. A páratartalom relatív értéke a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ decemberben /85%/ és novemberben /84%/ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig áprilisban /63%/ és júliusban /64%/ mérték.
Átlag havi páratartalom %-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/:
Hónap
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Páratartalom %-ban
82
78
71
63
67
66
64
67
73
80
84
85
(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
A páratartalom relatív értéke 2010-ben volt a legmagasabb /77%/, a legalacsonyabb értéket pedig 2001-ben mérték /71%/. A légnyomás havi és évi átlagát, amely Szenc városának területére jellemző, a pozsonyi repülőtér meteorológiai állomásán hektopascalokban /hPa/ mérték.
A légnyomásmérő tengerszint feletti magassága 143,19 m. A mért értékekből megállapították, hogy az évi légnyomás folyamata kontinentális típusú volt, télen maximummal, nyáron minimummal. A megfigyelés ideje alatt csak a 2010-es év volt kivétel. A maximális értékeket márciusban /1000,1 hPa/, áprilisban /1001,1 hPa/ és októberben /1001,0 hPa/, a minimális értékeket pedig februárban /990,4 hPa/ és novemberben /991,1 hPa/ mérték. Szenc városa fölött az égbolt általában felhős. Reggel az égbolt nagyon felhős, este már kevésbé. A legtöbb felhő decemberben /8,0/, januárban /7,6/ és novemberben /7,6/, míg a legkevesebb áprilisban /5,3/ és augusztusban /5,2/ figyelhető meg.
A legalacsonyabb felhőviszonyok 2007 áprilisában /2,8/, a legmagasabbak pedig 2004 decemberében /8,6/ voltak megfigyelhetők.
A napsugárzás hossza, amely a Duna menti–síkságra jellemző, ezen belül még Szenc városának területére is, a bősi meteorológiai állomáson mérték. A napsütés évi átlagértéke a megfigyelés ideje alatt 2036,7 óra volt. A legtöbb napsütésen nap a júniusi, júliusi és az augusztusi hónapokra esik. A napsugárzás maximális értékét 2003 júliusában mérték, az értéke pedig 312,0 óra volt.
A széljárás meghatározásának éves adatai a királyfai meteorológiai állomás anemográfiai feljegyzéseiből származnak. A szélnél, mint vektormennyiségnél az irány van meghatározva, azaz hogy honnan fúj a szél a világrészek és a szél gyorsasága szerint. A 2010-es szélviszonyok egy nyolcrészes szélrózsán vannak feltüntetve. A grafikon szerint a szél számából és irányából megállapíthatjuk, hogy a legerősebb szél északról és északkeletről, a leggyengébb pedig délkeletről és keletről fúj. A szél átlagsebessége észak felől volt a legnagyobb /3,5 m/s/ a legkisebb átlagsebességet pedig kelet, északkelet felől mérték /1,1 m/s/.
Szenc vízrajza
Szenc leglátogatottabb tavai
Szenc városának területén folyik a Fekete-víz, de találhatók itt állóvizek is. Ezek nagyrészt antropogén típusúak /az ember tevékenysége következtében alakultak ki/, továbbá és a talajvíz kisebb természeti forrásai, termálvíz források.
Szenc városa a Vág és a Fekete-víz vízgyűjtő területéhez tartozik, s egy olyan területhez, amelynek az átlag specifikus lefolyása 15 l. s−1. km−2.
A Fekete-víz a Kis-Dunának egy olyan mellékfolyója, amelyre a természetes alföldi folyás jellemző sok folyókanyarral. Forrása 130 m tengerszint feletti magasságban a Malý Javorník alatt a Kis-Kárpátokban, Szentgyörgytől /Svätý Jur/ nyugatra található és 115 méteres tengerszint feletti magasságban torkollik a Kis-Dunába. A folyómeder hossza 55,2 km, a vízgyűjtő területe 1257 km², a maximális magassága 215 m tengerszint feletti. A Fekete-víz Szenc városának területén 1,25 km hosszan folyik.
Szenc városának területén három mesterségesen kialakított talajvíz bázisú tó található, amelyek kavicskitermeléssel keletkeztek. Szenc további tavai négy kisebb tó, amelyek közül három természetes úton és egy tavacska a téglagyárnál, amely a téglagyártáshoz szükséges nyersanyag kitermelésével keletkezett. A tavak felszínalatti vízzel vannak kitöltve.
Szenc városának területén a legnagyobb tó a Napfényes-tavak, amely kavics kitermelésével keletkezett a 19. században a Pozsony – Párkány vasútvonal építésekor. A tó területe több mint 100 ha, mélysége pedig eléri a 12 m-t. Rekreációs tevékenységre szolgál, a tó északi részén található az AQUAPARK. A második legnagyobb tó a Hlboké jazero, amely a déli területen található, közel a Napfényes tavakhoz. Kavics kitermelésével keletkezett, fiatalabb tó, mélysége helyenként eléri a 22 m-t is. A Ezüst-tó a kövecses tavak közül a legkisebb kiterjedésű. A terület nyugati részén található, s az útépítéshez használatos kavics baggerozásával keletkezett. A Kövécstó a löszös szőlőhegy domb alatti bemélyedésénél található. Természetes alapú és a vízszint kiegyenlítődéssel a tó területe a harmadára csökkent. A tó mai állapotát a többszöri területrendezés után a 20. század 60-as éveinek elején érte el. A Vályogvető-tónak természetes eredetű. Lecsapolással és földfeltöltéssel új területeket szereztek és a tó területe 2 árra csökkent. Jazierko Teheľňa agyag kitermelésével keletkezett a téglagyár rendeltetéseire. Jazero pri osade Martin egy kis bemélyedésnél található, amely két csatornához van kötve. A leglátogatottabb tavak: a Napfényes-tavak, a Hlboké jazero, az Ezüst-tó és a Kövécstó.
Szenc talajviszonyai
Szenc talajtípusai
A talajtípusok, altípusok és fajták neveit Csehszlovákia morfogenetikus osztályozási rendszere alapján használják. Szenc területén 20-féle talajtípust, altípust és fajtát fedeztek fel. Ezeket Szlovákia morfogenetikus besorolása szerint három csoportra osztjuk:
kezdeti
molikus
ilimerikus
Kezdeti talajok
A kezdeti talajok egy talajcsoport kezdeti talajképző folyamatokkal vagy különböző gátló tényezőkkel.
Az ártézi talajok a vízfolyásokban, vízmedrekben fordulnak elő, ahol nemrég még árvizeknek, talajvízszint-süllyedésnek voltak kitéve. Szencen a következők fordulnak elő:
Tipikus karbonátos ártézi talajok
A déli területeken és a Fekete-víz medrétől délre találhatók, ezek közepesen kötött talajok.
Tipikus sekély ártézi talajok
A déli területeken és a Fekete-víz medrétől délre találhatók, ezek közepesen kötött és laza talajok.
Tipikus könnyű, a melegebb régiókban kiszáradt ártézi talajok
A déli ártéri területeken és a Fekete-víz északi partján találhatók, ezek laza, a melegebb régiókban pedig közepesen kötött talajok.
Az öntéstalajok nagyon vékony világos humusz horizontjuk van. A homokon, agyagon, márgán és löszön alakultak ki. Ott találhatók meg, ahol az eredeti talajok talajerózióval voltak eltávolítva. Ezen a területen előfordulnak:
Erodált löszös öntéstalaj és barnaföld
A termőréteg a löszből jön létre, ahol a barnaföld el van mosva. A régió dombjainak a nyugati és északi részén található. Közepesen kötött talajok.
Tipikus öntéstalajok, erodált barnaföld, vagy erodált márga és agyagtalajok
A régió északi részén fordulnak elő kis területen, közepesen kötött, vagy kötött talajok.
Molikus talajok
A molikus talajok egy talajcsoport a szerves anyagok felhalmozódásával és átalakulásával.
A feketeföld sötét humusz horizontú. Löszös és üledékes területeken fordulnak elő, ahol már régóta nem volt árvíz. Szencen a következők fordulnak elő:
Tipikus csernozjom
A szenci régió keleti határa mentén, nagyon kis területen fordul elő, magas az agyagtartalma. Kötött talaj.
Főleg karbonátos feketeföld
Szenc belterületétől északra és keletre található meg kis területen, és a Fekete-víz déli partján, közepesen kötött talaj.
Tipikus sekély, az alluviális üledékeknél többnyire karbonátos feketeföld
A város belterületétől délre fordul elő kis területen, és keleten Boldogfa és Réte között, közepesen kötött talaj.
Ártéri üledékeknél előforduló karbonátos feketeföld
A régió délnyugati és délkeleti részén fordul elő, közepesen kötött és kötött talaj.
Karbonátos üledékeknél előforduló kiszáradó tipikus feketeföld
A Fekete-víz medrétől délre és a délkeleti részén, a Napfényes tavak közelében fordul elő kis területeken, laza talaj.
Karbonátos üledékeknél előforduló tipikus feketeföld
Szenctől délkeletre és délnyugatra fordul elő, közepesen kötött talaj.
Tipikus löszös karbonátos feketeföld
A régió középső részén fordul elő, a várostól északra, közepesen kötött talaj.
Tipikusföld és löszös barnaföld
A régió keleti részén és északi részén Martin közelében elszórtan fordulnak elő, közepesen kötött talajok.
Tipikus feketeföld a homokos felületeken
A régió déli részén és néhol a városon belterületén is előforduló laza talaj.
Erodált feketeföld
A régió központi, nyugati és északnyugati részén fordul elő, közepesen kötött talaj.
Ilimerikus talajok
Az ilimerikus talajok egy talajcsoport transzlokációs és kolloid agyag részecskék felhalmozási folyamatokkal.
A barnaföld löszös és vékony könnyű humusz horizontú lösz agyagos részeken fordul elő. Szencen a következők fordulnak elő:
Tipikus löszös barnaföld
A régió északnyugati részén, kis területeken található, közepesen kötött talaj.
Tipikus barnaföld a löszös agyag területeken
A régió keleti és északkeleti határán fordul elő, közepesen kötött talaj.
Tipikus barnaföld löszös agyagos és poligénes agyagos területeken
A Márton - erdő környékén, nagy területeken fordul elő, közepesen kötött talaj.
Vályogos és poligénes barnaföld
Szenc északi részén fordul elő, közepesen kötött talaj.
Szenc élővilága
Szenc növényvilága
Szenc természetes vegetációja
Szlovákia növényföldrajzi felosztása szerint Szenc a pannon flórába tartozik a Duna - menti síkságon belül. E szerint Szenc a lombhullató erdők zónájába, a tölgyerdők zónájába és az alföldi zónákba sorolható. A régió déli része sík vidék, az északi pedig dombhátság.
A régió északi részén, a Márton - erdő környékén az összes tölgyfajtával találkozhatunk. Az erdő évtizedeken át ellenállt az emberi beavatkozásnak, ezért az zavartalanul fejlődhetett. A Szenci járásban ez a legértékesebb biocentrum. A gyógynövények közül előfordul a gumós macskahere /Phlomis tuberosa/ és a pusztai meténg /Vinca herbacea/. A viszonylag ritka molyhos tölgy /Quercus pubescens/, a csertölgy /Quercus cerris/ és a tatár juhar /Acer tataricum/ Szlovákia területén itt fordulnak elő a legnyugatabbra. A Márton - erdő még a délkelet - európai erdőkhöz tartozik.
Növényvilága gazdag, a NATURA 2000 részét képezi, és a löszös juhar-tölgyes erdők része.
A Márton - erdő cserjeszintjén számos fagyal /Ligustrum vulgare/, kökény /Prunus spinosa/ és ükörkelonc /Lonicera xylosteum/ van. A gyepszint szintén gazdag. Megjelenik itt a gyöngyvirág /Convallaria majalis/ és az erdei gyöngyköles /Lithospermum purpureo-coeruleum/.
Szenc déli határát alkotják. Puha ártéri erdők, fűz-nyár erdők és bokorfüzesek egyaránt előfordulnak itt. A domináns növények a következők: mandulalevelű fűz /Salix triandra/, fehér fűz /Salix alba/, csigolyafűz /Salix purpurea/, fehér nyár /Populus alba/, fekete nyár /Populus nigra/ és a mézgás éger /Alnus glutinosa/.
Szlovákia állatföldrajzi felosztása szerint Szenc élővilága a pannon sztyeppek közé tartozik. A környéken szárazságkedvelő és vízi élővilág fejlődött ki, mely az alföldi tájhoz kötődik. A régió északi részén, a Márton - erdőben, a Fekete-víz folyásától délre és az ártéri erdőkben szárazságkedvelő állatok élnek. Vízi faunával a mesterségesen létesített kavicstavakban, a Fekete-víz eredeti medrében és a mesterséges folyómederben találkozhatunk.
A Márton - erdő avarszintjén apró gerinctelenek, félrovarok /Protura/, ugróvillások /Collembola/, lábaspotrohúak /Diplura/ és barna százlábúak /Lithobius forficatus/ élnek.
A bogarak az élőlények legnépesebb csoportját alkotják. A virágok beporzásában fontos szerepe van az aranyos rózsabogárnak /Cetonia aurata/, a tőröspoloskának /Troilus luridus/ és a kék fadongónak /Xylocopa violacea/. Az erdőkben előfordulnak orrszarvúbogarak /Oryctes nasicornis/, nagy szarvasbogarak /Lucanus cervus/, májusi cserebogarak /Melolontha melolontha/.
A hártyásszárnyúak közül a gubacsdarázs /Cynips quercus/ a tölgyek levelein él. A közönséges szúnyog pedig az emberek életét teszi kellemetlenebbé.
Az ízeltlábúak közül tavasszal az erdőben kis Apollo-lepkék röpködnek, a tisztásokon pedig kéköves bagoly /Catocala fraxini/, gyászlepke /Nymphalis antiopa/, sakktáblalepke /Melanargia galathea/. A fokozottan védett lepkék közé a fecskefarkú lepke /Papilio machaon/ és a kardoslepke /Iphiclides podalirius/ tartozik.
A kétéltűek közül veszélyeztetett fajok közé tartozik a tavi béka /Rana ridibunda/, az erdei béka /Rana dalmatina/ és a zöld varangy /Bufo viridis/.
A hüllők közül a vízisikló fordul itt elő, melynek kedvez az ártéri erdők nedvessége és árnyékossága. A Márton - erdőben él az erdei sikló /Elaphe longissima/, amelynek hossza elérheti a 2 métert is.
Szlovákia environmentális - környezeti regionalizációja szerint Szenc környéke nem tartozik a jelentősen károsodott környezetek közé. Ez a terület a mérsékelten szennyezett környezet közé tartozik. A környezet minőségének felmérésekor figyelembe kell venni a levegő, a víz, a talaj, az ásványok és az organizmusok szennyezésének mértékét.
A levegő szennyezésében legnagyobb szerepet a Doprastav Bratislava a. s., a Dalkia Senec és a boldogfai úton lévő kazánházak játsszák. A szennyezéshez hozzájárulnak a kisebb vállalatok és a középületek kazánjai is. 2005-ben javult a levegő minősége. A levegőt a közúti közlekedés is erősen szennyezi.
A felszíni vizek tisztasága nem megfelelő. A Fekete - vizet szennyezi a szennyvíztisztító telep, amely minőségileg nincs a megfelelő szinten. A felszíni vizek minőségileg a biológiai szennyezés szerint a IV. osztályba tartoznak. A felszín alatti vizek szennyezéséről az ember tehet, mivel a mezőgazdaságban rengeteg vegyi anyagot juttat a talajba.
A talajszennyezéshez hozzájárul a mezőgazdaságban használt nagy mennyiségű műtrágya. Egy másik rontó tényező a víz- és szélerózió a löszös talajokon, északon. Az alapkőzetet szennyezik az illegális szemétlerakók.
A zajterhelés főleg a közúti forgalomnak ,,köszönhető”.
Szenc társadalomföldrajza
Szenc rövid történelmi áttekintése
A terület már az újkőkorszakban /Kr. e. 5500 - 3500/ is lakott volt, erről különféle régészeti leletek /főleg agyagedények/ tanúskodnak. Kerültek elő leletek a bronzkorszakból /gyűrűk, tű, bronzdíszek/ és a vaskorszakból is /csákány, fülbevalók, kések/. A Római Birodalom tündöklése idején a környék a római határvonalon feküdt. A korai középkorban különféle szláv népek éltek itt, később a terület a Magyar Fejedelemség, majd a Magyar Királyság részévé vált.
Szenc első írásos említése – Roland nádor és pozsonyi ispán adománylevelében – 1252-ből származik. 1335-től a főtéren keddenként heti vásárokat tartottak. Különböző okiratok maradtak fenn a 14., 15. és a 16. századból, melyek Szenc akkori közigazgatási helyzetéről számolnak be. 1715-ben a település az Eszterházyak birtokába került, akik kastélyt építtettek a városban /az épület ma Kis Stiftként ismeretes/. 1773-ban Szencen női fegyintézet létesült. 1845-ben megkezdődött a kavicsbányászat a Pozsony-Szenc-Galánta vasútvonal kapcsán. 1853-ban megalakult a Szenci Posta.
Az első, 1768-as népszámlálás szerint Szencnek 1032 lakosa volt. 1869-ben a város 2837-en lakták. Ettől az évtől 10 - 11 évenként már rendszeresen tartottak népszámlálást.
A pozitív gazdasági helyzetnek köszönhetően a 20. század első éveiben fokozatosan nőtt Szencen a lakosság száma, 1920-ra már 4655 főt tett ki. A háborús időkben a népszámlálás elmaradt, 1950-ben a lakosok száma 5899 volt. A 70-es és 80-as években egyre többen költöztek a környékre, így a város lakossága 1991-ben elérte a 14 357-et, 2011-ben pedig a 17 050 főt.
A lakosság természete és mesterséges szaporulata
A demográfiát alapvetően két tényező, a natalitás /születések száma/ és a mortalitás /elhalálozások száma/ befolyásolja. A születések száma 2001-től folyamatosan nő, az elhalálozások száma azonban nem mutat semmiféle szabályosságot.
A lakosság természetes szaporulata abszolút értékben és ‰-ben Szencen 2001 - 2010 között:
Év
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Natalitás abszolút értékben
125
94
151
164
189
177
183
203
223
244
Natalitás ‰-ben
8,20
6,16
9,85
10,54
12,01
11,13
11,38
12,46
13,58
14,65
Mortalitás abszolút értékben
97
112
105
108
113
119
114
119
115
133
Mortalitás ‰-ben
6,37
7,34
6,85
6,94
7,18
7,49
7,09
7,30
7,00
7,99
(Forrás: Szenci Városi Hivatal, 2011)
A bevándorlás mértéke a 2001 – 2011-es időszakban 2001-ben volt a legkisebb /283 fő költözött be/, a legnagyobb pedig 2010-ben /563 fő költözött be/. A kivándorlás mértéke ugyanezen időszakban 2006-ban volt a legkisebb /235 fő költözött el/, a legnagyobb pedig 2010-ben /379 fő költözött el/.
A lakosság mesterséges szaporulata abszolút értékben és ‰-ben Szencen 2001 - 2010 között:
Év
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Imigráció abszolút értékben
283
402
479
398
387
365
403
484
467
563
Imigráció ‰-ben
18,57
26,34
31,24
25,58
24,59
22,96
25,05
29,71
28,44
33,80
Emigráció abszolút értékben
286
316
299
272
304
235
265
342
339
379
Emigráció ‰-ben
18,77
20,70
19,50
17,48
19,32
14,78
16,47
20,99
20,65
22,76
(Forrás: Szenci Városi Hivatal, 2011)
Lakosságeloszlás
A lakosságot kor szerint feloszthatjuk munkaképességük alapján munkaképes életkor előtti időszak /0-14 évesek/, munkaképes életkor időszaka /15-64 évesek/ és munkaképes életkor utáni időszak /64+ évesek/. Ha a gyermekkorúak számát elosztjuk az időskorúak számával, az így kapott értéket beszorozzuk százzal, akkor megkapjuk az öregedési index értékét. Szenc esetében az öregedési index 2011-ben 189,67% volt, tehát a lakosság elöregedéséről beszélhetünk.
A lakosság nem szerinti megoszlását a feminitási index /hány férfi jut 1 000 nőre/ és a maszkulinitási index /hány nő jut 1 000 férfira/ befolyásolja. A 2011-es népszámlálás szerint Szenc lakosainak 51,39%-a nő /8 762 fő és 1057,2 ‰ a feminitási index/ és 48,61%-a férfi /8 288 fő és 945,9 ‰ a maszkulinitási index/.
A lakosság kor szerinti felosztása abszolút értékben és ‰-ben Szencen 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben, 2001-ben, 2011-ben:
Év
1970
1980
1991
2001
2011
Férfiak száma
4226
5306
7002
7109
8288
Nők száma
4305
5466
7355
7564
8762
Maskulinitási index
981,6
970,7
952,0
939,8
945,9
Femminitási index
1018,7
1030,2
1050,4
1064,0
1057,2
(Forrás: Fedor, 2004)
A lakosság nemzetiségi és vallási hovatartozása
2011-ben a lakosság 68,06%-a szlováknak, 14,7%-a magyarnak, 0,69%-a csehnek, 0,11%-a ukránnak, 0,08%-a lengyelnek, 0,07%-a pedig morvának vallotta magát. Az összlakosságból 2752-en, azaz a lakosság 15,79%-a nem vállalta fel nemzetiségét.
Ugyanebben az évben a lakosság 55,53%-a a római katolikus, 6,41%-a pedig az evangélikus vallás követőjének nevezte meg magát. A népszámlálási adatok tanúsága alapján a lakosok 15,4%-a nem hívő.
Szenc gazdasága
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
A kedvező környezeti feltételeknek köszönhetően a mezőgazdaság már a kezdetektől fontos szerepet tölt be a város és a környék életében. A 16. századig egyedül a mezőgazdaság biztosította a helyiek számára a megélhetést. A 18. századtól kezdve szerepe fokozatosan csökkent. 1950-től 1989-ig a Szenci Egységes Földművesszövetkezet irányítása alatt folyt a gazdálkodás. Ma főleg magánszemélyek /Černay Zdenek, Olasz József/ birtokolják és gazdálkodnak a termőföldeken.
A környéken leginkább gabonát /búza, árpa/, kukoricát, olajnövényeket /napraforgó, repce/, burgonyát és hagymát termesztenek.
A Szenchez tartozó területek 12%-át /500 ha/ erdő borítja, melyből csupán 1 ha a természetvédelmi terület.
Nyersanyag-kitermelés, ipari tevékenység
A területen 1845-ben kezdődött meg a kavicsbányászat, amely hosszabb-rövidebb megszakítással a mai napig is tart. A bányászat eredményeként jött létre a 116 ha alapterületű, napjainkban is közkedvelt üdülőközpont, a Napfényes - tavak.
Az utóbbi években a városban több bevásárlóközpont is létesült. Ezek főleg különféle üzletláncok kihelyezett részlegei. Ide sorolható a TESCO, LIDL, KAUFLAND, BILLA, JEDNOTA, CBA, SAMOŠKA.
A magánkézben lévő kisebb vállalkozások főleg textil, ruhanemű, cipő és bútor árusításával foglalkoznak. A fodrász- és kozmetikai szalonok is egyre népszerűbbek.
Szencen a D1-es autópálya, valamint az osztrák határ közelsége miatt egy 45 710 m² alapterületű logisztikai központ is épült.
Turizmus
Szenc a turisták által kedvelt helységnek számít. Évente a világ több mint 20 országából egymillió turista érkezik a városba. A kirándulók főleg a szenci Napfényes-tavak üdülőterületet látogatják, ahol jól felszerelt strandok, játszóterek, sportpályák és különböző programok várják a vendégeket. A tavak északi oldalán kiépült az AQUAPARK néven ismert fürdő- és élményközpont is.
A turisták gyakran keresik fel a város történelmi épületeit és egyéb nevezetességeit is /Szégyenoszlop, Immaculata - szobor, zsinagóga, Szent Miklós plébániatemplom, Szentháromság kápolnája, Kis-Stift, Nagy-Stift/.
Az említett oktatási intézményeken kívül a városban működik még három művészeti iskola és egy speciális iskola a fogyatékkal élő gyermekek számára.
Egészségügy
A környékbeliek egészségéről nyolc körzeti orvos és öt gyermekorvos gondoskodik. A speciális esetekkel 12 szakorvos foglalkozik. A városban kilenc fogorvosi rendelő és hét gyógyszertár is található. A lakosság egészségügyi ellátásáról Pozsony egyes kórháza gondoskodnak.
Művészet és kultúra
A szenci kulturális események legtöbbször a kultúrházban, a városi könyvtárban, a szabadtéri moziban, a városi múzeumban, a templomokban vagy a város utcáin zajlanak. Ezen eseményeken a helyi szervezetek közül rendszeresen fellép a Radosť énekkar, a Rigó színjátszó csoport, a SETAS tánccsoport, az Akcent Live zenekar és sokan mások.
A szenci magyar összejövetelek és műsorok szervezője és támogatója a CSEMADOK.
Források
Mgr. Fillerová Kristína, 2013. Geografia miestnej krajiny a jej význam vo vyučovaní geografie (na príklade mesta Senec). FPV UKF Nitra, rigorózna práca. (szlovák)
