A Szegedi Szabadtéri JátékokMagyarország legnagyobb (4000 fő) befogadóképességű szabadtéri színháza, Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. Egyedülálló műfaji sokszínűséggel bír az európai színházi fesztiválok körében is, műsorkínálatában az opera, az operett, a musical, a próza és a szimfonikus zene rajongói is megtalálhatják kedvenceiket.
Története
A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven.
A játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Klebelsberg Kuno, Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántó Endre, Voinovich Géza, Hont Ferenc). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér – ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be. Azután 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése. 1933. augusztus 26-án a Hont Ferenc rendezésében bemutatott Az ember tragédiája sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.
A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban (Parasztbecsület, Cremonai hegedűs, Glaucos, és ismét Az ember tragédiája) úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át.
Megismételt sikeres előadások mellett a szabadtéri játékok történetében ezután olyan darabok kerültek bemutatásra, mint Herczeg FerencBizánc című darabja, Kacsóh PongrácJános vitéz daljátéka (1936), Berczeli Anzelm KárolyFekete Mária című játéka (1937), Verditől a Requiem, PucciniTurandotja (1938), vagy Verdi Aidája (1939). Hangversenyeken Kodály-, Bizet-, Erkel-, Kacsóh-, Liszt- és Csajkovszkij-művek csendültek fel.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Bár a Dóm téren csaknem 2 évtizedig nem élvezhették a nézők a csillagtetős előadásokat, 1948-ban megjelenik az igény arra, hogy -bár kisebb léptékben- egy új helyszínen, szabadtéri előadásokat tarthassanak. 1949 májusában Újszegeden felavatják a még teljesen el nem készült színpadot és nézőteret. A csaknem 1300 fős színpad azóta is fontos játszóhely a Szegedi Szabadtéri számára. Az 50-es években Szegedre érkezését követően Vaszy Viktor, karmester, a szegedi komolyzenei élet meghatározó alakja a Játékok felújítását szorgalmazza a Dóm téren. 1959. július 25-én így 20 év kihagyás után újraindul a Szabadtéri Játékok az ikonikus helyszínen, a fesztivál második fejezete Hunyadi László dallamaival kezdődik meg.
Az 1960-as évek programját főként fajsúlyos drámák, klasszikus operák, szovjet balett illetve népi dal-és táncjátékok adták. Madách Imre, „Az ember tragédiája” című művének újra műsorra tűzésével a folytonosságot és a kor szellemének megfelelő újrafogalmazást is jelezni szeretnék. A fő misszió a magyar nemzeti művészet legfontosabb prózai és zenés darabjainak műsoron tartása, és az egyetemes kultúrtörténet legszignifikánsabb produkcióinak bemutatása.
A 70-es években is rendszeresen léptek fel külföldi együttesek a Dóm téren: többek közt Olaszországból, Bulgáriából, Ukrajnából, Lengyelországból, és a Szovjetunióból is érkeztek vendégjátékok. Vaszy Viktor – a prózai darabokon kívül – emellett klasszikus operák bemutatóinak sorát (pl. Otellló, Fidelio, Nabucco, Aida) szervezte az ikonikus helyszínre. A következő évtizedekben Horváth Mihály igazgatói korszaka alatt háttérbe került a prózajátszás, és az opera mellett megjelent új, népszerű műfajként a musical. Elsőként Szakcsi Lakatos BélaPiros karaván című műve, majd 1984-ben a magyar rockopera, az István, a király, 1986-ban pedig a világhírű Jézus Krisztus Szupersztár, vagy az 1987-es A nyomorultak. A következő években számos világhírű musical ősbemutatójának helyszíne volt a Dóm tér, mely elindult azon az úton, hogy a hazai musicaljátszás meghatározó színhelye legyen.
A Szabadtéri a 90-es években Dr. Nikolényi István igazgató és Kovács Ágnes igazgatóhelyettes vezetése alatt komoly műszaki fejlesztés eredményeként a fix lelátó helyett, mobil nézőtér került a térre. Műfaji sokszínűségét ebben a korszakban is megőrizte a szabadtéri, sőt a musicalek további erősödésével: olyan nagysikerű darabok bemutatója fűződik ehhez az évtizedhez, mint például a Miss Saigon vagy az Elisabeth.
Dr. Nikolényi István igazgató kezdeményezésére 1996-ban a Játékokat összevonták a Szegedi Nemzeti Színházzal, így önálló intézményi léte megszűnt.
2004-ben visszakapta önállóságát, a színházról leválva önálló gazdasági társasági formába szervezi újjá fenntartója a város. Igazgatónak Bátyai Edinát nevezték ki, aki művészeti vezetőnek Kesselyák Gergely karmester-rendezőt kérte fel.
Az önállósodást biztosító döntés a Játékok életében biztosította a dinamikus fejlődés lehetőségét. A menedzsment komolyan vette az harmincas évek alapítóinak gondolatait, így a művészeti misszió mellett a város idegenforgalmi fellendítését is célul tűzték ki. A Játékok kezelésébe és üzemeltetésébe kerül a csodálatos szecessziós épített örökség a Reök- palota, vagyis a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelynek alapító igazgatója a fesztivál igazgatóhelyettese Herczeg Tamás lett. Ezzel az előadó-művészeti műfajok mellett a szervezet tevékenységei között hangsúlyosan jelenik meg a képzőművészet is.
2013-2021 között a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója Dr. Herczeg Tamás, művészeti igazgatója Ifj. Harangozó Gyula. Vezetésük alatt a Szegedi Szabadtéri népszerűsége szárnyalt, sokszorosára nőtt a nézőszám és a bevétel, technikailag megújultak a játszóhelyek, világsztárokat hívtak Szegedre. Minden évben új operabemutatót szervezett, Herczeg kreatív producerként igazgatásának első évétől műfajidegen világsztárokat szerződtetett a népszínházi operaelőadásokhoz, amelynek köszönhetően teltházasok lettek az operaelőadások is.
A Szabadtéri "legújabb kori" történetére jellemző a legjelentősebb műszaki fejlesztése és művészi megújulás. Az igazgató kezdeményezésére városi és kormányzati közös finanszírozással a Dóm téren a teljes színházi üzem megújult, mobillá vált a színpad, felszíni mobil öltözők, új forgószínpad, hidraulika és emelők is beszerzésre kerültek. Megújult a világítási eszközpark, új mobil fénytornyok és a színpad fölötti világítási hidak és LED fallal gazdagodtak a szcenikai lehetőségek.
Az évtizedben kibontakozik a megújítást célzó művészi szándék is, amelynek célja a próza és az opera pozíciójának megerősítése a Szabadtéri Játékok műsorkínálatában.
Elindult a Shakespeare és Moliére- sorozat, minden évben új opera premier várja a nézőket. Herczeg és Harangozó vezetése alatt a játékok történetében először Wagner mű is bemutatásra kerül. Kodály, Háry Jánosában nem kisebb világsztár, mint Gérard Depardieu lép fel. Világhírű Broadway musicalek magyarországi bemutatójának helyszínévé válik a Dóm tér, így például a Mamma Mia, Titanic, vagy Apáca Show is látható a székesegyház előtt.
2019-ben megújult az Újszegedi Szabadtéri Színpad, melynek célja a Dóm térrel egyenrangú játszóhellyé válni, ennek érdekében a korábbi vendégelőadások helyett saját és határon túli együttműködésben megvalósuló produkciók várták a látogatókat. Megvalósult a művészi álom, évente többségében saját bemutatásban kerül színre az előadóművészet minden műfaja, így opera, dráma, musical, operett, táncjáték és szimfonikus koncert.
Az évtized közepétől évente rekordot döntött a nézőszám és a jegybevétel, a Szegedi Szabadtéri Játékok az ország és a régió legjelentősebb nyári színházi eseményévé vált,[1] színház-iparági összehasonlításban az ország legjelentősebb színházi prémiumterméke lett.[2]
Az évtized utolsó évében a világjárvány nehezítette a Dóm téri események megrendezését. A fenntartó nem támogatta a mobil színház nyári felépítését, így alternatív évad kerül megvalósításra. A vezetés 1500 széket helyezett a macskakövekre, és pódiumszínpadot ácsoltatott amelynek hátterét - a Magyar Passió mintájára- a Dóm adta. A Szegedi Szabadtéri történeti előképére, a Salzburgi Ünnepi Játékokra és a világjárványra is utalva a bemutatásra kerülő mű az Akárki című moralitásjáték volt Zsótér Sándor és Hegedűs D. Géza Kossuth- díjas művészek főszereplésével. Az előadás rendezője Bodolay Géza, aki a miniszter- e szegedi rendezése apropóján részesített kiváló művész elismerésben. A közönség ezúttal ingyenesen látogathatta a Dóm téri előadásokat. Az esemény nem várt művészi mélységet és óriási közönségtámogatást hozott, mindemellett a városvezetés és a szabadtéri vezetése között feszültség alakult ki.
Dr. Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. igazgatásáról Harangozó Gyula művészeti igazgatóval közösen, 2021. január 19-én mondott le a fenntartó modellváltási szándéka miatt, amellyel megszüntette a Szegedi Szabadtéri Játékokat működtető szervezetet.
A döntéssel a Szegedi Szabadtéri Játékok felívelő korszaka és önállósága végetér, a nyári játékok szervezését Dr. Botka László polgármester vezette Szeged Város Önkormányzata[3] a Szegedi Nemzeti Színház vezetőjére, Barnák László főigazgatóra bízta. Szabadtéri Nonprofit Kft. jogutódlással felszámolásra került, vagyontárgyai és több százmillió forintnyi pénzkészlete a Szegedi Nemzeti Színházhoz és az Önkormányzathoz került.
A Dóm téri Játékok kínálata megváltozott, gazdasági okból a 2023-as évtől már nem szerepel tánc, opera, sem drámai produkció. A műfaji sokszínűséggel, igényes művészi megvalósítással bemutatott produkciókkal szemben, esetenként fel-playback musical előadások, zenés koncertek várják a nyári színház szerelmeseit. Az Újszegedi Szabadtéri Színpad műszaki lehetőségei bővültek, koncertsátor fedést kapott, műsorán könnyed szórakoztató nyári színházi előadások és zenés koncertek kapnak helyet.
A 2023- évi szezont követő sajtóelemzés feltárja a két szervezet összevonásának súlyosan előnytelen gazdaság következményeit,[4] rávilágít a csökkenő nézőszámra és szegényedő művészeti tartalomra.[5]
Érdekességek
A Szabadtéri az 1879-es nagy szegedi árvíz pusztítása nélkül nem születhetett volna meg. Miután a Tisza a földdel tette egyenlővé a házak 90 százalékát, a szegediek újraépítették városukat- Szeged szebb lett, mint valaha. A "szögedi nemzet" munkájával felépült a Fogadalmi Templom, előtte a csodás Dóm tér, és ahogy elkészült a tér, már fel is avatta az első Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-ben.
Először úgy tervezték, hogy csak az egyházi témájú darabokat játsszák a Dóm felé fordulva, a többi előadást a Fogadalmi Templomnak háttal ülve látnák a nézők. Ez sosem valósult meg, hanem a dóm két ikonikus tornya védjegyévé vált a Szegedi Szabadtérinek-egészen a 2014-es rekonstrukcióig, amikor megfordult két évad erejéig a színpad és a nézőtér. Később, 2016-ra közkívánatra visszafordult a játszóhely.
A Dóm téri nézőtér szektorai többek közt azokról a nagyvárosokról kapták a nevüket, melyek az árvíz sújtotta Szeged segítségére siettek 1879-ben. London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs is támogatta a várost, Párizsban a gyűjtést például Munkácsy Mihály védnökölte, és Franciaországban rendezték az első jótékonysági hangversenyt is Szegednek. A többi szektor Szeged testvérvárosai (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Toledo, Odessza) után kapta a nevét.
1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. Az ország legnagyobb színpadának műszaki attribútumai rekordszámokban mérhetők. A Dóm térre szállított építési elemeknek csak a csőhossza közel 18 ezer méter, ezek kiterítve Budapesttől Szentendréig érnének. A szerkezetek teljes súlya 140 ezer kilogramm. Az 1000 négyzetméteres, oldalszínpaddal és műszaki-művészeti kiszolgáló bázissal együtt több mint 2000 négyzetméteres színpadnak 1000 tonna súlyt kell elbírnia. A mobil elemeket mintegy 35 darab 24 tonnás kamion szállítja a Dóm térre.
A REÖK ELSŐ ÉVTIZEDE 2007-2017. (szerző) A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2018., 208. o. ISBN 978-615-80923-1-9
A MŰALKOTÁS MINT LÁTVÁNY Konferenciakötet IV. (szerkesztő), A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2017., 93. o., ISBN 978-963-88394-9-7
KELEMEN LÁSZLÓ SZEGEDEN Konferenciakötet II. (szerkesztő), In.: Megtérül-e a kulturális befektetés? Konferencia-előadás, a kötetben önálló tanulmány. A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2015., 173. o., ISBN 978-963-88394-6-6
EMLÉKKONFERENCIA SHAKESPEARE 400 - SZABADTÉRI JÁTÉKOK 85. Konferenciakötet III. (szerkesztő). A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, ., ISBN 978-963-88394-7-3
A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 85 ÉVE (szerző) Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2016., 363. o., ISBN 978-963-88394-8-0
SZÍNHÁZVEZETÉS (szerző) Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2014., 304. o., ISBN 978-963-88394-4-2
TÉR, MŰVÉSZET, SZELLEMISÉG Konferenciakötet I. (szerkesztő), In.: A szabadtéri Játékok mai működése. Konferencia-előadás, a kötetben önálló tanulmány. A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. kiadása, Szeged, 2014.,., ISBN 978-963-88394-5-9
A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK TÖRTÉNETE, 2004-2009. (társszerző) A Szegedi Szabadtéri Játékok kiadása, Szeged, 2010. 153. o. ISBN 978-963-88394-2-8
SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK TURISZTIKAI JELENTŐSÉGE ÉS LÁTOGATÓINAK JELLEMZŐI[halott link] Herczeg Tamás írása, Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám, 2009.
Nikolényi István: A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve, 1931–2006; adattár Polner Zoltán, közrem. Kovács Ágnes; Polgármesteri Hivatal–Bába, Szeged, 2006
Post festum. Szabadtéri játékok a két világháború között Salzburgban, Szegeden és Pécsett; szerk. Kerekes Amália, Kindl Melinda, Szabó Judit; Gondolat, Bp., 2009 (Mű-helyek)
