Kertész K. Róbert
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	Kertész Károly Róbert 1876. június 9.[1][2] Budapest[2]
Elhunyt	1951. augusztus 28. (75 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Péchy Paula (h. 1899–1907)[3] Mentsik Margit (h. 1912–1951)
Foglalkozása	építész író tanár utazó politikus
Tisztsége	helyettes államtitkár (1922–1934, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium)
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1898)
Halál oka	tüdőrák
Sírhelye	Farkasréti temető (40-1-15/16)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész K. Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kertész Károly Róbert; gyakran rövidítve Kertész K. Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, helyettes államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró. Kertész Róbert újságíró apja.

Kertész Tivadar kereskedő és Demszky Anna fiaként született. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte, 1900 és 1908 között tanársegédként dolgozott az ókori építészet tanszékén. 1908-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került, ahol előbb az építési, majd 1922 és 1934 között a művészeti osztály vezetője volt helyettes államtitkári rangban. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a budapesti Műegyetemen magántanári képesítést kapott a Kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből.

Sváb Gyulával együttesen tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot.^[6] Számos tervpályázat nyertese. Weichinger Károllyal együtt ő készítette el a budapesti Városközpont (az ún. Fórum) terveit. Az új Városháza tervpályázatán is ők ketten nyerték el az első díjat, a tervek azonban nem valósultak meg. Weichingerrel közös műveihez tartoznak továbbá a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési terve és középületei. Ő tervezte a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen a Napraforgó u. 9. sz. házat.

Tervben maradt 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra Sváb Gyulával közös terve.^[7]

• Japán művészete (Építőipar, 1905)
• Ceylon építészete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1906)
• Képek Ázsia Keletéről (Budapest, 1906)
• A magyar parasztház (tervgyűjtemény, Sváb Gyulával együtt, Budapest, 1907)
• Nemzeti építőművészet (Budapest, 1916)

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.  
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5

• Magyar építészet a 20. század első felében
• Sváb Gyula
• Napraforgó utcai kísérleti lakótelep