1268-ban az egyiptomi seregek elfoglalták az Antiochiai Fejedelemséget. Az uralkodócsalád ekkor a szomszédos Tripoliszi Grófság székhelyén, Tripoliszban rendezkedett be, mivel 1187 óta az antiochiai fejedelmek a Tripolisz grófja címét is viselték.
1275. március 11-én, május 11-én vagy júliusában meghalt a férje, VI. Bohemond,[1] és átvette a régensséget kiskorú fia, VII. Bohemund[2] nevében, amíg az el nem érte a nagykorúságot.
1287. október 19-én azonban a fia, VII. Bohemund (1260/62–1287) gyermektelenül meghalt, és a lánya, Lúcia megörökölte a Tripoliszi Grófságot, valamint az antiochiai fejedelmi címet. Lúcia ekkor a Nápolyi (Szicíliai) Királyságban tartózkodott, így Szibilla özvegy fejedelemnének ajánlották fel a kormányzást, aki már fia kiskorúsága idején is vitte a kormányrudat, de nézeteltérés alakult ki a fejedelemné és a város vezetése között, ezért Szibilla lemondott a hatalomról, és hazájába, Örményországba távozott, ahol 1290-ben meghalt.