Szathmáry Dániel és Farkas Lujza színészek gyermekeként született. Apja az 1848-as szabadságharcban elhunyt. 15 éves koráig vasárus-segéd volt Kassán. 1862. szeptember 20-án Latabár Endre társulatában kezdte karrierjét mint kórista. Sokáig játszott vidéken, Aradon, Debrecenben és Kolozsvárot, majd a budapesti Népszínházben és Vígszínházban szerepelt. Az 1870-es évek közepétől operett- és népszínműrendező volt. 1880. április 30-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, Millert alakította az Ármány és szerelemben. 1882. november 19-én ünnepelte pályafutása 20 éves jubileumát Aradon. 1883-84-ben Nagy Vincénél szerepelt, s 1885 áprilisában lett a Népszínház tagja. Itt május 10-én a Tót leány című népszínműben, Gyarmati szerepében lépett fel először. Ugyanebben a darabban játszott utoljára 1888. szeptember 29-én, s Kolozsvárra ment, ahol október 1-jén a Nagyzás hóbortja című vígjátékban Ringheim bankárt játszotta. 1892. december 15-én ünnepelte 30 éves jubileumát Szigligeti Udvari bolond című vígjátékában Hancsik kassai polgármester szerepében. 1896-tól a Vígszínház tagja volt. 1887-től a Színészegyesület központi igazgatóságának fővárosi, később vidéki tagja; majd a felvételi bizottság és a fegyelmi bíróság bírája lett.
Első felesége Patika Hermin, második felesége Hunyady Margit színésznő volt.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
