PROFILPELAJAR.COM

Sujtásos fütyülőlúd
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lúdalakúak (Anseriformes);
Család:	Récefélék (Anatidae);
Alcsalád:	Fütyülőlúdformák (Dendrocygninae);
Nemzetség:	Fütyülőludak (Dendrocygnini);
Nem:	Dendrocygna;
Faj:	D. bicolor;
Tudományos név
	Dendrocygna bicolor; (Vieillot, 1816)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sujtásos fütyülőlúd témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos fütyülőlúd témájú médiaállományokat és Sujtásos fütyülőlúd témájú kategóriát.

A sujtásos fütyülőlúd, vagy fakó fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika és India trópusi területein fordul elő. Tavaknál, vizes élőhelyeken érzi jól magát.

Magyarországon első alkalommal 2006. augusztus 17. és október 27. között észlelték a hortobágyi halastavaknál. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága szerint azonban kétséges, hogy a kérdéses példány valóban természetes populációból származott-e.^[1]

Megjelenése

Hossza 48–53 centiméter, tömege 700 gramm. A többi fütyülőlúdhoz hasonlóan felegyenesedve álló és viszonylag hosszú lábú madár. A tollai színében a vörösesbarna, világosbarna és a fekete dominálnak. Oldalán dísztollak és feltűnő elefántcsont színű csíkok vannak. Röptében fehér farka feltűnő.

Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.

Életmódja

Kifejezetten társas hajlamú madár, más récefélékkel vegyes csapatokat is alkothat. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. Vízben úszva és búvárkodva keresi táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel táplálkozik.

Szaporodása

A faj tartós monogám párkapcsolatban él. A fiatal madarak körülbelül egyéves korukban állnak párba és gyakran egész életükben kitartanak párjuk mellett. Kisebb kolóniákban költ. A fészeképítésben mindkét ivar részt vesz. Fészkét többnyire fűből és gyökerekből építi, fészakalja 8–12 tojásból áll. A tojásokon minkét szülő -egymást rendszeresen váltva- költ, a fiókákat mindkét szülő vezeti és hevesen védelmezi.