Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Slobodan Jovanović
19. miniszterelnöke
Hivatali idő 1942. január 12. – 1943. június 26.
Előd	Dušan Simović
Utód	Miloš Trifunović
Született	1869. december 3. Újvidék
Elhunyt	1958. december 12. (89 évesen) London
Párt	független politikus
Szülei	Vladimir Jovanović
Foglalkozás	politikus, jogász, miniszterelnök
Iskolái	Genfi Egyetem Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete First Belgrade Gymnasium
Díjak	A Zágrábi Egyetem díszdoktora a Comenius Egyetem díszdoktora (1933. szeptember 8.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Jovanović témájú médiaállományokat.

Slobodan Jovanović (Újvidék, 1869. december 3. – London, 1958. december 12.) Szerbia egyik legtermékenyebb tollú műkritikusa volt, valamint történész, szociológus, újságíró, ügyvéd, politikus, jugoszláv miniszterelnök. Megkülönböztette egy jellemzően tiszta és éles írásmód, melyet később belgrádi-stílusnak neveztek műkritikus kortársai: Jovan Skerlić, Bogdan Popović, Pavle Popović és Branko Lazarević. A társadalmi és politikai nézeteiben liberális, Jugoszláviában az alkotmányjoggal kapcsolatban a legnagyobb szaktudása volt, a szerb prózai stílus egyik mestere, s majdnem félévszázadon át a szerb értelmiség egy vezetője. 1890-ben jogból doktorált Genfben, 1905-1941 között a Belgrádi Egyetem jogászprofesszora, a második világháború alatt – száműzetésben – politikus, miniszterelnök volt.

Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte Belgrádban, Münchenben, Zürichben és Genfben. 1890-1892 között posztgraduális képzésen vett részt alkotmányjogból és politikatudományokból Párizsban, mielőtt belépett volna a szerb külügyi szolgálatba. 1893-ban kinevezték attasénak az isztambuli szerb követségre, ahol két évig szolgált. Ebben az időben kezdett írni és az irodalomkritikai cikkeit publikálni, később az akadémiai és irodalmi tevékenység miatt otthagyta a diplomáciai szolgálatot. 1897-ben kinevezték professzornak a Belgrádi Egyetem Jogi Karára. Több mint négy évtizeden át tanított a jogi karon, ahol hírnevet szerzett az alkotmányjog, valamint a szerb nyelv és irodalom legjobb ismerőjeként. A Belgrádi Egyetemen rektor lett kevéssé 1939-es nyugdíjazása előtt.

• Radojević, Mira. Contribution of Slobodan Jovanović to the study of national history of the 19th and the first half of the 20th century, Slobodan Jovanović: life, work, times. Belgrade: SASA, 303-314. o. (2019) 

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Slobodan Jovanović című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.