Sebestyén György (író)

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sebestyén György (egyértelműsítő lap).
Sebestyén György
Született1930. október 30.[1][2][3][4]
Budapest[5]
Elhunyt1990. június 6. (59 évesen)[1][2][3][4]
Bécs[6]
Állampolgársága
ÉlettársaErika Hanel
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
Kitüntetései
  • Osztrák Köztársaság Érdemjele, aranyérem
  • Anton Wildgans-díj (1976)
  • Peter Rosegger award (1989)
Sablon • Wikidata • Segítség

Sebestyén György (Budapest, 1930. október 30. – Bécs, 1990. június 6.) magyar író, lapszerkesztő, műfordító, újságíró.

Életpályája

A budapesti tudományegyetemen filozófiát és néprajzot tanult. 1952-től a Magyar Nemzet újságírója, majd kulturális rovatvezetője volt. 1956 nyarán a reformkommunistákhoz csatlakozott. Az 1956-os forradalom bukása után elhagyta az országot és Bécsben telepedett le. 1956-tól szerkesztett folyóiratokat, hetilapokat (Magyar Híradó, Pannónia, Morgen). Az osztrák Pen Club alelnöke, majd 1988-tól elnöke volt.

Munkássága

Versantológiát szerkesztett jegyzetekkel (Röppenj szikra, Budapest, 1948). Tanulmánya jelent meg Művészet és hazafiság cimmel (1952). Első regénye: Die Türen schliessen sich németül jelent meg 1957-ben. Ettől kezdve minden írását, regényeit, elbeszéléseit, útirajzait, színműveit, esszéit német nyelven írta. Fordításában mutatta be a klagenfurti városi színház Madách Imre: Az ember tragédiája című színművét. Az 1960-as évektől több magyar regényt, novellát fordított németre: Csurka István, Moldova György novelláit, Krúdy Gyula regényeit, Mészöly Miklós: Az atléta halálát (1966); Illyés Gyula esszéjét: Charon ladikján (1975). Gondozta a Furche című hetilap kultúrrovatát. Önarcképvázlata Györffy Miklós fordításában megjelent magyarul (Kortárs, 1985. 12. sz.).

Művei

  • Die Türen schliessen sich (Bécs-München-Basel, 1957; angolul: Moment of Triumph, New York, 1958, The Doors are closing, London-Sydney-Melbourne-Weelington, 1958, hollandul: Baarn, 1958)
  • Der Mann im Sattel (regény, Bécs, 1961)
  • Die Schule der Verführung (regény, München, 1964)
  • Flötenspieler und Phantome. Eine Reise durch das Tauwetter (tanulmány, München, 1965)
  • Lob der Venusbrust und andere Leckereien (Bécs-Hannover, 1966)
  • Anatomie eines Sieges. Blitzkrieg um Israel (Bécs-Hamburg, 1967)
  • Thennberg oder Versuch einer Heimkehr (elbeszélés, München, 1969)
  • Der Mann mit dem Blumenkopf (mesék, válogatta és fordította, Bécs-München, 1970)
  • Berengar und Berenice (Bécs-München, 1971)
  • Agnes und Johanna oder Die Liebe zum Augenblick (dráma, Bécs, 1972)
  • Der Faun im Park (elbeszélés, Bécs, 1972)
  • Unterwegs in Burgenland (útleírás, Kismarton, 1973)
  • Der Wiener Naschmarkt (fotóalbum, Bécs, 1974)
  • Das Leben als schöne Kunst (München, 1975)
  • Behausungen (esszé, 1975)
  • Burgenland, wo sich die Wege keruzen (útleírás, Kismarton, 1977)
  • Parole Widerstand (esszék, Kismarton, 1977)
  • Maria Theresia. Geschichte einer Frau (Bécs, 1980)
  • Studien zur Literatur (Eisenstadt, 1980)
  • Der ort, an dem Wir uns befindern. Ungarische Erzähler der Gegenwart (antológia, szerkesztette, Bécs, 1985)
  • Budapest (Nemes Jánossal, útikönyv, München, 1985)
  • Die Werke der Einsamkeit (regény, Graz-Bécs-Köln, 1986)
  • A lét háza (esszék, fordította: Györffy Miklós, a verseket Tandori Dezső, Budapest, 1986)
  • Paul Ábrahám (Bécs, 1987)
  • Erzählungen (Graz-Bécs-Köln, 1989)
  • Notizen eines Mitteleuropäers (Bécs, 1990)

Műfordításai

  • Gyula Krúdy: Die rote Postkutsche (műfordítás, Bécs-Hamburg, 1966)

Díjai

[7]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 14.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ a b Kritisches Lexikon der Gegenwartsliteratur (német nyelven)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • A magány pillanatai (Beszélgetés Sebestyén Györggyel, riporter: Kloss Andor, Napjaink, 1987. 2. sz.)
  • Ruffy Péter: Elhunyt Sebestyén György (Magyar Nemzet, 1990. június 7.)
  • Bertalan Lajos: Utak, legendák Pannóniából. Sebestyén György (Életünk, 1990. 8. sz.)
  • Fried István: Osztrák-magyar szerző közép-európai álma (Nagyvilág, 1991. 6. sz.).
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  • Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963-05-5923-4