Sarolta Friderika porosz hercegnő

Ez a szócikk Albert porosz királyi herceg leányáról, házassága révén szász–meiningeni trónörökös hercegnéről szól. Hasonló címmel lásd még: Sarolta porosz hercegnő (egyértelműsítő lap).
Sarolta Friderika porosz hercegnő
Sarolta Friderika szász–meiningeni hercegné
Sarolta Friderika szász–meiningeni hercegné
SzületettFriederike Luise Wilhelmine Marianne Charlotte von Preußen
1831. június 21.[1]
 Porosz Királyság, Berlin
Elhunyt1855. március 30. (23 évesen)[1]
Meiningen
Állampolgárságaporosz
HázastársaII. György szász-meiningeni herceg
GyermekeiBernát
György Albert
Mária Erzsébet
SzüleiAlbert porosz királyi herceg
Marianna holland királyi hercegnő
Foglalkozása
Halál okagyermekágyi láz
SírhelyeParkfriedhof Meiningen
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarolta Friderika porosz hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarolta Friderika porosz hercegnő, férjezett Sarolta Friderika szász–meiningeni hercegné (németül: Prinzessin Charlotte Friederike von Preußen, Erbprinzessin von Sachsen-Meiningen, teljes nevén Friederike Luise Wilhelmine Marianne Charlotte; Berlin, 1831. június 21. – Meiningen, 1855. március 30.) porosz hercegnő, házassága révén szász–meiningeni trónörökös hercegné.

Élete

Származása és gyermekkora

Sarolta Friderika porosz hercegnő 1831. június 21-én jött világra a ma Berlin Pankow kerületében található Schönhausen-kastélyban Albert porosz királyi herceg (1809–1872) és Marianna holland királyi hercegnő (1810–1883) elsőszülött gyermekeként. A családban öt gyermek született – közülük hárman érték meg a felnőttkort –, ennek ellenére a szülők 1845-ben különköltöztek, négy évvel később pedig elváltak. A független szellemű holland hercegnő szeretőjével és törvénytelen fiúgyermekével saját birtokán élt. Sarolta Friderika hercegnő és testvérei édesapjuknál maradtak, nevelésükről apai nagynénjük, a gyermektelen Erzsébet Ludovika porosz királyné gondoskodott.[2]

A zenei érdekeltségű családban hamar felfedezték a hercegkisasszony zene iránti tehetségét, s ennek megfelelően igyekeztek számára a legkiválóbb mestereket biztosítani: tanította például Wilhelm Taubert, Theodor Kullak és Julius Stern.[3][4] A hercegnő számos hadi indulót – többek között a Geschwindmarsch (Marsch des Garde-Kürassier-Regiments) Nr. 55 és a Defiliermarsch für türkische Musik Nr. 162 címűeket –, dalt és zongoradarabot szerzett.[3][5] Gyermekei közül egyetlen leánya örökölte tehetségét, Mária Erzsébet hercegnő zeneszerzőként vált ismertté.

Házassága és gyermekei

Származásánál és édesanyja örökségénél fogva Sarolta Friderika hercegnő igencsak „jó partinak” számított. A brit hercegnőként született porosz trónörökösné egyik fivéréhez szerette volna feleségül adni a hercegnőt, akinek kezére a későbbi I. Albert szász király[6] is pályázott. A hercegnő azonban György szász–meiningeni trónörököst (1826–1914) választotta, akihez nemcsak gyengéd szálak fűzték, de házasságukat családjaik is támogatták politikai megfontolásból. A trónörökös és a hercegnő érdeklődési köre azonos volt, mindketten a rajongásig szerették a színházat.[7] A pár viszonylag rövid jegyességet követően, 1850. május 18-án házasodott össze a Charlottenburg-kastélyban. A házassági ajándékok közé tartozott a menyasszony édesanyja részéről egy, a Comói-tó partján található kúria, amit a hercegnő tiszteletére keresztelte a Villa Carlotta névre;[8] valamint szintén a holland hercegnő adott értékes műtárgyakat a friss házasoknak.[7]

A szoros porosz kapcsolatok miatt a házaspár legtöbb idejét a porosz királyi udvarban töltötte, azonban gyermekeik születésekor mindig visszatértek Meiningenbe.[7] György meiningeni hercegnek és Sarolta Friderika porosz hercegnőnek négy gyermeke született:

  • Bernát (1851–1928), később Szász–Meiningen uralkodó hercege, felesége Sarolta porosz királyi hercegnő
  • György Albert (1852–1855), kisgyermekként elhalálozott
  • Mária Erzsébet (1853–1923), nem házasodott meg, zeneszerzőnő
  • fiúgyermek (1855), csecsemőként elhalálozott.

Sarolta Friderika szász–meiningeni hercegné alig egy hónappal második fia halálát követően, 1855. március 29-én hozta világra negyedik gyermekét. A csecsemő és az édesanya is a következő napon meghaltak gyermekágyi láz következtében. Mindkettőjüket a meiningeni uralkodócsalád kriptájában temették el. A feleségét mélyen gyászoló meiningeni trónörökös hamar újranősült, árván maradt gyermekeinek anyát biztosítandó.

Munkái

  • Defileermarsch (1844, AM II, 144)
  • Parademarsch (1850, AM III, 50)
  • Geschwindmarsch (1851, AM II, 148)
  • Parademarsch (1853, AM III, 55)
  • Marsch (1854, AM II, 162)

Forrás:[9]

Leszármazása

Sarolta Friderika porosz hercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Ágost Vilmos porosz királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Lujza Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. III. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. IX. Lajos hessen–darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Henrietta Karolina pfalz–zweibrückeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. Albert porosz királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Károly mecklenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Erzsébet Albertina szász–hildburghauseni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. György Vilmos hessen–darmstadti herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Mária Lujza leiningen–dagsburg–falkenburgi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Sarolta Friderika porosz hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. IV. Vilmos orániai herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. V. Vilmos orániai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Anna brit és hannoveri királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. I. Vilmos holland király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Ágost Vilmos porosz királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Vilma porosz hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Lujza Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Marianna holland királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Ágost Vilmos porosz királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Lujza Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Vilma porosz királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. IX. Lajos hessen–darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Henrietta Karolina pfalz–zweibrückeni hercegnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Minkels, Dorothea. Elisabeth von Preussen: Königin in der Zeit des Ausmärzens (német nyelven). Books on Demand, 465. o. (2008. február 18.). ISBN 978-3837012507 
  3. ↑ a b Ebel, Otto. Women composers: a biographical handbook of women's work in music, 3 (angol nyelven), Chandler-Ebel [1913] (2007. október 26.). Hozzáférés ideje: 2011. május 26. 
  4. ↑ Stern, Richard. Erinnerungsblätter an Julius Stern (német nyelven). LLC, 143. o. [1886] (2008) 
  5. ↑ Hofmeister, Adolf Moritz. Handbuch der musikalischen Literatur; oder, Allgemeines systematisch-geordnetes Verzeichnis der in Deutschland und in den angrenzenden Ländern gedruckten Musikalien auch musikalischen Schriften und Abbildungen, mit Anzeige der Verleger und Preise, 5. kötet (német nyelven), F. Hofmeister, 13. o. (1860) 
  6. ↑ Marburg, Silke. Europäischer Hochadel: König Johann von Sachsen (1801-1873) und die Binnenkommunikation einer Sozialformation, 1. (német nyelven), Oldenbourg Akademieverlag, 283. o. (2008. február 25.). ISBN 978-3050043449 
  7. ↑ a b c Koller, Ann Marie. The theater duke: Georg II of Saxe-Meiningen and the German stage (angol nyelven). Stanford University Press, 50. o. (1984). ISBN 9780804711968. Hozzáférés ideje: 2011. május 26. 
  8. ↑ Schneider, A.: Herzog Georg II. von Sachsen-Meiningen und die Villa Carlotta [am Comer See] (német nyelven). Ausstellungskatalog, 1992. [2007. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 26.)
  9. ↑ Toeche-Mittler, Joachim. Armeemärsche – II. Teil: Sammlung und Dokumentation, 2. (német nyelven), Neckargemünd: Kurt Vowinckel Verlag [1971] (1977) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Charlotte von Preußen (1831–1855) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Charlotte Frederica of Prussia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk