Szkander bég fia és utóda az Albán Fejedelemség élén, Kasztrióta János (?–1514) 1468-ban a családjával,[1] és híveivel a Nápolyi Királyság területére, I. Ferdinánd nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának az udvarába menekült az oszmán-török megszállás miatt, és ott a San Pietro in Galatina hercegi címét nyerték el. Szkander bég dédunokája, Kasztrióta-Szkanderbég Irén mivel apjának egyetlen törvényes, házasságából született gyermeke volt,[2] San Pietro in Galatina hercegnője és az „albán királyi cím” örököse lett.
Anyja volt az aojának a harmadik felesége, akinek még nem született fiú örököse, csak két lánya volt a korábbi házasságából és egy természetes lánya, aki később Irén egyik féltestvéréhez, apjának egyik házasságon kívül született fiához ment feleségül.
Ferenc Teodor (1579–1595), Chiaromonte grófja, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
Ismeretlen nevű és származású ágyasától vagy ágyasaitól, 2 leány:
Irén (?–1597), férje Bernardino Milizia, Santa Sofia bárója, gyermekei nem születtek
Júlia, férje N. N., 1 fiú
Ősei
Származása
{1; 2; 3; n] a szám a szögletes zárójelben azt jelöli, hogy a gyermek hányadik házasságból született, az n. pedig, hogy házasságon kívüli, természetes (=naturalis) gyermek fg. feleség fj. férj
Acquaviva D’Aragona (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. [2016. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
Castriota Scanderbeg (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
Cawley, Charles: Albania (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
Di Capua (angol nyelven). Genealogy. [2021. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 17.)