PROFILPELAJAR.COM

	Komnénosz Mária
	Komnéna Mária; Trapezunti Mária
	Bizánci Birodalom császárnéja
	Μαρία Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας
	Uralkodási ideje
	1427. szeptember – 1439. december 17.
Elődje	Palaiologosz Zsófia
Utódja	Zaccaria Katalin (címzetes)
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Komnénosz-ház
Született	1404 előtt; Trapezunti Császárság
Elhunyt	1439. december 17. (35 évesen); Bizánci Birodalom
Nyughelye	Konstantinápoly;
Édesapja	IV. (Komnénosz) Alexiosz trapezunti császár (1382–1429)
Édesanyja	Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426)
Testvére(i)	Alexander of Trebizond; II. Dávid trapezunti császár; IV. Ióannész trapezunti császár; Komnénosz Teodóra trapezunti császári hercegnő (?–1435); Komnénosz Eudokia trapezunti császári hercegnő;
Házastársa	VIII. (Palaiologosz) János bizánci császár (1392–1448)
Gyermekei	nem születtek
	A Wikimédia Commons tartalmaz Komnénosz Mária témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk VIII. János bizánci császár harmadik feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Komnénosz Mária (egyértelműsítő lap).

Komnénosz Mária (1404 előtt – 1439. december 17.), görögül: Μαρία Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας, törökül: Trabzonlu Maria Megali Komnini, latinul: Maria Comnena Trapezuntina, trapezunti császári hercegnő, bizánci császárné. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár lánya, Crispo Florencia naxoszi hercegnő nagynénje és I. Katalin ciprusi királynő nagynagynénje,^[1] valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak a nagynénje. Ortodox keresztény vallású volt.

Élete

A Trapezunti Császárság és a maradék Bizánci Birodalom 1400-ban.

Apja IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Apai nagyszülei III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

A nővére Komnénosz Eudokia (Valenza),^[2] akinek a férje Nicolò/Niccolò Crispo (1392–1450), a Naxoszi Hercegség régense volt. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá Violante Crispo (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság Mária unokahúgához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Mária unokahúgát, fivérének, IV. Jánosnak a lányát, Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről.^[3]

Az öccse, II. (Komnénosz) Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól 1461-ig az utolsó trapezunti császár volt.

A bizánci belső kapcsolatok a Bizánci Birodalom 1204-es széthullásakor is megmaradtak, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték. Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1427. szeptemberében feleségül ment VIII. (Palaiologosz) János bizánci császárhoz. Mária távoli rokonságban állt a férjével, hiszen női ágon a Palaiologosz-házból származott: Palaiologosz Eudokia trapezunti császárné 6. (generációs) és VIII. (Palaiologosz) Mihály bizánci császár 7. (generációs) leszármazottja volt. Házasságuk gyermektelen maradt.

Jegyzetek

↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
↑ Lásd Tardy (1988).

Források

Bryer, Anthony. „Greeks and Türkmens: The Pontic Exception” (angol nyelven). Dumbarton Oaks Papers 1975 (29), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információk

Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Schreiber, Karl-Heinz: Maria Komnena von Trapezunt Kaiserin von Byzanz (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2020. január 12.)