PROFILPELAJAR.COM

	Crispo Miklós
	Naxoszi Miklós
	Naxoszi Hercegség régense
	Νικολό Κρίσπος
	Uralkodási ideje
	1433 – 1450
Elődje	II. János (herceg)
Utódja	János Jakab (herceg)
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Crispo-ház
Született	1392; Naxoszi Hercegség
Elhunyt	1450 (58 évesen); Naxoszi Hercegség
Édesapja	I. (Crispo) Ferenc naxoszi uralkodó herceg (?–1397)
Édesanyja	II. (Sanudo) Florencia naxoszi uralkodó hercegnő (?–1437)
Testvére(i)	William II Crispo; John II Crispo; Giacomo I Crispo; Marco Crispo; Petronilla Crispo; Agnese Crispo;
Házastársa	Komnénosz Eudokia trapezunti császári hercegnő (1400 előtt/körül–1433 után)
Gyermekei	1. Katalin (1415–?); 3. Lukrécia (1416–?); 3. Ferenc (1417–1463); 4. Domonkos (megh. fiatalon); 5. Petronilla (1419–?); 6. Mária (1420/1–?); 7. Florencia (1422–1501); 8. Valenza (1424–?); 9. Márk (1425–1475 /után/); 10. Jolán (1427–?); 11. Antal (1429/30–1476/90)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Crispo Miklós (1392 – 1450), görögül: Νικολό Κρίσπος, κύριος της Σύρου και αντιβασιλιάς στο Δουκάτο της Νάξου , olaszul: Nicolò/Niccolò Crispo, reggente del Ducato di Nasso/dell'Arcipelago, latinul: Nicolaus Crispo, regens Naxius/Archipelagi, a Naxoszi Hercegség régense, Szürosz és Szantorini ura. A Crispo-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár veje, Crispo Florencia naxoszi hercegnő apja és I. Katalin ciprusi királynő nagyapja,^[1] Caterino Zeno apósa, valamint a házastársa révén Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak az unokabátyja.

Élete

A Trapezunti Császárság és a maradék Bizánci Birodalom 1400-ban.

I. (Crispo) Ferenc naxoszi uralkodó herceg és II. (Sanudo) Florencia naxoszi uralkodó hercegnő fia.

A bizánci belső kapcsolatok a Bizánci Birodalom 1204-es széthullásakor is megmaradtak, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, és a Bizánci Birodalom több részre esett szét, és bár 1261-ben Konstantinápolyt visszafoglalták, és sok elszakadt terület újra elismerte Bizánc főhűbérúri hatalmát, de a széttagoltság 1453-ig, a Bizánci Birodalom bukásáig is megmaradt már. Ezt a közös történelmi összetartozást sok esetben házasságokkal is megpecsételték. Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1413-ban Nic(c)olò Crispo naxoszi herceg, Szürosz és Szantorini ura, a Naxoszi Hercegség későbbi régense feleségül vette Eudokia (Valenza),^[2] trapezunti császári hercegnőt, akinek az apja IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426) volt. Apai nagyszülei pedig III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

Miklós és Eudokia gyerekei voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá egy másik lánya, Jolán (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság Miklós feleségének, Eudokiának az unokahúgához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Eudokia unokahúgát, fivérének, IV. Jánosnak a lányát, Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.^[3]

Miklós sógora, II. (Komnénosz) Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól 1461-ig az utolsó trapezunti császár volt.

Miklós 1433-ban a másodszülött bátyja, II. János (1388–1433) halála után töltötte be a Naxoszi Hercegségben a régensi tisztséget a kiskorú unokaöccse, II. Jakab (1426–1447) nagykorúságáig, de mivel II. Jakab 21 éves korában meghalt, az unokaöccse csecsemő fia, János Jakab (1446/7–1453) helyett továbbra is folytatta az uralkodást az 1450-ben bekövetkezett haláláig. János Jakab három évvel élte túl a nagynagybátyját, Miklóst, és hat vagy hét évesen hunyt el. Ekkor a lánytestvére kihagyásával – bár nők is örökölhették a trónt, mint Miklós anyja, II. (Sanudo) Florencia is Naxosz uralkodó hercegnője lett, de nők csak abban az esetben kerülhettek trónra, ha nincs már törvényes fiú örökös – Miklós harmadszülött bátyja, II. Vilmos (1390–1453) lett az uralkodó herceg, de mivel a házasságából csak egy lánya született, így II. Vilmos (1463) halála után Miklós fia, II. Ferenc lett az új herceg, aki viszont még ugyanebben az évben meghalt. II. Ferencet a fia, III. Jakab (1446–1480) követte a hercegség trónján, és egészen 1566-ig, kicsit több mint 100 évig, az oszmán hódításig Miklós leszármazottai uralkodtak Naxoszon és a hozzátartozó szigetcsoporton.

Gyermekei

Feleségétől, Komnénosz Eudokia, (1400 előtt/körül–1433 után) trapezunti császári hercegnőtől, 11 gyermek:
- Katalin (Caterina) (1415–?), férje Angelo (II) Gozzadini (?–1464), Szifnosz és Küthnosz (Thermia) ura
- Lukrécia (Lucrezia) (1416–?), férhe Leone Malipiero velencei patrícius
- Ferenc (Francesco) (1417–1463), II. Ferenc néven Naxosz uralkodó hercege, 1 felesége Guglielma Zeno, 3 gyermek, 2. felesége Petronilla Bembo, nem születtek újabb gyermekei, összesen 3 gyermek
- Domonkos (Domenico) (megh. fiatalon)
- Petronilla (1419–?), férje Jacopo Priuli, velencei patrícius
- Mária (1420/1–?), férje Nicolò Balbi, velencei patrícius
- Florencia (Fiorenza) (1422–1501), férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája, 8 gyermek, többek között:
  - I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), férje II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi király, 1 fiú:
    - III. (Lusignan) Jakab (Famagusta, 1473. augusztus 28. – Famagusta, 1474. augusztus 26.), apja halála után született, III. Jakab néven a születésétől a haláláig Ciprus királya
- Valenza (1424–?), férje Giovanni Loredan (?–1468), Antipárosz ura
- Márk (Marco) (1425–1475 /után/), a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos (Rodoszi) Lovagrend lovagja, házasságon kívüli gyermekek
- Jolán (Violante) (1427–?), férje Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül), velencei diplomata, követ, 2 fiú
- Antal (Antonio) (1429/30–1476/90), Szírosz ura, felesége N de Paternò/Paterio, Khiosz úrnője, 2 leány

Jegyzetek

↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
↑ Lásd Tardy (1988).

Források

Bryer, Anthony. „Greeks and Türkmens: The Pontic Exception” (angol nyelven). Dumbarton Oaks Papers 1975 (29), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Storz, Otto-Hermann. Die persische Karte. Venezianich-persische Beziehungen um 1500 (német nyelven). Berlin: LIT (2009). Hozzáférés ideje: 2020. január 17.
Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információk

Cawley, Charles: Greece. Latin Lordships (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Marek, Miroslav: Crispo family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 17.)