Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek

Évek: 1471 – 1472 – 1473 – 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478 – 1479 – 1480 – 1481

• február 2. – Török felmentő sereg érkezik Szabácshoz Ali bég és Sachi bég vezetésével, de mivel Mátyás seregét nem sikerült legyőzniük, ezért elvonultak.^[1]
• február 13. – Beckensloer János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökik. (Jelentős pénzösszeget és az esztergomi könyvtár több könyvét viszi magával.)
• február 15. – Mátyás serege beveszi Szabács várát,^[1] a magyar sereg egészen Szendrőig nyomul előre.
• március 2. – A grandsoni csatában a svájciak legyőzik Károly burgundi herceg seregét.
• március 2–3. – Ernuszt János szlavón bán és kincstartó végrendeletében meghagyja, hogy a Budavári Nagyboldogasszony-templom mellé kápolnát építsenek; fiát, Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt pedig a pécsi székesegyház restaurálására kéri.
• március 5. – Andrea Vendramin velencei dózse megválasztása. (1478-ig uralkodik.)
• június 2. – A murteni csatában a svájciak újra legyőzik Merész Károlyt.
• július 26. – A moldvai Războieninél III. István vajda vereséget szenved II. Mehmedtől.^[1]
• szeptember 8. – Mátyás magyar király felszólítja a városokat, hogy küldjék el megbízottaikat Handó György kincstartóhoz, hogy a fizetendő adó összegében megállapodjanak.
• december 10. – Aragóniai Beatrix, Mátyás magyar király jegyese megérkezik Székesfehérvárra.
• december 22. – Mátyás magyar király Budán feleségül veszi Aragóniai Beatrixot.
• december 26. – Galeazzo Maria Sforzát, Milánó hercegét misére menet három fiatalember megöli. (Milánó új hercege Galeazzo Maria Sforza fia, Gian Galeazzo Maria Sforza lesz, aki 1494-ig uralkodik.)

• január közepe – Hunyadi Mátyás megostromolja a török kézen lévő Szabács várát.^[1]
• május – II. Mehmed szultán Moldva elfoglalására indul. (Mátyás Báthori István országbírót küldi III. (Nagy) István vajda megsegítésére.)
• ősszel – Mátyás Egervári Lászlót kinevezi szlavón–dalmát–horvát bánná. (A báni tisztséget ettől kezdve ugyanaz a személy viseli, ami lehetővé teszi a délnyugati végek védelmének egységes irányítását.)
• december – A törökök elfoglalják a magyarok által az al-dunai Szendrő környékén emelt kisebb erődítményeket és betörnek Erdélybe.^[1]
• az év folyamán –
  • III. Vlad havasalföldi fejedelem harmadszor is hatalomra jut, de nemsokára fejét veszik és elküldik ősi ellenségének II. Mehmed szultánnak.
  • III. Frigyes császár II. Ulászlónak adja Csehországot hűbérül.
  • Első ízben említik a királyi ítélőtáblát (tabula regia iudiciaria), a főpapokból, bárókból, ítélőmesterekből és választott nemesi ülnökből álló egységes – bár nem állandó – bírói tanácsot, melynek élén az ország nagybírái: a nádor, az országbíró vagy a személynök ítélkezik.
  • Kassai István kőfaragó a diósgyőri vár építkezésein dolgozik.
  • Gótikus stílusban megkezdődik a pozsonyi káptalani templom átépítése.
  • Olasz mester elkészíti Mátyás magyar király első ismert éremarcképét.

• június 28. – IV. Pál pápa (†1559)
• I. Alfonz Este Modena, Reggio és Ferrara hercege († 1534).

• III. Vlad (a karóbahúzó) havasalföldi fejedelem.
• július 6. – Regiomontanus német csillagász.
• december 26. – Galeazzo Maria Sforza, Milánó hercege (* 1444)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1476 témájú médiaállományokat.