PROFILPELAJAR.COM

Salátagalambbegy
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Mácsonyavirágúak (Dipsacales);
Család:	Loncfélék (Caprifoliaceae);
Alcsalád:	Macskagyökérformák (Valerianoideae);
Nemzetség:	Galambbegy (Valerianella);
Faj:	V. locusta;
Tudományos név
	Valerianella locusta; (L.) Laterr. 1821
Szinonimák
	Valeriana locusta L. 1753; Valeriana locusta var. olitoria L. 1753; Valerianella olitoria (L.) Pollich 1776; Fedia olitoria (L.) Vahl 1805; Valerianella locusta (L.) Betcke 1826;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Salátagalambbegy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Salátagalambbegy témájú médiaállományokat és Salátagalambbegy témájú kategóriát.

A salátagalambbegy, madársaláta, mezei saláta vagy egyszerűen galambbegy (Valerianella locusta) a macskagyökérformák (Valerianoideae) alcsaládjába sorolt galambbegy (Valerianella) növénynemzetség egy faja. Népies elnevezése a madársaláta és a mezeisaláta is,^[1] melyek azonban részben megtévesztőek: a növény nem a saláta (Lactuca) növénynemzetségbe tartozik, de salátanövény, azaz leveleit szokás salátaként vagy saláta részeként fogyasztani.

Elterjedése

Őshazája a Mediterráneum és Közép-Európa, ma már azonban Európa nagyobb részén (Skandinávia déli részéig, Ukrajnáig, a Krímig és a Kaukázusig) elterjedt. Az amerikai kontinensen (Észak- és Dél-Amerikában is) meghonosodott, miután az ember behurcolta.

Jellemzői

Egyéves lágyszárú, mely 10–25 cm magasra nő meg. Ősszel indul növekedésnek s áttelel, így kora tavaszi növénynek számít (Ujvárosi Miklós gyomnövény-életformarendszerében a T1 csoportba tartozik). Az alsó, tőlevélrózsában álló levelek alakja lapockás, a szárleveleké lándzsás. Az április és május folyamán nyíló halványkék virágai csoportosan, csomókban állnak. A kifejlődő termések két oldalról összenyomott makkocskák: alakjuk szélesen kerekded, kissé tojásdad, felületük teljesen kopasz vagy csak nagyon finoman pelyhes, az oldalukon pedig két-két lapos borda húzódik. A termés háromrekeszű, keresztmetszetét tekintve a középen álló középső rekesz tartalmazza a magot, az egyik szélső rekesz meddő, azaz üres, a másik szélső rekeszt pedig szivacsos állomány tölti ki.

Élőhelye

Magyarországon bokros, cserjés területeken, fasorok mentén, parlagos, füves helyeken, legelőkön, lucernásokban gyakori növény. Az agyagosabb talajú szántóföldeket is kedveli, a kalászos vetések szélén fordul elő.

Felhasználása

Európában és Észak-Amerikában a gabonaföldeken gyomnak számít, fogasolással irtható.

Főleg a mediterrán országokban salátaként vagy hideg előételekben fogyasztják leveleit, de főzeléket és krémlevest is készítenek belőle. Egyes helyeken a nagyobb levelű változatokat a 17. század első felétől kezdve termesztik.^[2]

A fejes salátához képest kevésbé fagyérzékeny, szénhidrát- és kalóriatartalma nagyobb,^[3] illetve mivel áttelel, már március elején az asztalra kerülhet, de enyhébb teleken már január végén szedhető.

B1-, B2-, C-vitaminban, tartalmaz még ásványi sókat, főleg meszet, foszfort, és emésztésserkentő hatású, káliumban gazdag.^[4]

Lásd még

Salátagalambbegy krémleves

Képgaléria

Jegyzetek

↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 169., 177., 533. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
↑ Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 291. o.
↑ Madársaláta (Valerianella locusta). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 32. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-1050-8
↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 164. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források

Valerianella locusta (L.) Latterade – Saláta galambbegy. In Ujvárosi Miklós: Gyomnövények. Rajzolta: Csapody Vera. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1973. 177–178. o. ISBN nélkül
Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 429. o. ISBN 963-85773-9-8
galambbegy. In Britannica hungarica világenciklopédia 7. (foedus–gray). Felelős kiadó: Halász György. Főszerkesztő: Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1997. 354. o. ISBN 963-7815-87-2
Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 291. o.
Madársaláta (Valerianella locusta). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 32. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-1050-8
A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. május 5.)