A Régi Fóti út, illetve az abból 2000-ben leválasztott és átnevezett szakasz, a Külső Fóti útBudapestXV. kerületében, Rákospalotán húzódik. A fővárosból kivezető útszakaszok egyike, része az országos közúthálózatnak 2102-es útszámozással.
Nyomvonala
Az út Fót és Budapest határvonala (Csömöri-patak) és a Szentmihályi út között húzódik. 2000 előtt a teljes útszakaszt Régi Fóti útnak hívták. 2000-ben Szilas-pataknál kettéosztották az utat oly módon, hogy a Szentmihályi út felé eső szakasz neve Régi Fóti út maradt, a városhatár felé haladó részét azonban Külső Fóti útnak nevezték el.
Története
A régi Fóti út – korábbi nevén egyszerűen csak Fóti út – Rákospalota egyik legrégebbi, lényegében máig közel azonos nyomvonalon haladó országútja, ami a települést Fóttal kötötte össze.[1] Fót azért volt jelentős Palota életében, mert a jobbágyfelszabadításig, illetve az úrbéri perek lezárultáig a település mindenkori földesurának az uradalmi székhelye Fóton volt. Az út kialakulását, létrejöttét nem tudjuk konkrét dátumhoz kötni, legkorábbi ábrázolása az 1775-ös Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű) térképén található,[1] de minden bizonnyal már ezt megelőzően is használták. Ezt támasztja alá, hogy Rákospalota nevének Palota formában történő első írásos említése egy birtokper kapcsán 1346-ban született oklevélben történik,[2] s itt egy vitás földterület határát a Fót faluról Palotára vezető út mellett jelölik ki. Vagyis a két községet összekötő út 1346-ban már létezett – még ha nyomvonaláról nincs is információnk.
Az biztos, hogy az említett 1775-ös térképen már a maival egyező vonalon halad az út, és a megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen is a jelenlegi helyén mutatkozik, mint[3] az Újpesttől Gödöllőig tartó országút rákospalotai nyomvonalának egy szakasza. Ez az Újpest-Fót-gödöllői törvényhatósági közút, mely 1934-ben a 201-es számot kapta, a rákospalotai Fő út – Kossuth utca – (Régi) Fóti út nyomvonalon érte el Fót határát. Az út száma az 1950-es években 26-osra változott, ma pedig 2102-es útként tartják nyilván.[4]
Elnevezése
Mint az út keletkezését, úgy nevének kialakulását sem tudjuk konkrét időponthoz kötni. Kézenfekvőnek, de bizonyíthatatlannak tűnik, hogy az útvonal első, 1346-os említésekor már így, vagy hasonlóképpen (pl.: Fótra vezető út) hívták. Nagy-Budapest 1950-es létrehozását követően – a szomszédos IV. kerületi Fóti úttal való névazonosság miatt a Fővárosi Tanács szorgalmazta, hogy a rákospalotai Fóti út neve változzék meg. Több forduló után döntöttek úgy 1954-ben,[5] hogy nevét megőrizheti ugyan, de csak a Régi előtag hozzátoldásával, vagyis Régi Fóti út formában. Ebből következik, hogy a közterület mai nevének leírása során megőrizte a korábbi formát is, vagyis a néhol előforduló egybeírt Régifóti út, vagy kisbetűs Régi fóti út alakok hibásak.
A kerület sajátos házszámozási szisztémájából[6] adódik, hogy a Régi Fóti és a Külső Fóti út házszámozása is egy ponton: a Szilas-pataknál kezdődik,[7] és egymástól ellentartva növekednek: a Régi Fóti út nagy számai a Szentmihályi útnál, a Külső Fóti úté pedig a városhatárnál keresendők.
Közlekedés
A Régi Fóti út – mint a kialakulásáról szóló bekezdésben olvasható – az országos közúthálózat része, az Újpest-Fót-Veresegyház-Galgamácsa között haladó 2102-es számú út fővárosi szakaszának egy része.
A Régi Fóti úton haladnak Fót irányába a Volánbusz járatai, ezen kívül különböző hosszúságú szakaszon találkozhatunk az 5-ös, 104-es, 104A, 204-es, 231-es és 231B járatokkal is.
Jelentős szobrok, épületek
Külső Fóti út
Kőkereszt a Külső Fóti úton
1. sz. A Szilas-patakon túl, a Lidl áruház telkén áll egy régi kőkereszt, rajta a megfeszített Jézus. Az útmenti kereszt felállításának dátumát nem ismerjük, feltehetően a XIX. században került mai helyére. Lotz Károly festő A rákospalotai híd és környéke, mosó asszonyok és fürdő gyerekek című, 1879-ben alkotott festményén a rákospalotaiak hite szerint a Régi Fóti út, és a patak felett átívelő híd látható,[8] de ezen a képen a kereszt még nem látható.
Régi Fóti út
42. sz. Jellegzetes palotai parasztház kivételesen ép és szép példája. Egyablakos, oromfalas, az útra merőlegesen álló homlokzattal, deszkakerítéssel. Feltételezhető építési éve: 1860.[9]
68-68. sz. Ezen telkeken (a Szentmihályi út mentén) terült el a Rákospalotai Öregtemető, mely 1843-1909 között működött. A temetőt az 1904-ben nyitott Rákospalotai köztemető megnyitását követően zárták be, és az 1940-es évek második felében úgy számolták fel, hogy sem leírás, sem fénykép nem készült róla, a sírok és síremlékek közül sokat egyszerűen kiforgattak a földből.[10]
75. sz. A református imaház épülete. Épült 1927-ben, tervezője a holland származású, de budafoki A. J. van Beek (Van Beek János), kivitelezőként általában Feith Mihály van megadva, de nem kizárt, hogy Feith Gábor végezte az építést.[11] Az imaház körül található egyéb épületek 1928-ra készültek el, ezek egyike a 198. sz. Pál evangéliumi cserkészcsapat otthona.
77. sz. A Rákospalotai zsinagóga épülete 1927-re készült el, tervezője Feith Mihály, kivitelezője Feith Gábor volt. A rákospalotai hitközség 1950-ben beolvadt az újpestibe, ezt követően a zsinagóga épületét könyvraktározásra, restaurálásra használták, az 1980-as évek közepén az OSZK megvásárolta.[12]
↑Kubinyi András – Írásné Melis Katalin: Településeink a honfoglalástól a török hódoltságig (896-1541). In Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 50. o.
↑Mészáros János: Pest megyei utak. Budapest: KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. 1979. 32. o.
↑Perczel Anna: Budapest, XV. kerület építészeti és városszerkezeti értékei – térkép, 1:8000 – Doxiadisz Urbanisztikai Tervező és Kulturális Szolgáltató Bt., 2012
