Ráday Mihály
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1942. június 11.[1] Budapest[2]
Elhunyt	2021. július 16.[3] (79 évesen)
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Ruttka Andrea
Szülei	Ráday Imre Ferda Erzsébet Magdolna
Foglalkozása	operatőr színész politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1968)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1979)[4] Podmaniczky-díj (1988)[4] Kossuth-díj (1996)[4] Akadémiai Újságírói Díj (2002)[4] Táncsics Mihály-díj (2005)[4] Hazám-díj (2018)[5]
Sírhelye	Farkasréti temető (8/3(8/1/A.)-1-9/10)
IMDb PORT.hu Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. – ?, 2021. július 16.) Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) volt.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőri, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte.

1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület),^[6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort.^[7] Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját.^[8]

Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak.

2021. július 16-án 79 évesen hunyt el súlyos betegség következtében.^[3] Temetésére augusztus 30-án került sor a budapesti Farkasréti temetőben.^[9]

Özvegye Ruttka Andrea textilművész; három gyermekük született.

• 1990 – Holnapra a világ
• 1988 – Johann Strauss: A denevér
• 1987 – Almási, avagy a másik gyilkos
• 1987 – Bánk bán
• 1987 – Dada
• 1984–1993 – A világ metrói
• 1983 – Kegyenc
• 1983 – Közös kutya
• 1983 – Buborékok
• 1982 – Glória
• 1982 – Bors néni
• 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről
• 1981 – Horváték
• 1980 – A különc
• 1979 – Kinek a törvénye?
• 1978 – Mednyánszky
• 1978 – Keménykalap és krumpliorr (televíziós sorozat)
• 1977 – Az ész bajjal jár
• 1977 – Békesség, ámen!
• 1975 – Csontváry
• 1975 – Ciklámen
• 1975 – Tudós nők
• 1975 – Csillagok változása
• 1975 – A feladat
• 1974 – Tigrisugrás
• 1972 – Tévé-ovi

Több száz újságcikkét közölték különböző sajtótermékek. Gyakori szerzője volt a Budapest című folyóiratnak.

• Unokáink sem fogják látni avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát; RTV-Minerva, Bp., 1982
• Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1–2.; szerk. Farkaslaky Erzsébet, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
• Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez; szerk. Berta István, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
• Városvédőbeszédek, 1–2.; Széchenyi, Bp., 1989
• Ember az épített környezetben; ELTE Természettudományi Kar, Bp., 1993 (Humánökológia)
• Jelenetek a pesti utcán; összekötő szöv. N. Kósa Judit, adattár Déry Attila, Sántháné Antal Sára; Karinthy, Bp., 1998
• Új városvédőbeszédek; Tarsoly, Bp., 2001
• Budapest teljes utcanévlexikona; adattár Mészáros György, szerk. Ráday Mihály, utcanévtörténetek Buza Péter, Prusinszki István; Sprinter, Bp., 2004
• Budapesti utcanevek. A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013
• Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013–
  • 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013
  • 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016

• 2001 áprilisa utáni műsorai visszakereshetők a Magyar Televízió honlapján.

Tucatnál is több díjban és kitüntetésben részesült, ezek közül néhány jelentősebb:

• 1969 – Oberhausen, nagydíj
• 1979 – Balázs Béla-díj
• 1982 – Film- és Tv kritikusok díja
• 1985 – SZOT-díj
• 1988 – Podmaniczky-díj
• 1990 – Pro Urbe Budapest díj
• 1994 – „Medals of Honour”, Europa Nostra örökségvédelmi szervezet díja
• 1996 – Kossuth-díj
• 2005 – Táncsics Mihály-díj
• 2005 – Prima díj
• 2005 – Magyar Filmkritikusok díja^[10]
• 2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 2012 – Gundel művészeti díj
• 2018 – Hazám-díj
• 2021 – Budapest díszpolgára^[11]

• Ráday Mihály PORT.hu adatlapja
• Ráday Mihály IMDb adatlapja
• Ráday Mihály 70; szerk. Ruttka Andrea, Szále László és Széchenyi Ágnes; Libri, Bp., 2012

• Cikk a Sulineten
• Cikk az MTV honlapján
• Unokáink sem fogják látni néhány része az MTV videótárban