„Az emberi hang, a hanggal való játék megjelenítése, az volt az én szeretett világom.” (Ruitner Sándor visszaemlékezéséből).
Élete és zenei pályája
1950-ben lett a Magyar Rádió munkatársa és elhatározta. hogy „valamilyen formában a muzsika szolgálatába fog szegődni”. Hamarosan elkötelezte magát a zenés drámai műfajok iránt. Célját „előbb rendezőként, majd dramaturgként, előbb a Rádióban, majd a Televízióban” sikerült megvalósítania. A Magyar Rádiónál, majd később televíziósként is a különleges zenés színház egyik vezető munkatársa volt.
Előzőleg, 1955-ben Révai Dezső, aki a megalakítandó Magyar Televízió előkészítését szervezte, a televízióhoz hívta zenei munkatársnak, de ő régi kollégáját, Buzáné Fábri Évát ajánlotta maga helyett. Ruitner Sándor ekkor már Nádasdy Kálmán munkatársa volt a rádiónál. Később ezt az öt évet (1954–1959) élete meghatározó korszakának nevezte, ekkor sajátította el – munka közben – a szakma rejtett fortélyait. 1960-ban azután átvette a Rádió Dalszínháza elnevezésű évekig tartó műsorsorozat „egyszemélyes dramaturgiájának vezetését”.
Már az 1960-as évek elején kezdett televíziózni, de úgy alakult, hogy kb. tízévenként következtek életének nagy változásai, ugyanis 1970-ben lett a Magyar Televízió munkatársa. Rendezőként ekkor készítette el a 10 részes Bartók bemutatók nyomában című dokumentumsorozatot.
Nevéhez fűződik – szerkesztő-dramaturgként, esetenként zenei rendezőként is – az 1970-es – 1980-as években a Magyar Televízióban készült és sugárzott Zenés TV Színház című sorozat, melyet Erkel Ferenc operáinak feldolgozásával indított útjára. További számtalan rövidebb-hosszabb televíziós műsornak volt zenei szerkesztője.
2017. június 25-én a Bartók Rádió műsorban emlékezett meg Ruitner Sándorról.
1959-től társa az életben és a munkában Fejes Cecília zenei rendező volt.
Televíziós munkáiból
1963: Éjszakai repülés (tv-film, zenei rendező)
1964: C'est la guerre (Ilyen a háború) (tv-film, zenei rendező)
1966: Énekóra (tv-film, zenei rendező)
1966: A csengő (TV Movie) (tv-film, zenei rendező)
1969: A Cigánybáró: (tv-film, zenei szerkesztő)
1970: Házasodj, Ausztria! (tv-film Mikszáth Kálmán regénye alapján; szerkesztő, zenei rendező)[1]
1970-1993: Zenés TV színház, a 38 részes zenés televíziós sorozat zenei szerkesztője; zenei rendező is a sorozat egyes darabjaiban:[2]
1974: Az úrhatnám szolgáló
1976: Az asszony és az igazság
1979: Pomádé király új ruhája
1987: A cremonai hegedűs (társ-forgatókönyvíró)
1988: Három a kislány (tv-játék, társ-forgatókönyvíró)
1973: Itt járt Mátyás király (Mikszáth Kálmán műve alapján; szerkesztő, zenei rendező)[3]
A gyermek és a varázslat – 1964 (magyarországi bemutató)
H
Haldoklás habbal – 1965
Harmadik bolygó – 1989
66-os szám / I – II – 1964, 1990
Hatvani diákjai – 1955, Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Fodorító Márton, csizmadia céhmester – Tompa Sándor, Pálóczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
Hárman Párizsban – 1982
Három a kislány – 1963
Három királyok ajándéka – 1984
Három szerelmesek -1955
Házasodj, Ausztria! – 1968
A Ház közbeszól – 1960
Hej, Madrid, Madrid... – 1966
Hétfőtől szombatig – 1968
7 pofon – 1970 (hét részben)
A hóember – 1980 /gyermek/
Hófehérke és a hét óriás – 1964
Hoffmann meséi – 1962
Hókusz-pókusz – 1950
A holicsi Cupido – 1979
Holnaptól nem szeretlek – 1974
Hozzányúlni tilos – 1959
Hunyadi László – 1958
Huszti kaland – 1951
I
Az Ifjú gárda – 1953 (magyarországi bemutató)
Az igazmondó juhász /gyermek/ – 1980
Igazolatlan éjszaka – 1967
Iphigenia Aulisban – 1973
Iphigenia Taurisban – 1966
István király – 1993
J
Jancsi és Juliska – 1985
János vitéz – 1959
Joe bácsi – 1961
John Kihót Amerikában – 1966
Johnny bumm! – 1962
Jó parti – 1959
Josephine császárné – 1982
Juanita csókja – 1960 (magyarországi bemutató)
K
Kakukkfióka – 1968
Kádár Kata – 1957
Kedves rokonok – 1972
Keserű tanya – 1952
Kék kalap – 1990
Kékszakáll – 1978
Kénytelen mulatság – 1973
A kék út – 1953
Kérők – 1954
A két kapitány – 1975
A két koldusdiák – 1957
200.000 forint hozomány – 1966
Kifutópályán – 1976
Kiküldetés – 1971
Kim és kiő – 1970
Kincskeresők – 1956
Kinevezés – 1976
Királyi szélhámos – 1985
A királyné csipkekendője – 1967
Kis szekeres-nagy szekeres – 1961
A kis vő – 1954
A kóbor hegedűs (Lavotta) – 1950
Kocsonya Mihály házassága – 1982
A koldusdiák / I- II – 1964, 1988
Komáromi farsang – 1957, Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1798, farsangján. Színhely: Komárom. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A költő – 1975
A köpeny – 1957
Kőzene (TV-ből átvett anyag) – 1984
Krisztina kisasszony – 1959, Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Történik: 1809-ben. Színhely: Győr. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Kulcs a lábtörlő alatt – 1949
L
Lammermoori Lucia – 1952
Leányvásár – 1964
Legénybúcsú – 1968
A legszebb lány a kolhozban – 1950
A lepecsételt asszony – 1962
Lészen ágyú – 1951
Lili – 1972
Lili bárónő – 1983
Londoni szenzáció – 1964 (magyarországi bemutató)
Luxemburg grófja – 1966
Lysistrate – 1962
M
A madarász / I – II – 1959, 1989
A majlandi tornyok – 1961
Maláji lány – 1955
Manon Lescaut – 1962
Marica grófnő – 1987
Ma utoljára – 1950
Maya – 1971
Mágnás Miska – 1969
Májusfa – 1949, Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József (Bemutató: 1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
Májusi fény – 1950
Május királynője – 1951
Márta (debreceni együttes) – 1957
II. Fülöp – 1966
Melibea és alista – 1981
A messzetűnt kedves – 1965, Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
A mikádó – 1968
Minden jegy elkelt – 1958
Mindenki lépik egyet – 1982
Minden megtörténhet – 1952
Montmartrei ibolya – 1989
A mosoly országa – 1971
Muzsikáló kastély – 1956
N
Nászajándék – 1954
Nebántsvirág – 1958
A néma levente – 1977
Névtelen hősök – 1980
Nílusparti randevú – 1962
Nóé bárkája – 1951
Női különítmény – 1967
Ny
Nyugtalan boldogság / I – 1951, 1959 (magyarországi bemutató)
O
Olasz nő Algirban – 1971
Operát Szmirnába – 1982
Orfeusz az alvilágban / I – 1963, 1990
Orlando lovag – 1960
Ö
Önt Tajmír hívni fogja – 1951
P
Paganini – 1981
Pajkos diákok – 1966
Pajzán históriák – 1980
a./ A király jegyese
b./ Nem jó dolog szerfelett maflának lenni
c./ Arról, aki nem eszmélt rá a magáéra
Palotai álmok – 1981
Pánik – 1967
Pedro mester bábszínháza – 1964
Párizsi vendég – 1986
Piaci dámák – 1976
Pillangó kisasszony – 1954
Poljuska – 1951
Pomádé király új ruhája – 1951
Pomádé király új ruhája (rövidített változat) – 1969
Pompadour – 1967
R
Rajta Rudi – 1950
Rákóczi / I – 1950, 1964
A rendíthetetlen ólomkatona – 1979
Repülj fecském /Reményi Ede/ – 1951
Rigó Jancsi – 1973
Rigoletto – 1964
Rip van Winckle – 1968
Rita – 1965
Riviera – 1965
Romantika pedig nincs – 1963
S
Sancho Panza szigete – 1983
Sarokház – 1959
Sarolta – 1971
Sárgarigó és az alkirály – 1973
Sárpilisi kertek alatt – 1953
A sevillai borbély – 1960
Simona néni – 1995
Sipsirica – 1978
A sóhajok hídja – 1976
Svanda a dudás – 1949 (magyarországi bemutató)
Sz
Szabad szél – 1954
Száz cifra ködmön – 1965
Szabad szívek – 1960, Kemény Egon – Békés István Regényes daljáték 2 részben. Történik: 1945-ben. Színhely: Debrecen. Főszereplők: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula; Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szelistyei asszonyok (Polgár Tibor) – 1950
Szelistyei asszonyok (Sárközi István) – 1983
Székely fonó – 1957
Szél kerekedik –
A szép Galathea – 1964
Szép Heléna – 1965
A szép Juhászné – 1954
A szépség nem minden – 1966
Színésznő születik – 1980
A színigazgató – 1963
Szóljon a gitár /Szovjet téma/ – 1980
Szökött szerelmesek – 1981
Szöktetés a szerájból – 1959
Sztambul rózsája – 1965
A szűzek városa – 1964
T
Talán a csillagok – 1949, Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József (Bemutató: 1949. december 31.) Rádióoperett. A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása. A "Májusfa-keringő" zenei ikertestvére a "Hópehely-keringő": Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
