PROFILPELAJAR.COM

Románia kultúrájának jellegzetességei sajátos földrajztudományi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be. Alapvetően az határozza meg, hogy az ország három nagy régió találkozópontján terül el: Közép-Európa, Kelet-Európa és Délkelet-Európa, de egyikükhöz sem tartozik teljesen. Az is rányomja bélyegét a román kultúrára, hogy az újlatinság és az ortodox kereszténység egyedülálló ötvözetét képezi.

Már a középkor óta úgy keleti, mint nyugati hatások érték a román kultúrát. Az első fontos hatások a Kárpátok és a Duna alsó szakaszának régiójába érkező szlávoktól jöttek, és a belőlük kialakult szomszédos népektől: bolgárok, szerbek, ukránok, lengyelek, oroszok. Ugyanakkor a magyarok és az Erdélybe letelepült szászok is hatottak rá.

A történelmi körülmények úgy hozták, hogy sokáig román nyelven csak fejlett népi kultúra, főleg falusi folklór létezett. Ez a 18. század felé fejlődni kezdődő román nyelvű nem népi kultúra gyökereit képezte, mely jelentős nyugat-európai hatás alatt bontakozott ki.

Képek a kultúráról

Folklór, zene, tánc

Bővebben: Román folklór

A román folklór két nagy kategóriára oszlik: a paraszti vagy falusi folklór és a városi folklór. Mivel a román lakosú városok viszonylag későn alakultak ki, és lakosaik többnyire falusi környezetből kerültek oda, a városi folklórt meglehetősen erős szálak fűzik a falusihoz.^[1]

A román folklórban vannak egyes régi, balkáni és római elemek, de ezekre rárakódtak több más néptől átvettek is. A román folklór ezek szintézise, eredetisége abban nyilvánulva meg, ahogyan ezen elemekből válogat, és ahogyan összeötvözi őket.

A folklórnak nagy jelentősége van a román kultúrában, főleg a művelt szépirodalom kibontakozásában. Ez csak a 18. században, tehát az újkorban kezdett kialakulni, ezért esetében a folklór ugyanúgy szolgált alapul, mint más irodalmak esetében az újkorig létező művelt irodalom, ezért a román művelt irodalmat mélyen áthatja a népi alkotás szelleme.^[2]

Az utóbbi évtizedekben a zenében divatba jött a manea (többes számban manele). Már régebben is fúziós műfaj volt, összeötvözve keleti (török, arab, indiai) és balkáni (görög, szerb) zenei elemeket a roma és a román zenei folklór elemeivel. Mára sztárjai jelentek meg ennek a műfajnak, roma énekesek, akik mindenféle nyugati zenék elemeit is hozzáadják.

Népi építészet

Egyre ritkábban ugyan, de találhatók még egyes vidékeken, mint Máramaros, a Mócvidék, a Duna-delta és Bukovina, román hagyományos parasztházak. Más vidékekről származók már csak falumúzeumokban vannak.^[3] A népi építészethez tartoznak a zsindellyel fedett, keskeny és hegyes tornyú fatemplomok is, melyekből Máramarosban lehet látni a legtöbbet. Ezek közül nyolcat felvettek az UNESCO Világörökségi Helyszínek Listájára.^[4]

Képek az építészetről

Művészet

Irodalom, komolyzene, film, építészet

Bővebben: Román művészet (romániai)

Lásd még: Román költők, írók listája

Mihai Eminescu, a legismertebb román költő

Kezdetben az írásbeliség nyelve nem a román volt, hanem az óegyházi szláv, mivel a románságban a kereszténység ortodox ága honosodott meg. Ez Bizáncból származott ugyan, de bolgár közvetítéssel került a románsághoz.

Románul viszonylag későn kezdtek írni, az első román nyelvű kéziratok a 16. században lefordított vallásos művek voltak. Azután írtak románul krónikákat, majd egyéb világi műveket is.

A 19. század elejéig a szellemi tevékenységek írásos rögzítésében együtt jelentek meg szépirodalmi, vallásos, történelmi és filozófiai jellegű elemek.

A 18. század vége felé kezdett kibontakozni a román nem népi kultúra a folklór alapján és nyugati hatás alatt. Akkor kezdődött el a modern értelemben vett szépirodalom, majd a 19. század elején a színjátszás, e század közepe felé a nyugatias zene és festőművészet, a század vége felé a nyugati stílusokat követő építészet. A 20. század elején kezdetét vette a román filmművészet is.

A 20. század első felében a román kultúra minden területén többé-kevésbé jelen volt az összes európai ideológiai és művészeti irányzat.

A II. világháború után a kultúra szabadságát előbb keményen korlátozta a kommunista rendszer, majd az 1960-as évek második felében viszonylagos liberalizációnak örvendett, hogy azután Nicolae Ceaușescu diktatúrája újból béklyóba kényszerítse.

1989 után a román kulturális élet szabadon zajlik.

A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Bővebben: Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája. Ezek a kultúrák azonban nem azonos súlyúak. Több tényező járul hozzá egy adott kisebbségi kultúra súlyához: tagjainak jelenlegi vagy egykori száma, státusza a múltban, művelt kultúrájának fejlődési foka, a nyelvén való oktatás szintje, neki megfelelő nemzet létezése vagy nem létezése, az anyanemzet érdeklődése a kisebbségi megfelelője iránt stb.

Kulturális világörökség

Bővebben: Románia világörökségi helyszínei

Filozófia

Bővebben: Román filozófia

A román filozófiának voltak előzményei a 16. századdal kezdődően, de csak a 19. század vége felé kezdett kibontakozni nyugat-európai hatás alatt, és a legtermékenyebb időszaka a két világháború között volt. Egyik jellegzetessége az, hogy leginkább írók foglalkoztak vele. Összekapcsolták a filozófiát az ország történelmi, politikai és ideológiai kérdéseivel, és fontos témájuk volt a román identitás. Ezzel kapcsolatban jelentős helyet foglalt el a filozófiai elmélkedésben a nyugatiasodás kontra autochtonizmus körüli vita. Ugyanakkor szegényes az etika területén.^[5]

Kulturális intézmények

Bővebben: Román kulturális intézmények

A román kulturális intézmények fontos helyet töltenek be az ország kulturális életében. A legjelentősebb a Román Akadémia, melyet 1866-ban alapítottak. A még a második világháború előtt alapított intézmények mellett a kommunista rendszer idejében még számos, az államnak alárendelt intézmény jött létre, melyek többsége 1989 után is megmaradt: akadémiai intézmények, könyvtárak, múzeumok, művelődési intrézmények, művészeti intézmények. Román kulturális intézményeken kívül vannak nemzetiségiek is, melyek közül egyesek román intézményekkel egy igazgatás alatt működnek.

Oktatás

Bővebben: Románia oktatási rendszere

A romániai oktatási rendszer szerkezete nagyjából hasonlít a többi európai ország rendszereinek a szerkezetére, a tankötelezettség 11 éves, és meghosszabbítását tervezik, a felsőoktatás pedig az Európai Unió bolognai folyamatához alkalmazkodik.

Vallás

Bővebben: Románia vallási élete

Románia az egyik legvallásosabb európai ország.^[6]^[7] A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság zöme ortodox kereszténynek vallotta magát.^[8]

Nyelv

Bővebben: román nyelv

A román az újlatin nyelvekhez tartozik és beszélői számát tekintve az ötödik a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után.

Gasztronómia

Bővebben: Román konyhaművészet

A román konyhaművészetet a románság földrajztudományi helyzete határozza meg, az, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa határrégiójában helyezkedik el. Ezért szintézisét képezi különféle étkezési szokásoknak. A 19. századig összegyűjtött dák, római, szláv, bizánci, török, balkáni (görög, bolgár, szerb) és lengyel elemeket, Erdélyben a németet és a magyart is, majd a 19. század közepétől kezdve ezekhez hozzáadott olasz, a francia vagy az angol konyhaművészetet. Az is fontos tényezője a román étkezési szokásoknak, hogy még a 20. század elején is a románok legnagyobb része falun élt, és mezőgazdasággal meg állattartással foglalkozott, ezért ma is általánosak a régi paraszti étkezés egyes elemei.^[9]

Jegyzetek

↑ (románul) Pop-Miculi, Otilia. Curs de folclor muzical (Zenei folklór egyetemi jegyzet). 2. év. „Spiru Haret” Egyetem. Művészeti Kar. Zenepedagógiai szak. é. n., 57. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
↑ (románul) Balázs Lajos. Folclor. Noțiuni generale de folclor și poetică populară (Folklór. Folklórra és népköltészetre vonatkozó általános fogalmak). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2003. ISBN 973-7953-06-1, 167. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
↑ RNDR 2015, 3–17. o. nyomán szerkesztett szakasz.
↑ (angolul) A romániai világörögségi helyek oldala az UNESCO honlapján. Hozzáférés: 2017. október 15.
↑ Petreu, Marta. A román filozófia. Korunk. 21. évf. 2010. 8. sz.. 7–17. o. (Hozzáférés: 2018. április 21)
↑ How do European countries differ in religious commitment? www.pewresearch.org (2018. december 5.) (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Least Religious Countries 2019. worldpopulationreview.com (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Ce ne spune recensământul din anul 2011 despre religie? www.insse.ro. Institutul Național de Statistică (2013) (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
↑ (románul) Drugă, Luminița – Morărașu, Nadia-Nicoleta. În căutarea gustului „pierdut”: regăsirea identității naționale prin denumiri de mâncăruri, preparate și meniuri tradiționale Archiválva 2017. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (Az „elveszett” íz nyomában: a nemzeti identitás újra megtalálása ételek, készítmények és hagyományos menük elnevezésén keresztül). Proceedings of the International Conference "Communication, context, interdisciplinarity" Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (A „Kommunikáció, kontextus, interdiszciplinaritás” nemzetközi konferencia kiadványa). 2. kötet. Marosvásárhely: A Petru Maior Egyetem kiadója. 2012. ISSN 2069-3389. 141–150. o. (Hozzáférés: 2017. október 20), 142–143. o.