Szent jelkép ez a név: Rimanóczy. A munka és az emberszeretet jelképe. Apa és fia mint a modern város formálói, vagy mint jótékony adakozásaikról egyaránt híres virilista városatyák, nagyon sokat tettek Nagyváradért.
Édesapja, Rimanóczy József-Sámuel a kapuvári Esterházy hercegi „uradalom ispánja” volt. Kálmán kitanulta a kőművességet. Később valószínűleg letette az építőmesteri vizsgát, amely feljogosította az építészeti feladatok ellátására (önálló tervezésre és kivitelezésre). Az 1860-as évekbenPest-Budán és környékén tevékenykedhetett. Ezt látszik igazolni, itt született első fia is. 1867-ben Nogáll Jánoskanonok, pergamói felszentelt püspök, meghívta a nagyváradi Szent Vince Intézet építéséhez. Munkájával elismerést váltott ki Nagyváradon, és le is telepedett a Körös-parti városban.
Rimanóczy nagyrészt építési vállalkozói tevékenységet folytatott. Az általa tervezett és egyben kivitelezett épületek eklektikus stílusúak voltak. Néhány épületénél fellelhetők szecessziós motívumok, Kálmán fia tervezői közreműködésére engednek következtetni. Haláláig csak egy-egy megbízás erejéig hagyta el Nagyváradot. Egyik építője volt az 1893–95 között Budapesten, a Kerepesi úton (ez a része ma a Rákóczi út) megvalósult Uránia filmszínháznak is. Városa iránt mindenkor a legmélyebb szeretettel és lokálpatriotizmussal viseltetett. Nagy érdeme volt abban, hogy megszületett a Szigligeti Színház, vagy hogy rendeződött a Bémer (ma: Ferdinánd) tér utolsó szeglete is.
Családja
Első házasságából született Árpád fia. Kapolnay Irénnel Nagyváradon kötött házasságából két fia született: Béla és Kálmán. Utóbbi szintén jónevű építész volt, számos nagyváradi épület tervezője és kivitelezője. Idősb Kálmán végrendeletében az egymillió koronát érő szállodájával ajándékozta meg a várost, illetve annak szegényeit. Szőlőhegyi birtokát a rajta lévő épületekkel együtt a Szent Vince Intézetre hagyta.
A Rimanóczy-szálló (1892), a Rimanóczy (Vulcan) utca felől
A Rimanóczy-szálló képeslapon
Royal kávéház (1892), belső
Rimanóczy (Crisul Repede) szálló (1892), a Körös-part felől
Rimanóczy-palota (Fő u.) Traian tér 1., 1905
A nagyváradi Bazár épülete, 1900
Nagyváradi vasútállomás átépítése, 1901-1903
Múzeum, 1895. Ma Gyermekpalota
Andrényi-féle vaskereskedés, 1893
Kereskedelmi csarnok, 1894
Emlékezete
Hagyatékáról nincs közelebbi információnk. Kiegészítésre vár.
A Rimanóczy-szállót és Gőzfürdőt Nagyvárad városára hagyta, abból a célból, hogy annak bevételét a szegények megsegítésére fordítsák.
„Rimanóczy Kálmán halála után, 1908 januárjában Nagyvárad város vezetősége hálája jeleként a jeles építészről nevezte el az addigi Áldás utcát, ahol egyik családi háza, a sarkon pedig a szállodája volt. Ez az utca 1958-ig viselte Rimanóczy nevét, azóta Iosif Vulcan utca. Igaz, 1994-től ismét van Rimanóczy utca Nagyváradon, az egykori Pece újkori nevén Bârzavei, de az semmivel sem kötődik a neves építészhez.”[4]
Tempfli József apátplébános (a későbbi megyés püspök) beszentelte, majd a gyulafehérvári római katolikus Barátok temploma kriptájában helyezte el a Rimanóczy család földi maradványait.
Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy (A leírtak a Bihari Napló-ban 2000. május 5-én megjelent visszaemlékezés kivonata )
A fentiektől eltérő adatok Rimanóczy Kálmán keresztelési anyakönyvi kivonatából (Kivonat a kapuvári rk. egyház megkereszteltek anyakönyvéből. Kötet: V. Lap: 259. Hiteles másolat: Kapuvár 1922. március 13.) és Rimanóczy Árpád keresztelési anyakönyvi kivonatából (Budapest, Felsővízivárosi RK Plébánia Kereszteltek anyakönyve: XIV. kötet. 386. lap. Születés: 1967. április 18. Apa: R. Kálmán, anya: Gömöry Hermina törvényes házasságából) származnak.
További információk
Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy (Bihari Napló, 2000)
Nagyróna, Rimanóczyak valószínű eredete Rimanóc faluból, mely Nagyróna része volt.