Radoska (szlovákul Radôstka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
Zsolnától 37 km-re (légvonalban 18 km-re) északkeletre fekszik.
Története
A települést a 17. század első felében alapították egy Óbeszterce határában fekvő irtványföldön. 1662-ben „Radwosztka” alakban említik először, a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 68 házában 443 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVOSZTKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Ó Beszterczéhez nem meszsze, mellynek filiája, határjának soványsága miatt, ámbár egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 85 háza és 645 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A 19. században két malma és fűrészmalma is volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radovszka, a hegyek közt elszórtt tót falu, Trencsén vmegyében, 675 kath., 7 zsidó lak. Határa csupa hegy és sovány; erdeje bőven. F. u. b. Sina. Ut. p. Zsolna.”[3]
Egyházi iskoláját 1890-ben nyitották meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett fuvarozással, háziiparral, idénymunkákkal foglalkoztak. Az iskola épülete 1932-ben leégett. A község 1950-ben önállósult Óbesztercétől. Az autóbusz közlekedés 1957-ben indult meg. 1959-ben bevezették az elektromosságot a községbe.
Népessége
1910-ben 741, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.[forrás?]
1991-ben 231 háza és 828 lakosa volt.
2001-ben 888 lakosából 874 szlovák volt.
2011-ben 840 lakosából 821 szlovák.
Nevezetességei
- Modern római katolikus temploma 1998-ban épült.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
