Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Rømø
Rømø űrfelvételen
Közigazgatás
Ország	Dánia
Régió	Syddanmark
Székhely	Havneby
Népesség
Teljes népesség	575 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Fekvése	Északi-tenger
Szigetcsoport	Északi-Fríz-szigetek
Terület	128,86 km²
Hosszúság	16,8 km
Szélesség	5,7 km
Tengerszint feletti magasság	3,0 m
Legmagasabb pont	Høstbjerg (19 m)
Elhelyezkedése
Rømø Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 08′, k. h. 8° 31′55.133333333333, 8.516666666666755.133333°N 8.516667°EKoordináták: é. sz. 55° 08′, k. h. 8° 31′55.133333333333, 8.516666666666755.133333°N 8.516667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rømø témájú médiaállományokat.

Rømø (németül: Röm) dán sziget a Watt-tengeren. Tønder község része.

Rømø jelenleg a dániai Watt-tenger legdélebbi szigete, mivel a kis lakatlan Jordsand sziget 1999-ben elsüllyedt. A dán szárazföldhöz egy, a töltésen átfutó úttal kapcsolódik. A sziget mintegy 3 km-re fekszik a szomszédos német Sylt szigettől, amelyre komp közlekedik. Ez ad otthont számos kis községnek, mint Kongsmark, Østerby, Lakolk és Sønderstrand.

A szigetnek a 2011. januári adatok szerint 1650 lakosa volt, területe 129 km². Rømø a turisták számára népszerű hely, például nudista strandjai miatt.

Rømø nevét 1190-ben említették először írásban. A sziget az odensei Santa Knud-kolostorhoz tartozott. 1864-ben a sziget déli része (Sønderlandet) a királyi enklávéé volt, és a Dán Királysághoz tartozott. A sziget északi része (Nørrelandet) Sleswig Duke-nek volt alárendelve.

A 16. században a tengerészet szerzett nagy jelentőséget a szigetnek; a közeli Ribe egy időre átvette a mélytengeri kikötő szerepét.

A sziget történetében a fordulópont a harmincéves háború volt, amelynek során a császári seregek elfoglalták Jütlandot és Rømøt. A 17. és a 18. században a bálnavadászat hozta az első nagyobb gazdagságot a kopár szigetnek.

Rømø 1864-től 1920-ig Németországhoz tartozott a porosz Schleswig-Holstein tartomány részeként.

A szigetnek gazdag növényvilága van, amely mintegy 270 növényfajt foglal magába. A tenger felőli oldalon, a szárazföldi területeken, a pusztán és a Watt-oldalon vannak különböző növénytársulások.

A sziget sok állatnak is otthont ad. A mezei nyúl és a szarvas mellett számos madárfaj él itt: 2002-ben 95 madárfajt számoltak össze. A kétéltűek közül megtalálhatók például a sárga hasú varangyok és a szalamandrák is. 1998-ban 87 kagyló- és csigafaj létezett.