Pusztai nedűgomba

Pusztai nedűgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrocybe
Tudományos név
Hygrocybe conicoides
(P.D.Orton) P.D.Orton & Watling 1969
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai nedűgomba témájú kategóriát.

A pusztai nedűgomba (Hygrocybe conicoides) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, homoktalajú gyepekben, dűnéken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A pusztai nedűgomba kalapja 2,5-6,5 cm széles; kezdetben kúpos, domború vagy harang alakú, majd kiterül, közepén kis, hegyes púppal. Felszíne sima, száraz, selymes, nedves időben zsíros. Színe piros, narancssárga vagy sárga, idősen lassan megsötétedik.

Húsa vékony, törékeny; színe a kalapéval egyezik, sérülésre lassan feketedik. Szaga és íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei felkanyarodnak. Színük fiatalon sárga, majd rózsás-narancsossá és vörössé válnak, idősen feketednek.

Tönkje 2,5-7,5 cm magas és 0,3-1 cm vastag. Alakja hengeres, egyenletesen vastag, hosszában szálas. Színe sárga vagy narancsszínű, a tövénél gyakran halványabb. Sérülésre vagy idősen megsötétedik.

Spórapora fehér. Spórája megnyúlt ellipszis alakú, sima, inamiloid, mérete 10-14 x 4-6 µm.

Hasonló fajok

A színváltó nedűgomba és a feketedő nedűgomba hasonlíthat hozzá.

A pusztai nedűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Homokos talajú rövid füvű gyepekben, tengerparti dűnéken található meg. A nedűgombákat sokáig szaprotrófnak vélték, de újabban feltételezik, hogy mohákkal állhatnak szimbiotikus kapcsolatban. Nyáron és ősszel terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

Források