A Power Macintosh számítógépet az Apple tervezte, fejlesztette, gyártotta és forgalmazta 1994. márciusa és 2006. augusztusa között. A Power Macintosh gépet szokás Power Mac-nek, PM-nek rövidíteni, nevezni. A Power Macintosh első verziója a PowerPC 601, 603, 603e és 604 processzorokra épült sorozat (Power Macintosh 6100, 1994. március – Power Macintosh 9600, 1998. március) volt. A második verzió a Power Macintosh G3 volt, amely a PowerPC 750 processzorra épült (Power Macintosh G3 (Desktop), 1997. november – Power Macintosh G3 (Blue and White), 1999. augusztus). A következő verzióban hivatalosan megrövidült a gépcsalád neve, ez volt a PowerPC 7400, 7410, 7450, 7455, 7455B, processzorra épült Power Mac G4 verzió (Power Mac G4 (PCI Graphics), 1999. augusztus – Power Mac G4 (Mirror Drive Doors 2003), 2004. június). A negyedik és utolsó verzió a Power Mac G5 volt, amely PowerPC 970, 970fx, 970MP processzorokra épült (Power Mac G5, 2003. június – Power Mac G5 (Late 2005), 2006. augusztus). A Power Mac utóda a Mac Pro lett.
A szócikk alján látható lilás táblázat segít az egyes Power Macintoshokról szóló szócikkek megtalálásában.
Processzor keresés és fejlesztés (1991–1993)
1991 közepére az Apple-ön belül úgy vélték, a Motorola 88100 processzor nem megfelelő a továbblépéshez, mivel egyetlen más számítógépgyártó sem kötelezte el magát a processzor használatára.[1] Ismét fontolóra vették az IBMPOWER architektúra használatát, de akkoriban az hét chipből állt, ami költségszempontból nem volt elfogadható.
Az Apple és az IBM Advanced Workstations and Systems Division mérnökei a texasi Austinban találkoztak, hogy megvitassák az IBM POWER1 RISC architektúrájának egylapkás változatának létrehozását. Az Apple kérésére a Motorola is jelen volt. A találkozókon számos változtatást javasoltak. az RSC-hez, ami alacsonyabb költségeket, alacsonyabb energiafelhasználást és nagyobb hozamú termelést tesz lehetővé mind a Macintosh, mind a jövőbeni RS/6000 termékek számára. Július elején a három vállalat vezetői megállapodásra jutottak, amelyet októberben hivatalosan is bejelentettek a nyilvánosság számára.[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Az új RISC architektúrán, amely a PowerPC nevet kapta, ennek az „AIM-szövetségnek“ több célja is volt, többek között egy Pink alapú operációs rendszer – az Apple és az IBM erre közös, Taligent nevű céget is létrehozott[13][14][15][16][17] –, egy ScriptX nevű objektumorientált szkriptnyelv, valamint egy többplatformos média szkript nyelv, ún. a Kaleida Media Player[5][16] létrehozása. A szövetségről az Apple részéről John Sculley[18][19][20] így nyilatkozott: „A Macintosh-stratégia nagyon jól kifizetődött számunkra az 1980-as években, de nem gondoltuk, hogy az 1990-es években ennek a modellnek a használatával létrehozhatjuk a számítástechnika következő generációját. Az IBM-mel való együttműködés és a mindenki számára elérhető, sokkal szélesebb hatást érhetünk el ezekkel a technológiákkal, mint a Macintosh esetében.“[21] A véglegesített együttműködési megállapodást októberben írták alá.
Az Apple és az IBM közösen fejleszti a PowerOpen specifikációt, amely az IBM AIX operációs rendszerére épül. A Taligent cég az Apple Computer Pink projektjén alapuló operációs rendszer fejlesztésére jött létre.[22][23][16][24][25][26][27][28][29][30]
A PowerPC 601 chip fejlesztése 1991 októberében kezdődött, és 21 hónap alatt fejeződött be, a gyártás pedig 1993 júliusában indult.[31] Az első PowerPC chippel ellátott számítógépek az IBM RS/6000 munkaállomások voltak 1993 szeptemberében.[32] Sok Macintosh alkalmazásfejlesztő ezeket a gépeket használta termékei kezdeti PowerPC portjainak fejlesztésére, mivel a Macintosh alapú PowerPC fejlesztőeszközök még nem voltak készen. A PowerPC 603 (amely az energiafelhasználás csökkentésére összpontosított) és a 604 (amely a nagy teljesítményre összpontosított) projektek szintén egy időben zajlottak.
1992 júliusában döntés született az eredeti rendszerszoftver-kiadás ambícióinak csökkentéséről; ahelyett, hogy egy teljesen új kernel létrehozására törekedett volna, az Apple a System 7 olyan verziójának előállítására összpontosított, amelyben a meglévő Macintosh Toolbox ROM egyes részeit átírták úgy, hogy natív PowerPC kódot használjanak a 680x0 emuláció helyett. Ez jelentős teljesítménynövekedést jelentett az operációs rendszer bizonyos nagy kihasználtságú részeinél, különösen a QuickDraw esetében.
Az Apple 1992 nyarán kapja meg tesztelésre az első PowerPC 601 processzort.[33] Majdnem egy évvel később, az Apple Worldwide Developers Conference-en (WWDC) megtartják a PowerPC Macintosh rendszer első nyilvános bemutatóját.[34] Majd az Apple fejlesztői konferenciát tart, amelyen meghívja a szoftvercégeket, hogy teszteljék alkalmazásaikat PowerPC-alapú Macintosh-on. A tesztelt alkalmazások egyike sem használja a 680x0 emulátort.[35]
A bemutatók sikeresek voltak. A termékterv három modellre bővült: a belépő szintű Power Macintosh 6100-zal, a Macintosh IIvx asztali házában elhelyezett középkategóriás Power Macintosh 7100-zal és a Quadra 800 minitorony házán alapuló csúcskategóriás Power Macintosh 8100-zal. A negyedik projekt, a Macintosh processzor–frissítési[36] kártya 1993 júliusában indult, hogy egyszerű frissítési lehetőséget biztosítson a Centris és Quadra számítógépek tulajdonosai számára.[37]
A Power Macintosh bemutatása (1994-1995)
Az eredeti terv az volt, hogy az első Power Macintosh gépet 1994. január 24-én, pontosan tíz évvel az első Macintosh megjelenése után adják ki.[38] Ian Diery, a személyi számítógép részleg alelnöke, a megjelenés dátumát március 14-re helyezte át, hogy a gyártásnak elegendő ideje legyen az értékesítési csatornák feltöltéséhez elegendő gép megépítésére, és ezzel egy időben a Macintosh processzor-frissítési kártya is elérhető legyen. Ez eltért az Apple korábbi gyakorlatától; jellemzően hónapokkal az új Macintoshok bemutatása után adtak ki frissítési csomagokat.
A Power Macintosh-t hivatalosan a manhattaniLincoln Center for the Performing Arts-ban mutatták be március 14-én. Az új Power Macintosh modellek előrendelése élénk volt, és a bejelentett 150 000 gépet már addig eladták.[39] A Power Mac eredeti indító harangját Stanley Jordan jazz zenész rögzítette.[40]
A MacWorld a 6100/60-ról szóló áttekintésében megjegyezte, hogy „az Apple nemcsak hogy végre visszaszerezte azt a teljesítménybeli előnyt, amelyet körülbelül nyolc évvel ezelőtt elveszített, amikor az Intel 80386-osCPU-ját használó PC-k megjelentek, hanem messze előrelépett.“ [41] A 680x0-s szoftver teljesítménye lassabb az emuláció miatt, de a MacWorld benchmarkjai észrevehetően gyorsabb CPU-, lemez-, videó- és lebegőpontos teljesítményt mutattak, mint a helyettesített Quadra 610.[42][43][44][45][46][26][47][48][49][50] 1995 januárjáig az Apple 1 millió Power Macintosh rendszert adott el.[51][52]
A Power Macintosh sorozat gyorsított gépeit 1995 elején mutatták be, majd áprilisban az első PowerPC 603 modellek következtek: a Power Macintosh 5200 LC minden az egyben modell[53][54] és a Quadra 630 helyettesítője, a Power Macintosh 6200.[55] Ezeknek a gépeknek is létrehozták a Performa változatát, amelyet az elektronikai nagykereskedők dobozos termékként forgalmaztak. Míg az 5200 LC-t a kritikusok jól fogadták tervezése, teljesítménye és költsége miatt, mind a 6200-as stabilitási problémákkal küzdött.[56]
1995 közepére a feltörekvő Power Macintosh termékcsalád teljesen, de teljesen kiszorította az összes korábbi Macintosh-vonalat, csak a csúcskategóriás Quadra 950 és két olcsó oktatási modell – az egybeépített Macintosh LC 580 és az asztali LC 630 – maradt meg. A „gyorsítókártyák” versenypiaca, amely a korábbi Macintosh rendszerekhez létezett, nagyrészt megszűnt az Apple Macintosh processzorfrissítő kártyájának viszonylag alacsony ára (600 dollár) miatt.[57]
A DayStar Digital[58] frissítőkártyákat adott el az IIci-hez és a különböző Quadra-modellekhez, de az Apple-től is elérhető volt az alaplap teljes cseréje. Ekkoriban megjelentek a piacra a Macintosh klónok. Az Apple néhány régóta Apple kiegészítőket gyártó cégnek – DayStar Digital,[58] Power Computing...[59] – enegdélyt adott „Macintosh klón“ gyártásra. A cégek éltek a lehetőséggel, általában erősebb, jobb gépet kínáltak az Apple gépénél jellemzően kedvezőbb áron.
Hardver szabványok átvétele (1995–1999)
A Power Macintosh bemutatásakor ugyanazokat a belső és külső bővítőcsatlakozásokat tartalmazta, mint a többi Macintosh modell, amelyek mindegyike (kivéve a hangbemenetet és -kimenetet) vagy teljes egészében az Apple számítógépek sajátja, vagy nagymértékben kizárólagos. A következő öt évben az Apple ezeket a portokat iparági szabványos csatlakozókra cserélte.
NuBus-ról PCI-ra
A Power Macintoshok első generációját NuBus-szal[60] szállították, de 1993 végére világossá vált, hogy az IntelPCI busza lesz a belső terjeszkedés széles körben elfogadott jövője.[61] Az Apple részesedése a személyi számítógép piacon nem volt jelentős (USA: 12–13,4%)[62][63][64] azt jelentette, hogy kevés eszközgyártó fektetett be kártyáik NuBus- és PCI-kompatibilis verzióinak létrehozásába. Az első PCI-alapú rendszer az 1995 májusában bemutatott[65][66][67][68][69]Power Macintosh 9500 volt.[70] Ezt nem sokkal később követte a második generációs Power Macintosh rendszerek „Power Surge“ (Túlfeszültség) sorozata – a Power Macintosh 7200,[71]Power Macintosh 7500[71] és Power Macintosh 8500.[54][69][71][72] A 8500 és 9500 az új PowerPC 604 köré épült, 120 MHz-től kezdődő sebességet kínálva. Az InfoWorld áttekintése a 8500-ról azt mutatta, hogy a 8100/100-as tíz percről a 8500/120-as esetében 7:37-re gyorsult az „üzleti alkalmazáscsomag” referenciaértéke. Azt is megjegyezték, hogy a 8500 átlagosan 24-44 százalékkal gyorsabban fut, mint egy hasonló órajelű IntelPentium chip.[73]
A PCI-re való áttérés 1996-ban folytatódott, a többfunkciós PM 5400, az asztali PM 6300/160 (általában Performa 6360 néven árulják) és a mini-torony 6400[74] modellek bevezetésével. A Macintosh klónpiac sikere arra is késztette az Apple-t, hogy saját, olcsó gépet gyártson olyan alkatrészek és gyártási technikák felhasználásával, amelyek akkoriban a klónpiacon és a Wintel asztali számítógépek piacán is általánosak voltak. A Power Macintosh 4400 műanyag helyett hajlított fémlemezt használt a ház belsejében, és szabványos ATX tápegységet is tartalmazott.
SCSI-ről IDE-re
A PCI-re való átállás mellett az Apple költségtakarékossági intézkedésként megkezdte az SCSI merevlemezekről az IDE-re való fokozatos átállást, mind saját maguk, mind a merevlemezeiket frissíteni kívánó felhasználók számára. Az alacsony kategóriás 5200[54][75] és Power Macintosh 6200[55] voltak az elsők, amelyek IDE belső meghajtókat alkalmaztak, bár az Apple saját fejlesztésű, 25 tűs külső SCSI-csatlakozója megmaradt. A bézs színű Power Macintosh G3 modellek voltak az utolsók, amelyek alapfelszereltségként tartalmaztak SCSI-meghajtókat, és ez volt az utolsó Macintosh, amely külső SCSI-csatlakozót tartalmazott. Amikor 1999 elején bemutatták a Power Macintosh G3-at (kék-fehér), a portot két FireWire 400-as port váltotta fel. A kék-fehér G3 volt az utolsó Macintosh, amely Apple Desktop Bus (ADB)[76] mellé két USB-port is kapott, így ez az egyetlen Power Macintosh, amely ADB-t és USB-t is kínált.
AAUI-ról 10BASE-T-re
Egy másik port, amelyet ez idő alatt megszüntettek, az Apple Attachment Unit Interface.[77] Ez az ipari szabvány Attachment Unit Interface csatlakozójának szabadalmaztatott változata volt a 10BASE5 Ethernethez, amelyet az Apple azért hozott létre, hogy elkerülje az összetéveszthetőséget az Apple által a külső kijelzők csatlakoztatására használt 15 tűs csatlakozóval. Az AAUI porthoz költséges külső adó-vevőre volt szükség a hálózathoz való csatlakozáshoz. Az 1990-es évek elejére a hálózati iparban általánossá vált a 10BASE-T csatlakozó, ami arra késztette az Apple-t, hogy 1995 közepén ezt a portot az AAUI mellé tegye, a Power Macintosh 9500-tól. A Power Macintosh G3-nak már nem volt AAUI portja.
A Power Mac G4 (AGP Graphics) 1999 második felében jelent meg, ez volt az első Power Macintosh, amely csak az ipari szabványnak megfelelő belső és külső bővítést tartalmazott. Ezt követően néhány éven át számos harmadik fél hozott létre hardverkulcsokat, amelyek visszafelé kompatibilitást biztosítottak a régi hardverrel rendelkező újabb Power Mac rendszerek felhasználóinak. Ilyen volt a Griffin Technology,[78] a MacAlly Peripherals[79] és még sokan mások. Egyes esetekben ezek a cégek olyan adaptereket gyártottak, amelyek illeszkedtek a Power Mac esztétikai kialakításához.
Újra nyereséges lesz az Apple
Az 1998. január 6-án San Franciscóban tartott Macworld Expo vitaindító beszédén az Apple bemutatta a Mac OS 8.1-et és a QuickTime 3.0-t, a Microsoft bejelentette az Office 98-at, Jobs pedig azzal lepte meg a közönséget, hogy beszéde legvégén mellékesen megemlítette, hogy az Apple 1998 első pénzügyi negyedévében várhatóan – hosszú idő óta először – nyereséges lesz. „Nagyon örülünk, hogy új terveink kezdenek működni“ – áradozott Jobs. „Bár még mindig sok a tennivaló, az Apple egyértelműen visszatér, mint jelentős szereplő.“ Az Apple 47 millió dollárt keresett 133 000 Power Macintosh G3 megnövelt árrésével.[40]
1998. július 15-én az Apple a harmadik egymást követő nyereséges negyedévéről számolt be Jobs alatt. Annak ellenére, hogy az eladások 19 százalékkal estek vissza, az Apple 101 millió dollárt keresett a negyedévben, köszönhetően a nyereséges Power Mac G3 sorozat iránti továbbra is erős keresletnek, a bevezetés óta 750 000 darabot adtak el).[80]
Az ipari formatervezés diadala (1999–2002)
Nem sokkal azután, hogy Steve Jobs 1997-ben visszatért az Apple-hez[81][82][83][84], Jony Ive-ot kinevezték az ipari formatervezésért felelős vezető alelnöknek. Az iMac kritikai és kereskedelmi sikerére építve Ive és csapata egy teljesen új házat tervezett a Power Macintosh G3 számára, amely az iMac számos esztétikai alapelvét (ívek, áttetsző műanyagok, színhasználat) ötvözte a könnyedséggel. Az eredmény a Power Macintosh G3 (kék-fehér), egy olyan gép, amely jelentős elismerést kapott a bírálóktól, beleértve a PC Magazine 1999. évi Technikai Kiválósági Díját.[85] „A Power Mac biztosítja a leggyorsabb hozzáférést egy számítógép belsejéhez, amit valaha láttunk“ – írták. „Csak fel kell emelni a kilincset, és a csuklós ajtó mindent felfed benne.“ Ez az El Capitan[86][87][88] kódnéven futó ház kialakítása a Power Mac G4 teljes élettartama alatt megmaradt. A kék-fehér G3 minitorony bemutatása az asztali és az egyben Power Macintosh ház tervezésének is végét jelentette, utóbbit az iMac váltotta fel.
2000-ben mutatták be a Power Mac G4 Cube-ot[89][90], amely egy középkategóriás Power Mac G4 képességét egy 248 x 195 x 195 mm-es kockába illesztette. Ez a modellt körülbelül egy évig kínálták, nem lett eladási siker, alig harmadannyit – 150 000 darabot – adtak el, mint amit az Apple remélt.[91] A számítógép és a hozzá tartozó Harman Kardon hangszórók jellegzetes dizájnja arra késztette a New York-i Modern Művészeti Múzeumot, hogy a gyűjteményébe felvegye a Cube-ot.[92]
A G4 Cube egyszerűen a valaha volt legmenőbb számítógép. A számítógépek teljesen új osztálya, amely ötvözi a Power Mac G4 Pentium-törő teljesítményét az iMac miniatürizálásával, csendes működésével és elegáns asztali kialakításával. Ez egy csodálatos mérnöki és tervezési bravúr, és nagyon örülünk, hogy végre bemutathatjuk ügyfeleinknek.
Az általános számítógép-ipar hanyatlásban volt, de az Apple néhány problémája saját maga okozta. Az első jelentős botlás Jobs vezetése alatt a Power Mac G4 Cube volt, amelyet július 19-én mutattak be a New York-i Macworld Expón. Az 1799 dolláros kocka nem fogyott jól. Bár az innovatív ipari dizájn miatt dicsérték, csakúgy, mint Ive többi friss alkotását, a Cube nem fogott meg a kreatív szakemberek körében, mert túl drága, nem elég erős és nehezen fejleszthető. A 2000-es pénzügyi évben az Apple 107 000 kockát adott el, ami 90 millió dollárral kevesebbet hozott a vártnál. 2001 júliusáig az előre jelzett 800 000 darabnak csak a harmada kelt el, így az Apple jégre tette a Cube-ot.[93]
Az Apple marketing és a Megahertz-mítosz
A G3-ban és G4-ben található PowerPC chipek az Apple Power Macintosh márkaépítésének és marketingjének központi részévé váltak. A kék-fehér G3 oldalán a teljes ház magasságának egyharmadát kitöltő vastag "G3" felirat látható, ez jelentős eltérés a korábbi Macintosh számítógépeken általában használt kis címkéktől. Amikor bemutatták a Power Mac G4-et, a nyomtatott hirdetéseken a G4 chip is látható volt, és megemlítették az AltiVec utasításkészletet, amelyeket saját marketingnévvel, „Velocity Engine”-vel láttak el.[94] Az Apple marketingstratégiájának fontos eleme volt – különösen 2001 közepe után –, hogy cáfolja az általuk „Megahertz-mítosz“ hiedelmet, hogy a processzor órajele közvetlenül összefügg a teljesítménnyel. Ez az IntelPentium 4 bevezetésével vált fontossá, amely lényegesen magasabb órajellel rendelkezett, mint a Sun, az IBM és az AMD konkurens chipjei, de ez nem jelentett arányos teljesítménybeli előnyt.
A vállalat nyilvános prezentációiban – különösen a „Stevenotes“-ban[95] – nagy teljesítményű Compaq vagy Dell számítógépet mértek össze a Power Macintosh-sal. Általában Adobe Photoshop-ban futtattak egy sor benchmarkot és script-feladatot.[96][97] Ezek a prezentációk gyakran mutatták be, hogy a Power Macintosh „kétszer olyan gyors“, mint Intel Pentium chipjei, de a független mérések ezt nem igazolták. Az InfoWorld szerint a 400 MHz-es G3 11 százalékkal volt lassabb, mint egy hasonló Pentium II-450 az Office alkalmazás tesztjében, de a Photoshop 5.026 százalékkal gyorsabb.[98]
A vélemények általában pozitívak voltak. Az InfoWorld a G5-öt „az Apple eddigi legjobb munkájaként“ jellemezte, és azt mondta, hogy „ellátja a gyors számítástechnika, a mély többfeladatos és érzékeny felhasználói felületek iránti jelenlegi igényt, valamint a nagyszámú adathalmazokat gyorsan feldolgozó és elemző általános számítógépek jövőbeli igényét.“[108] A PC Magazine 2003-ban ismét a Power Mac G5-öt tüntette ki a Technikai Kiválóságért Díjjal.[109]
A G5 nagy súlya (4,5 kg több, mint az előző Power Mac G4-é), a korlátozott belső bővítési lehetőségek, a földeléssel kapcsolatos problémák és az egyprocesszoros model tápegység zaja azonban jelentős kritikát váltott ki a termékkel kapcsolatban.[110]
Az Apple továbbra is megalapozatlan teljesítményre vonatkozó állításokat tett az új Power Mac-ről.[99] Ez azt eredményezte, hogy az Egyesült Királyság Hirdetési Szabványügyi Hatósága megtiltotta az Apple-nek, hogy a „világ leggyorsabb, legerősebb személyi számítógépe“ kifejezést használja a Power Mac G5 leírására, miután a Broadcast Advertising Clearance Center független tesztjei hamisnak találták az állítást.[111]
A Power Mac G5 három generációja[103][103][112][113][114][115] jelent meg, mielőtt az Apple Intel processzorra való váltása miatt beszüntették volna a gyártását. 2005 végén bemutatták a G5 rendszerek harmadik generációját. A legjelentősebb a négymagos, 2,5 GHz-es rendszer bevezetése volt.[116][117] Nemcsak ez volt az első Apple számítógép négy processzormaggal, hanem az első, amely a PCI-X helyett PCI Express-szel szerelt az Apple. Ezenkívül egy IEC 60320 C19 tápcsatlakozóra volt szükség, amely gyakoribb volt az állványba szerelt szerverhardvereken, a személyi számítógépeknél használt ipari szabvány C13 csatlakozó helyett.
A Power Macintosh sorozat hivatalosan a 2006-os Worldwide Developers Conference-en (WWDC) érte véget, amikor Phil Schiller[118] bemutatta a Mac Pro-t.[119][120][121] A G5 házát használta a Mac Pro további hét évig, így az az Apple történetének leghosszabb élettartamú konstrukciói közé került.[122]
Technikai adatok táblázatban
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – az Everymac.com[123] oldalról és a Mactracker[124] alkalmazásból valók. A táblázat nem tartalmazza az összes Power Macintosh számítógépet: hiányzanak az Európában nem forgalmazott gépek. A táblázatban szándékosan nem szerepelnek a Power Macintosh G3, G4 és G5 számítógépek.
Gép nevebemutatva kivezetveoperációs rendszer
Méretmagasság szélesség mélység súly
Processzorprocesszor[125] @órajel L1 és L2 cacherendszerbusz
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. A 6100/66 géppel kezdődő sorok az asztali, fekvő Power Macintoshok, a 8100/80 géppel kezdődő sorok az álló Power Macintosok, a kis álló házat szürke csík jelöli. Az 5200/75 LC géppel kezdődő sorok a kijelzővel egybeépített Power Macintoshok.[142] Az Apple adatlapokon nem szereplő adatok forrása az EveryMac.[143]
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[144] Az Apple adatlapokon nem szereplő adatok forrása az EveryMac.[145]
↑MacUser, 1993 október, 9. évfolyam, 10. szám, 23. oldal
↑BYTE, 1992 február, 17. évfolyam, 2. szám, 96. oldal
↑MacUser, 1995 február, 11. évfolyam, 2. szám, 81. oldal
↑Microsoft empire 405. oldal :: Idézet Richard Shaffertől, a Computer Letter kiadójától az Apple-IBM szövetségről: „Olyan ez, mintha egy szörfös lány venne feleségül egy bankárt.”
↑Idézet a Sun Microsystems vezérigazgatójától, Scott McNealytől az Apple Computer – IBM szövetségről: "Az egyetlen működő stratégiai kapcsolat a beszerzési megrendelés." Forrás: MacUser, 1984 január, 1. évfolyam, 1. szám, 91. oldal
↑BYTE, 1994 november, 19. évfolyam, 11. szám, 289. oldal
↑Computerworld, 1995 december 11, 29. évfolyam, 50. szám, 6. oldal
↑ abcComputerworld, 1995 december 4, 29. évfolyam, 49. szám, 32. oldal
↑PC Magazine, 1996 március 12., 15. évfolyam, 5. szám, 87. oldal
↑John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?
↑Macworld, 1994 június, 11. évfolyam, 6. szám, 173. oldal
↑Microprocessor Report, 1993 május 31., 7. évfolyam, 7. szám
↑Macworld, 1994 június, 11. évfolyam, 6. szám, 174. oldal
↑Egyes Apple számítógépekben a processzor kivehető volt az alaplapi processzor foglalatból, vagy a foglalatba már külön kártyán került processzor. A processzor–frissítési kártyára – a legtöbb esetben – a kivett processzor beilleszthető volt. Így elérhető volt a gép számára a frissítő kártya kínálta újabb, nagyobb teljesítményű processzor, de szükség esetén az eredeti processzort is munkára lehetett fogni. A két processzor egyszerre nem volt használható.
↑Pogue, David, Schorr, Joseph. 13. The PowerPC Macs: Model by Model, Macworld Mac Secrets, 5. (angol nyelven), Foster City, CA: IDG Books Worldwide, Inc, 450. o. (1997. január 15.). ISBN 0764540408. Hozzáférés ideje: 2024. január 11.
↑ abA DayStar Digital, Inc.-t 1983-ban Andrew Lewis alapította elektronikus szerelvények és áramköri lapok alvállalkozási szerződésében történő gyártására. 1986-ban a cég első termékeként memóriabővítéseket adott ki az Apple Macintosh számítógépekhez, majd 1987-ben a DayStar kizárólag Mac-hez kezdett processzorfrissítéseket forgalmazni, elsőként az Macintosh II számítógéphez. A vállalat 1995-ig kizárólag erre a piacra összpontosított. A Macintosh számítógépek teljes skálájához kínált gyorsítókártyát Motorola 68030, Motorola 68040 és PowerPC 601 processzorokat használva. Ezeket a frissítéseket közvetlenül a különböző Macintosh gépek Processor Direct Slotjába (PDS) voltak beilleszthetők. A DayStar a Macintosh számítógépes rendszerek vezető "sebességboltjaként" vált ismertté, gyakorlatilag minden termékkiválóságért odaítélt szaklap–szerkesztői díjat megnyert. A vállalat számos vállalattal, köztük az Apple-lel, az IBM-mel és az Adobe-val is egyedülálló stratégiai kapcsolatot alakított ki. 1995-ben a DayStar egyike volt azoknak vállalatnak, amely az Apple-től engedélyt kapott a Macintosh számítógép „klónozására”.
↑A Power Computing Corporation volt az egyik első vállalat, amelynek az Apple Inc. engedélyezte Macintosh-kompatibilis számítógépek – Mac klónok – létrehozását. A Power Computing Olivetti és Stephen “Steve” Kahng pénzügyi támogatásával indult. Az első Mac-kompatibilis (klón) PC-t 1995 májusában szállították. A Power Computing közvetlen, rendelésre építhető értékesítési modellt követett. Egy év alatt a Power Computing 100 000 gépet szállított ki, az első évben 250 000 000 dollár bevételre tett szert. A Power Computing volt az első cég, amely 1 000 000 dollár értékű terméket adott el az interneten. A Power Computing 1997-ig frissített modelleket adott ki, bevétele elérte az évi 400 millió dollárt. A Mac klónozási üzletágat leállították, miután Steve Jobs 1997 júliusában visszatért az Apple ideiglenes vezérigazgatójaként. Szeptemberben az Apple megvásárolta a Power Computing alapvető eszközeit 100 millió dollárért, az Apple részvényeivel fizetett, és felmondta a Mac klónozási üzletágat.
↑A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
↑Microprocessor Report, 1993 június 21., 7. évfolyam, 8. szám
↑USA: IBM 10%, Apple Computer 12-13,4%, Compaq 5,6% – a nem volt jelentős azt jelenti, hogy a Windows-pécékhez képest nem volt az.
↑Fortune, Volume 128 július, 128. évfolyam, 2. szám, 48. oldal
↑Business Week, 2003 február 3., 3818. szám, 44. oldal
↑Microprocessor Report, 1995 június 19., 9. évfolyam, 8. szám
↑BYTE, 1997 február, 22. évfolyam, 2. szám, 59. oldal
↑Macworld, 1997 október, 14. évfolyam, 10. szám, 86. oldal
↑ abMac Home Journal, 1995 szeptember, 3. évfolyam, 9. szám, 24. oldal
↑Az Apple Computer bemutatott egy PCI-alapú Power Macintosh-t, amely 120 MHz-es PowerPC 604 processzort használt. :: Macworld, 1995 február, 12. évfolyam, 2. szám, 35. oldal
↑ abcMac User (Europe), 1995. augusztus 18., 77. oldal
↑Info World, 1995 augusztus, 17. évfolyam, 32. szám
↑Anita Epler (1995. augusztus 7.). „Apple's PCI Risk”. InfoWorld (89), 1, 80. o. ISSN0199-6649. (Hozzáférés: 2024. január 12.) „angol”
↑BYTE, 1996 szeptember, 21. évfolyam, 9. szám, 34. oldal
↑Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. A Steve Wozniak fejlesztette, szabadalmazott technológiát 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
↑Apple Attachment Unit Interface (AAUI) az Apple által az Ethernet képes eszközökhöz való csatlakoztatására használt szabványos Attachment Unit Interface (AUI) változata. Az AUI népszerű volt a 10BASE-T dominanciája előtti korszakban, amely az 1990-es évek elején kezdődött. Az AAUI csatlakozót sokkal kisebbre és felhasználóbarátabbá tervezte át a cég.
↑A Griffin Technology 1992-ben kezdett műszaki megoldásokat tervezni és gyártani. Azóta a személyi számítógépekhez és a digitális médiához szükséges kiegészítők egyik legnagyobb szállítójává nőtte ki magát. A 2020-as években a Griffin hasznos és szórakoztató megoldásokat tervez, gyárt és szállít a digitális szórakoztatáshoz és a személyi számítástechnikához Amerikában, Európában és Ázsiában, a nagy kereskedőkön és az interneten keresztül.
↑A Macally 1993 óta működik az Egyesült Államokban, egy idő óta Európában és Ázsiában. Apple perifériákat tervezünk, gyártunk és forgalmazunk. A termékek beviteli eszközök, a csatlakozó eszközök, a tárolóeszközök és iPad és iPhone tartozékok.
↑ (1999. december 14.) „Apple Power Mac G3” (angol nyelven). PC Mag18 (22), 109. o, Kiadó: Ziff Davis, Inc.. ISSN0888-8507. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
↑Confidential 49-50. oldal :: Power Mac G3/300 fejlesztése során használt kódnevek: Blue et Whites (kék és fehér), El Capitan (ház), Gossamer IL, Yosemite.
↑ abAz El Capitan (spanyolul: El Capitan; „a kapitány“ vagy „a vezető“) függőleges sziklaképződmény a Yosemite Nemzeti Parkban, a Yosemite-völgy északi oldalán, annak nyugati vége közelében. A gránit monolit körülbelül 914 méter magas a legmagasabb oldala mentén. Világhírű hely a magas falú mászáshoz, beleértve a segédmászást, a szabad mászást és újabban az ingyenes egyéni mászást.
↑Ive arról beszélt, hogy vágya olyan tökéletes Apple-t tervezni, amely „dizájnban jeleníti meg a használatot“. A számítógép ipari dizájn - ez az üzenet szállt a levegőben akkor már fél évtizede. A Cube e vallás esszenciája. A Cube azonban bukás lett, noha miniatűr mérete és hangtalan hűtése mindenkit lenyűgözött, de nem volt bővíthető, az elektronika roppant érzékeny volt és a műanyag burkolatnak is voltak sorozat-hibái. Ferenczy Gábor (2007. október 15.). „Ive design 1994-2007”. Almalap14 (8). ISSN1218-0319. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
↑Az Apple felhagy a Power Mac G4 Cube gyártásával. A Cube nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, gyakori ön-újraindulása miatt megbízhatatlanságáról vált hírhedtté.Apple Puts Power Mac G4 Cube on Ice (angol nyelven). apple.com, 2001. július 3. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
↑Jonathan Ive, Apple Industrial Design Group: G4 Cube Computer (angol nyelven). MoMA, 2000. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
↑Stevenotes: az Apple rendezvényeken Steve Jobs által tartott nyitó prezentációk rajongói elnevezése. A gondosan felépített prezentációt sokan rock-zenei koncerthez is hasonlították, mert a közönség fütyült, tapsolt és éljenzett.
↑A script előre rögzített feladatok sora, amelyet ismételten le lehet futtatni. Célja az operátor megszabadítása a repetatív sor-feladatok végzésétől. A „mérés“-nél a script futtatása kiküszöböli az emberi tényezőt.
↑Macworld, 2006 február, 23. évfolyam, 2. szám, 34. oldal
↑Philip W. Schiller (Natick, 1960. június 8. – , ) az Apple munkatársa. Az Apple termékbemutatóinak kiemelkedő alakja, a cég vezetői csapatának tagja, mióta Steve Jobs 1997-ben visszatért az Apple-hez. Az Apple-nél Schiller az iMac, MacBook, MacBook Pro, iPod, macOS és az azt követő termékek kialakításán és marketingjén dolgozott. Schiller nevéhez fűződik az eredeti iPod kattintókerék-kezelőfelületének ötlete. Schiller gyakran játszott támogató szerepet Steve Jobs előadásaiban, rendszerint olyan új termékeket mutatott be, mint az iPhone vagy az iPad. Amíg Jobs egészségügyi szabadságon volt, Schiller számos előadást tartott. 2020. augusztusában, tizenkettedikként Apple Fellow-nak neveztek ki, ami a vállalat egyik legmagasabb beosztású pozíciója.
↑A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
↑Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
↑Confidental 49-50. oldal :: Amikor a MacWEEK arról számolt be, hogy a Power Macintosh 6100/60, 7100/66 és 8100/80 a PDM, a Carl Sagan és a Cold Fusion kódneveket viseli, a csillagász dühös levelet küldött: „Az én elköteleződésem nem eladó. Emiatt mélységesen elszomorodtam, amikor láttam... az Apple bejelentését egy új Macről, amely az én nevemet viseli." Válaszul a projekt mérnökei megváltoztatták a kódnevet BHA-ra,[134] ami a Butt-Head Astronomer rövidítése. Az Apple ügyvédei ragaszkodtak ahhoz, hogy új nevet találjanak ki, ezért a fejlesztők a LAW[135] mellett döntöttek, ami a Lawyers Are Wimps rövidítése. Ennek ellenére 1994 áprilisában Sagan beperelte az Apple-t a Los Angeles-i Kerületi Bíróságon a személyhez fűződő jogok megsértése és rágalmazás miatt.
Lourdes w. Baird bíró kinyilvánította, hogy a kijelentés puszta vélemény, és megszüntette a rágalmazási pert. Azt is kijelentette, hogy a közszereplő Sagannak csak akkor lenne oka perelni, ha hamis vagy rosszindulatú tényállás okozta volna érzelmi szorongását, amely gyógykezelést igényel. „Nem lehet kérdéses, hogy a „Butt-Head” kifejezés használata cáfolja azt a benyomást, hogy az alperes komolyan sugallta a vádat. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy az alperes megkísérelte volna kétségbe vonni a felperes csillagász kompetenciáját és hírnevét. Az ember nem támadja komolyan egy tudós szakértelmét a „Butt-Head” kifejezéssel.” – állt az ítéletben.
Sagan fellebbezett a döntés ellen a Kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon. 1995. november 15-én a két fél „békésségi egyezségre” jutott, a feltételek a mai napig bizalmasak. Paul D. Carmichael, az Apple szabadalmakért és védjegyekért felelős igazgatója nyilvánosan kijelentette: „Dr. Sagan nagy mértékben hozzájárult a felsőoktatás számos területéhez, és különösen érdekessé és érthetővé tette a komplex témát a széles közönség számára. Az Apple mindig is nagyon tisztelte Dr. Sagant, és soha nem állt szándékában Dr. Sagannek vagy családját zavarba hozni vagy megsérteni.”
↑A Bolondos dallamok figurája, nagy, szőrös, narancssárga vagy vörös szörny.
↑A yike a meglepetés, riadalom vagy aggodalom kifejezése, gyakran használják kínos megjegyzésekre való reagálásra. A yike szleng kifejezés hangsúlyosabb változata a big yike.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Power Macintosh című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wakil Wali Kota PareparePetahanaLowongsejak 31 Okotober 2023Pemerintah Kota ParepareKediamanRumah Jabatan Wakil Wali Kota ParepareMasa jabatan5 tahun dan dapat dipilih kembali untuk satu kali masa jabatanDibentuk28 Juli 1998; 25 tahun lalu (1998-07-28)Pejabat pertamaTadjuddin KammisiSitus webSitus web resmi Wakil Wali Kota Parepare adalah posisi kedua yang memerintah Kota Parepare di bawah Wali Kota Parepare. Posisi ini pertama kali dibentuk pada tahun 1998. Daftar No. Wakil Wali Ko...
Madelyn ClineCline, 2022LahirMadelyn Renee Cline21 Desember 1997 (umur 26)South Carolina, A.S.PekerjaanAktrismodelTahun aktif2009–sekarang Madelyn Renee Cline (lahir 21 Desember 1997) adalah seorang aktris dan model asal Amerika Serikat. Dia mulai terkenal setelah memerankan Sarah Cameron di serial Netflix, Outer Banks (2020–sekarang) dan Whiskey di Glass Onion: A Knives Out Mystery (2022).[1][2][3] Referensi ^ Outer Banks | Netflix Official Site. Netfli...
Lampung IDaerah pemilihanuntuk Dewan Perwakilan RakyatRepublik IndonesiaWilayah Daftar Kabupaten : Lampung Barat Lampung Selatan Pesawaran Pesisir Barat Pringsewu Tanggamus Kota : Bandar Lampung Metro ProvinsiLampungPopulasi4.335.558 (2023)[1]Elektorat3.172.894 (2024)[2]Daerah pemilihan saat iniDibentuk2004Kursi8 (2004—09)9 (2009—19)10 (2019—sekarang)Anggota Muhammad Kadafi (PKB) Ahmad Muzani (Gerindra) Mukhlis Basri (PDI-P) Sudin (PDI-P...
2015 World Archery Championships Men Recurve Compound Women Recurve Compound Team Men's recurve Men's compound Team Women's recurve Women's compound Mixed team Recurve Compound The women's team recurve competition at the 2015 World Archery Championships took place from 26 July to 2 August in Copenhagen, Denmark. A record 45 countries entered the full quota of 3 archers into the qualification round, thus becoming eligible f...
Berikut ini adalah daftar tokoh terkenal dalam politik Amerika Serikat yang merupakan anggota Ku Klux Klan sebelum menjabat. Keanggotaannya bersifat rahasia. Terkadang, para lawan politik menuduh seseorang merupakan anggotanya, atau mendukung pada jajak pendapat dari para anggota Klan. Politikus yang aktif dalam Klan pada suatu masa Robert Byrd Senator Robert Byrd Robert C. Byrd, adalah rekrutan Klan saat berusia 20an dan 30an, menyandang gelar Kleagle dan Exalted Cyclops dari kelompok lokaln...
2010 Shreveport mayoral election ← 2006 October 2, 2010 (first round)November 2, 2010 (runoff) 2014 → Candidate Cedric Glover Bryan Wooley Party Democratic Republican First round 16,39045.29% 11,23631.05% Runoff 37,75764.14% 21,10835.86% Candidate Roy A. Burrell David Cox Party Democratic Independent First round 4,72213.05% 2,6217.24% Runoff Eliminated Eliminated Mayor before election Cedric Glover Democratic Elected Mayor Cedric Glover Democratic Election...
Piala Champions Eropa 1962–1963Wembley Stadium di London menjadi tuan rumah final.Informasi turnamenJadwalpenyelenggaraan12 September 1962 – 22 Mei 1963Jumlahtim peserta30Hasil turnamenJuara Milan (gelar ke-1)Tempat kedua BenficaStatistik turnamenJumlahpertandingan59Jumlah gol214 (3,63 per pertandingan)Jumlahpenonton1.782.579 (30.213 per pertandingan)Pencetak golterbanyakJosé Altafini (Milan)Paolo Barison (Milan)Eusébio (Benfica)6 gol← 1961–1962 1963–1964 → Pia...
История Грузииსაქართველოს ისტორია Доисторическая Грузия Шулавери-шомутепинская культураКуро-араксская культураТриалетская культураКолхидская культураКобанская культураДиаухиМушки Древняя история КолхидаАриан-КартлиИберийское царство ФарнавазидыГруз...
Podomoro UniversityJenisSwastaDidirikan2014RektorBacelius Ruru, S.H., LL.M.LokasiAPL Tower, Podomoro City, JakartaSitus webpodomorouniversity.ac.id Universitas Podomoro atau Universitas Agung Podomoro adalah sebuah perguruan tinggi di Indonesia yang didirikan oleh Yayasan Pendidikan Agung Podomoro pada tahun 2014. Yayasan Pendidikan Agung Podomoro termasuk bagian dari Agung Podomoro Group. Pendirian Universitas Agung Podomoro merupakan hasil kerja sama antara Agung Podomoro Group dengan Babso...
Stećak di nekropolis Radimlja Stećak (Kiril: Стећак, [stetɕak]; jamak: Stećci, Стећци, [stetɕtsi]) adalah nama untuk makam batu abad pertengahan monumental yang terbentang di sepanjang Bosnia dan Herzegovina, dan sebagian Kroasia, Montenegro dan Serbia. Sekitar 60,000 ditemukan di perbatasan Bosnia dan Herzegovina modern dan 10,000 sisanya ditemukan di kawasan saat ini dari Kroasia (4,400), Montenegro (3,500), dan Serbia (2,100), di lebih dari 3,300 situs tua ...
ميّز عن مجلس التعاون لدول الخليج العربية. خريطة توضيح الدول العربية في الخليج العربي الدول العربية في الخليج العربي أو منطقة الخليج العربية، هي المنطقة الجغرافية في الجنوب الغربي من قارة آسيا التي تطل على الخليج العربي وتقع عموماً جنوب منطقة الهلال الخصيب، ومغطية ا...
Austrian-Iranian cellist (born 1992) Kian Soltaniکیان سلطانیSoltani plays the Cello Concerto of Edward Elgar with the Royal Philharmonic Orchestra at Carnegie Hall, January 2022Born3 June 1992 (1992-06-03) (age 31)Bregenz, AustriaCitizenshipAustrianOccupationCellistParentFarzaneh NavaiWebsitewww.kiansoltani.com Kian Soltani (Persian: کیان سلطانی; born 3 June 1992) is an Austrian-Iranian cellist,[1] born in Bregenz to a family of Iranian musicians.[2...
Col de PailhèresSign at Mijanès at the start of the Col de PailhèresElevation2,001 m (6,565 ft)[1]Traversed byD25LocationAriège, FranceRangePyreneesCoordinates42°44′0″N 01°59′33″E / 42.73333°N 1.99250°E / 42.73333; 1.99250Col de PailhèresLocation in the Pyrenees The Col de Pailhères (elevation 2,001 m (6,565 ft)) is a mountain pass in the Ariège department of the French Pyrenees, located on the secondary road D25 between Mijanès (s...
British Conservative politician, Secretary of State for Scotland The Right HonourableAlister JackDLOfficial portrait, 2022Secretary of State for ScotlandIncumbentAssumed office 24 July 2019Prime MinisterBoris JohnsonLiz TrussRishi SunakPreceded byDavid MundellLord Commissioner of the TreasuryIn office23 April 2019 – 24 July 2019Prime MinisterTheresa MayPreceded byCraig WhittakerSucceeded byColin ClarkMember of Parliament for Dumfries and GallowayIn office8 June 2017 –...
British politician (1922–2008) For the 19th-century MP, see Francis Pym (1756–1833). The Right HonourableThe Lord PymMC PC DLPym in 1982Foreign SecretaryIn office6 April 1982 – 11 June 1983Prime MinisterMargaret ThatcherPreceded byThe Lord CarringtonSucceeded byGeoffrey HoweLord President of the CouncilIn office14 September 1981 – 5 April 1982Prime MinisterMargaret ThatcherPreceded byThe Lord SoamesSucceeded byJohn BiffenLeader of the House of CommonsIn offic...
County in Pennsylvania, United States County in PennsylvaniaCumberland CountyCountyOld Cumberland County Courthouse in Carlisle in April 2011 FlagSealLocation within the U.S. state of PennsylvaniaPennsylvania's location within the U.S.Coordinates: 40°10′N 77°16′W / 40.17°N 77.27°W / 40.17; -77.27Country United StatesState PennsylvaniaFoundedJanuary 27, 1750Named forCumberlandSeatCarlisleLargest boroughCarlisleArea • Total550 sq m...