Az Apple számítógépek az Apple Inc. által gyártott és forgalmazott, nevükben az Apple szót viselő számítógépek. A közbeszédben szokás Apple gépnek nevezni az Apple által gyártott bármilyen számítógépet, a megnevezés gyűjtő fogalomként is használt. Az Apple nevet elsőként az 1976 áprilisában bemutatott Apple I viselte, az utolsó Apple nevet viselő gép az Apple IIe Platinum volt, amelynek gyártását 1993 novemberében fejezte be a cég. Az Apple III bukása után Jobs megfogadta, hogy többé számítógép nem viselheti az Apple nevet, a számítógép sikertelensége ne kötődjön össze a cég nevével. Más, nem számítógép termék is viselte, viseli (Apple TV, Apple pencil) az Apple nevet.
Az Apple gyártotta hardver eszközök összefoglaló táblázatot az oldal alján találod két részre bontva: 1998 előtti és utáni eszközök.
Történet
Az Apple I-ből alig kétszáz darabot adtak el, de ez is elég pénzt hozott ahhoz,[1] hogy a cég megtervezze és piacra dobja az Apple II-t.[2] Az Apple II óriási siker lett, a gépből és változataiból – Apple II (64 700), II Plus (545 500), IIe (4 250 000), IIc (450 000), IIc Plus (20 000) és IIGS (979 000) – majd hat és félmillió darabot értékesítettek.[3]
A befolyó pénz nem csak ifjú multi-milliomossá tette a cég alapítóit, de lehetőséget adott a következő Apple-gép fejlesztésére. Három irányba is elindultak, párhuzamosan fejlesztették az Apple III-t, a Lisát és a később Macintosh 128k néven megismert gépet.
Apple III sorozat
Az Apple III Steve Wozniak, az Apple egyik alapítójának, a projektje volt, de a másik alapító, Steve Jobs folyamatosan módosította az elvárásokat. Az Apple III dicstelen pályát futott be. Jobs dizájn-imádata odáig fajult, hogy előbb készült el a számítógépház, mint az alaplap, így a mérnökök a tervezéskor még egy korláttal kellett, hogy megküzdjenek. Szintén Jobs ötlete volt a "néma" számítógép, így ventilátorról szó sem lehetett. Az elektronikus eszközök pedig hőt adnak le. Mivel az Apple II mérhető mennyiségben szennyezte az elektromos környezetét, a gép fehérzajt sugárzott, ezért az Amerikai Frekvenciagazdálkodási Intézet büntetést szabott ki. Jobs, levédendő a sugárzást, az Apple-III házát alumíniumból terveztette. Úgy vélte, hogy az alumínium a hűtési problémákat is megoldja. Nem oldotta meg, hanem fokozta. A baljós előjelek fokozódtak, amikor kiderült, az egyik chip nem tudja azt, amit a gyártója állított róla, az Apple viszont már az Apple-III több olyan szolgáltatását beharangozta, ami erre a chipre épült volna. A gép bemutatása emiatt fél évet csúszott.[4][5]
A gyártósorról lekerülő gépek húsz százaléka selejt volt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a chipek némi melegedés után szinte kibújtak a foglalatukból, vagy az alaplapból. A hivatalos Apple szerviz javaslat az volt, hogy emeljük fel a gépet tíz centi magasra és dobjuk le! Az Apple-III minden módosítás és arcfelvarrás ellenére a cég első fiaskója volt. Az új operációs rendszer sem volt tökéletes, ráadásul Jobs üzletpolitikai megfontolásból kezdetekben az Apple-III gépet alkalmatlanná tette az Apple-II programjainak futtatására. Később elkészült az Apple-II-kártya, amelyet a négy csatolóhely egyikébe helyezve a gép már tudott Apple-II-ül.[4][5]
Az Apple-III szállítását 1980 decemberében kezdték meg, 1983-ban felhagytak a fejlesztésével és 1984 áprilisában a forgalmazásával is. Összesen 65 ezer darabot adtak el.[4] Az Apple-III gépet újabb, Apple névre hallgató már nem követte, legalábbis számítógép nem. Monitoroknak, kameráknak és nyomtatóknak, szkennereknek, billentyűzeteknek és egereknek még adta a nevét a cég, de gépnek többé soha.[5]
Az Apple Lisa gépek
Lisa Nicole Brennan-Jobs (született: Brennan; 1978. május 17.) amerikai író, az Apple társalapítójának, Steve Jobsnak és Chrisann Brennannek a lánya. Jobs kezdetben több éven át megtagadta az apaságát, ami pereskedéshez és nem kívánt média-nyilvánossághoz vezetett. Lisa és Steve Jobs végül kibékült, Jobs elfogadta az apaságát. Brennan-Jobs újságíróként és magaziníróként dolgozik[6][7][8]
A Palo Alto-i Xerox központban (PARC) dolgozók feladata az volt, hogy megálmodjanak olyan technikai újdonságokat, amelyek előbbre viszik a világot - és közben nem kellett tekintettel lenniük a kitalációk eladhatóságára. Három év alatt a számítástechnika számos "elsőjét" állították elő. Ilyen "első" az első személyi számítógép, az első "bit mapping",[9] az első Ethernet, az első objektum alapú programnyelv (Smalltalk), amelyben először használtak újrahasználható, önálló kódszegmenseket. A géphez három gombos egér csatlakozott, ezt 1960-ban alkotta meg Douglas Carl Engelbart. A kifejlesztett számítógépet a Xerox soha sem árusította, nem is gyártotta, a léte ismert volt az egész Szilícium-völgyben. A fejlesztők büszkék voltak a gépükre, aki kíváncsi volt a gépre, annak meg is mutatták.[10][11]
A Xerox Alto számítógépe.
Az egyik látogatójuk, Jef Raskin volt, aki akkoriban az Apple-nél dolgozott egy teljesen új feladaton, a projekt kódneve, később, Macintosh lett. Mire sikerült Jobst rávenni egy látogatásra, a Xerox ráébredt, hogy amit ingyen mutogat, az érték, amit őrizni kell, nem mutogatni. Az Apple részvényeinek öt százalékát (egy millió dollár érték) ajánlott fel egy részletes bemutatóért. A bemutatón rész vett Michael Scott elnök, Thomas Whitney alelnök, és fél tucat vezető szoftver-fejlesztő. A PARC fogadó csapata úgy gondolta, hogy gyorsan bemutatják a Dorado névre keresztelt számítógépet, az Apple csapata rendesen felkészült, és a pontos részletek után érdeklődött.[10][11]
Amennyire a Xerox nem érzett rá arra, milyen értéket állítottak elő alkalmazottai, Jobs annyira megtette ezt. Amikor meglátta, hogy a Smalltalk fejlesztői környezet egymást kitakaró ablakokat, felpattanó menüt használ, tudta, hogy erre van szüksége, és a Lisa csapatot utasította, hogy ebben az irányban fejlesszen.[10][11]
Lopott-e az Apple a Xerox-tól?
Sokan úgy vélik, hogy az Apple egyszerűen ellopta az Alto gépet a Xeroxtól és Lisa néven dobta piacra. Amit az Apple kapott a Xeroxtól, az az ötlet és inspiráció. De nem kapott rajzot, leírást, műszaki támogatást, a Lisa hardver és szoftver megoldásai az Apple mérnökeit dicsérik.[12]
1980 márciusára készült el a leírás, amely meghatározta a Lisa ismérveit: grafikus felhasználói felület, fogd és vidd, egér, lokális hálózat, fájl-szerver és új (WYSIWYG) szoftverek, menüsor, a legördülő menü, az egygombos egér, kivágás-másolás-beillesztés, vágólap és kuka. Az Apple volt az első vállalat, amely a felsoroltakat sorozat gyártott számítógépen kínálta. A felsorolt ismérvek és az a cél, hogy a Lisa ára 2000 dollár alatt legyen, összeegyezhetetlennek tűnt. Júliusban megjelent az első Xeroxból átcsábított dolgozó, szeptember végéig további 15 Xeroxos vált Apple munkatárssá.[10][11]
Mire a Lisa 1983. január 19-én forgalomba került, addigra 200 mérnökévnyi munka és 50 milliós fejlesztési költség volt a gépben, az Apple II fejlesztése két mérnökévet kívánt. A gépet az Apple Kevin Costnerrel népszerűsítette: 1983 Apple Macintosh Lisa Computer Commercial with Kevin Costner.YouTube
Az Apple számos szoftvert ad a géphez, ám ez a fejlesztőket távol tartotta, mivel legtöbben az Apple által elkészített programokhoz hasonlóak írásában rendelkeztek tapasztalattal. Ráadásul a Lisa nagyon lassú volt. Jobs kezdeményezésére saját floppy-meghajtót fejlesztettek, amely a Lisa legmegbízhatatlanabb része volt. A Lisa értékesítését rontotta, hogy kiderült, az Apple hasonló tudású gépen dolgozik, amelynek az ára harmadannyi lesz, mint a Lisáé. Hiába felezték a Lisa árát, javították a hardver képességeit – Lisa 2 –, a gép sikertelen volt, összesen hatvanezer Lisát adtak el 1986-ig.[10][11]
A Lisa 2 átdolgozott verziója Macintosh XL néven debütált és felejtődött el alig három hónapos pályafutása alatt 1985 januárja és áprilisa között.
Lisa elásva
A gyártás befejezése után egy Utah állambeli kis cég fémáron átvett ötezer Lisát, amelyet postai utánvéttel árusított egészen 1989-ig. Ekkor az Apple a maradék 2700 darabot egész egyszerűen elásta, a gondos feljegyzés szerint ehhez 672 m3 helyre volt szükség. A gépek hatóság által felügyelt megsemmisítésére azért volt szükség, mert az Apple így adójóváírásra lett jogosult.[13]
Ezt követően a Xerox pert indított az Apple ellen a Lisa - és a Macintosh - grafikus felülete kapcsán. Hét évvel a bemutató után. 1990. március 23-án a bíróság elvetette a Xerox indítványát.[12][14][15][16]
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[26] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni.
↑A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
↑Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
↑CVSD = Continuously Variable Slope Demudulator. A folyamatosan változó meredekségű delta moduláció (CVSD vagy CVSDM) hangkódolási eljárás. Ez egy változó lépésmérettel rendelkező delta moduláció (azaz az adaptív delta moduláció speciális esete) amelyet először Greefkes és Riemens mutatott be 1970-ben.
![Az Apple II a lausanne-i EPFL[17] Musée Bolo-ban.](F%C3%A1jl:Apple_II-IMG_7073.jpg)
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
