Podbjel

Podbjel (Podbiel)
Jellegzetes árvai faházak Podbjelben
Jellegzetes árvai faházak Podbjelben
Podbjel címere
Podbjel címere
Podbjel zászlaja
Podbjel zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangközség
Első írásos említés1564
PolgármesterSlavomír Korčuška
Irányítószám027 42
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTS
Népesség
Teljes népesség1304 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság559 m
Terület19,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 26″, k. h. 19° 29′ 12″49.307222°N 19.486667°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 26″, k. h. 19° 29′ 12″49.307222°N 19.486667°E
Podbjel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Podbjel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Podbjel (szlovákul Podbiel) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 25 km-re északkeletre, Turdossintól 5 km-re délnyugatra, a Sztudená-patak Árvába ömlésénél fekszik.

Nevének eredete

Nevét a felette emelkedő Biel-dombról kapta, melyen a középkorban vár és a monda szerint kolostor is állott.

Története

Határában a hallstatti és a puhói kultúrához tartozó települések nyomait tárták fel.

A község azonban csak a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, 1564-ben „Podbella” néven említik először, mint az árvai uradalomhoz tartozó falut. 1567-ben „Podbyelany”, 1593-ban „Podbyel” alakban szerepel. 1624-ben mintegy 230 lakosa volt, akik állattartással foglalkoztak. 1778-ban 435-en lakták, köztük 2 nemesi család. A 18. században serfőzője és fűrésztelepe is volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODBIELA. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Niznához nem meszsze, mellynek filiája, Árva, és Sztudena vizeknek öszve-folyásánál, mellynek határját gyakran elöntik, földgyei kősziklások, fekszik hozzá közel egy hegy Biela Szkala nevű, mellyen Vár forma omladékok szemléltetnek.”[2]

1803-ban megnyitották vasércbányáját. 1828-ban 143 házában 942 lakos élt. 1831-ben a kolerajárvány 80 áldozatot követelt. Iskolaépülete 1833-ban épült. A bányához 1836-ban vaskohó is épült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Podbiel, tót falu, Árva vgyében, az Árva bal partján: 936 kath., 1 evang., 5 zsidó lak. 51 5/8 sessio. Termékeny föld, sok sör- és pálinkafőzés. Bieli nevű halmán, egy régi várnak nyomait láthatni. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg.”[3]

A vaskohót 1864-ben bezárták. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 38 ház leégett. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

A falu még a 20. században is őrizte munkásjellegét, erős volt itt a munkásmozgalom.

Népessége

1910-ben 858, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1218 lakosából 1212 szlovák volt.[4]

2011-ben 1268 lakosából 1218 szlovák.

Neves személyek

  • Itt született 1857-ben Kraffszky József esperes, plébános, kisdednevelési író.

Nevezetességei

A podbjeli vaskohó romjai
  • Mária Látogatásának szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült, a 20. század elején megújították.
  • Jellegzetes gerendaházai és vashámorainak maradványai láthatók.
  • Az egykori vasolvasztó maradványai, az épületek 18361837-ben épültek.

Jegyzetek

Külső hivatkozások