Piros árvacsalán
|
|
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Lamium purpureum L.
|
Szinonimák
|
Szinonimák
|
- Lamiopsis purpurea (L.) Opiz
a Lamium purpureum var. ehrenbergii szinonimája:
- Lamium ehrenbergii Boiss. & Reut.
a Lamium purpureum var. hybridum szinonimái:
- Lamium hybridum Vill.
- Lamium purpureum subsp. hybridum (Vill.) Nyman
a Lamium purpureum var. incisum szinonimái:
- Lamium aeolicum Lojac.
- Lamium confusum Martrin-Donos
- Lamium dissectum With.
- Lamium felixii L.C.Lamb.
- Lamium incisum Willd.
- Lamium urticifolium Weihe ex Rchb.
- Lamium westphalium Weihe
- Mentha incisa Humn.
a Lamium purpureum var. moluccellifolium szinonimája:
- Lamium moluccellifolium (Schumach.) Fr.
a Lamium purpureum var. purpureum szinonimái:
- Lamium albiflorum Schur
- Lamium boreale Druce
- Lamium coesfeldiae Weihe ex Rchb.
- Lamium decipiens Sond. ex Martrin-Donos
- Lamium durandoi Pomel
- Lamium foetidum Garsault [Invalid]
- Lamium foetidum Gilib. [Invalid]
- Lamium guestphalicum Weihe ex Nyman
- Lamium molle Sol.
- Lamium nudum Crantz
- Lamium ocimifolium Sm.
- Lamium purpureum var. albiflorum Dumort.
- Lamium purpureum var. decipiens Sond. ex W.D.J.Koch
- Lamium purpureum var. exannulatum Loret & Barrandon
|
|
Hivatkozások
|
|
A piros árvacsalán (Lamium purpureum) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A piros árvacsalán Európában és Ázsiában széles körben elterjedt és gyakori. Észak-Amerikába is betelepítették, de ott inváziós fajnak bizonyult. Magyarországon is közönséges, szinte mindenhol megtalálható növény.[1][2]
Változatai
- Lamium purpureum var. ehrenbergii (Boiss. & Reut.) Mennema
- Lamium purpureum var. hybridum (Vill.) Vill.
- Lamium purpureum var. incisum (Willd.) Pers.
- Lamium purpureum var. moluccellifolium Schumach.
- Lamium purpureum var. purpureum L.
Megjelenése
Többnyire csupán 10, legfeljebb 30 centiméter magas, egyéves, kellemetlen szagú növény. Hasonlít a csalánhoz (Urtica), de nincsenek fullánkszőrei (ezért „árva”). Murváskodó (hónaljában virág van) levélnyeles leveleinek alakja szíves-háromszög, széle csipkés fűrészes. A vörössel futtatott levelek ráncosak, a szőrzetük puha. Rózsapiros ajakos virágai tömött állernyőkben nyílnak. A párta 1-1,5 centiméter hosszú, csöve egyenes vagy alján kissé görbült; fellevelei kárminvörösek. A csésze kopasz vagy pelyhes.
Életmódja
A piros árvacsalán a zavart, bolygatott élőhelyek növénye. Szántók, tarlók, parlagok, utak széle, olykor száraz erdők, akácosok lakója, de a kertekben is gyakori gyomnövény. Hegyvidékeken akár 1800 méter magasságig is felhatol. Márciustól szeptember végéig virágzik; az egyik legkorábbi méhlegelő.
Képek
Jegyzetek
- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
Források