PROFILPELAJAR.COM

	Petrovits István
	Horváth László felvétele
Született	1945. május 20. (79 éves); Kökös
Állampolgársága	román
Foglalkozása	képzőművész; tervezőgrafikus; festőművész; szobrász;
Iskolái	Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem (–1974)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovits István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a képzőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Petrovits István (egyértelműsítő lap).

Petrovits István (Kökös, 1945. május 20. –) erdélyi magyar képzőművész.

Szakmai életrajz

1962–66: Képzőművészeti Líceum, Marosvásárhely
1966–68: Építészeti Technikum, Marosvásárhely
1968-74: Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Akadémia, Bukarest
1974–75: rajztanár Gyergyótölgyesen
1976–77: rajztanár Gyergyószentmiklóson
1977–90: képzőművészeti szakkört vezető tanár Sepsiszentgyörgyön
1990-08: Plugor Sándor művészeti Líceum szobrászat tanára Sepsiszentgyörgyön
1980–tól: tagja a Román Képzőművészeti Szövetségnek
1983-tól: tagja a Magyar Ipar és Képzőművészek Világszövetségének

Magyari Lajos gondolatai

Idézet: "Meghatározhatja-e az ember sorsát felmenőitől örökölt neve? Igaz-e a híres latin szólás, miszerint: "nomen est omen?" Azaz: a neved a sorsod'? Petrovits István szobrászművész esetében szinte magát kínálja a lehetőség – sőt: kényszer! –, hogy eljátszadozzunk a gondolattal. Mert, ugyebár, a görög "petrosz"-ból, latin, majd szláv közvetítéssel valahogyan a "kő fiát" jelentené az ő családneve, s kell-e méltóbb, találóbb név ennél egy szobrásznak? Jó-jó mondhatjuk, híres névrokona is Petrovits volt eredetileg, mégsem lett szobrász, de lett kőkemény hitű és pengeéles jellemű poétája e világnak s a kis "eltérés" valóban a szabályt erősítheti.

Petrovits István – játszadozzunk tovább a szavakkal! – egy tömbből, egy törzsből szakított-faragott ember. Szálában, jellemében és művészetében egyaránt. S hogy szülőhelye, Kökös, egyetlen generáció alatt két olyan Európa-rangú művészt adott az erdélyi magyarságnak, mint Plugor és Petrovits.

Petrovits szobraiban kétszeresen is hitelesíti nevének hitelét: kompozícióinak súlyos tömbszerűségében és kiválasztott portréalanyai emberi, jellembéli kőkeménységében Petőfi és Bethlen, Báthory István és gróf Mikó Imre, Apor Vilmos és Szent László, Kelemen Didák és Benkő József, Berde Mózsa és Czetz János, Bartók Béla és Tamási Áron, Kőrösi Csoma Sándor, Szilágyi Domokos, Kós Károly, Jancsó Benedek és Szent György lovag mind-mind oly jellemek és szellemek, kik életüket tették rá, hogy szolgálhassák közösségüket. És az Embert. Petrovits választásai tehát nem véletlenszerűek, nem is a rendelés, a rendelők kényének alávetettek, de tudatosak, vívódásoktól hitelesítettek, hiszen csak azokról „szól”, kikről (kikkel) mondandója van, akikkel közösséget érez.

Sokat beszéltem a keménységről, s jól van ez így, de a teljességhez hozzátartozik, hogy Petrovits tud lírai, „halk”, érzékeny is lenni, ha ezt kéri az anyag, s főleg a mondandó. Tud, s erről beszédesen szólnak aktszobrai, tünékeny hangulatokat, jelképeket megjelenítő plakettjei, s szól – mindenekelőtt és fölött – Anyaság-szobra, az egyetlen általam ismert köztéri monumentum, mely merészel terhes nőt ábrázolni. Tehát a múltat, a jelent, s főleg a Jövendőt – egyetlen alakban! Petrovits István szobrait Bécs, Utrecht, Kismarton, Bukarest, Tokaj, Tállya műgyűjteményei és templomai őrzik, köztereken állnak Erdélyben, Magyarországon, Kárpátalján, de álljanak bárhol, állíttassanak ki bármerre, mindig ugyanarról a dologról beszélnek: a szülőföldről és a szülőföld embereiről. Kik – Tamásival szólva – azért keresik helyüket a világban, hogy végre otthonra leljenek benne."

Munkák

Válogatás Petrovits István munkáiból

Kiállítások

Jelentősebb egyéni kiállítások

1972 – Bukarest, Petőfi Ház
1975 – Csíkszereda, Művészeti Galéria
1976 – Gyergyószentmiklós, Kultúrház
1977 – Kolozsvár, Korunk Galéria
1977, 1982, 1989, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001 – Sepsiszentgyörgy
1986 – Székelyudvarhely, Kultúrház
1977, 1978, 1986 – Kézdivásárhelyi Múzeum
1988 – Kovászna, Múzeum Galéria
1993 – Bukarest, Magyar Kulturális Központ
1997 – Brassó, Reménység Háza
2001 – Szolnok
2006 – Árkos, Művelődési Központ
2009 – Sepsiszentgyörgy, Gyárfás Jenő Képtár
2010 – Marosvásárhely, Bernádi ház
2012 – Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Ház
2012 – Kecskemét, Forrás Galéria
2014 – Sepsiszentgyörgy, Lábas Ház
2015 – Sepsiszentgyörgy, Köntés Pince Galéria

Gyüjteményben lévő munkák

Képzőművészeti Galéria, Csíkszereda – Ikarus
Képzőművészeti Galéria, Bukarest – Bethlen Gábor dombormű (bronz)
Református parókia, Utrecht (Hollandia) – Szent Márton (bronz)
Evangélikus Püspökség, Bécs (Ausztria) – Luther Márton (bronz)
Katolikus Püspökség, Kismarton (Ausztria) – Gabriel dombormű (bronz)
Evangélikus parókia, Brassó – Luther Márton (bronz)
Katolikus Püspökség, Nagyvárad
Polgármesteri Hivatal, Tokaj (Magyarország) – Szent László
Református Parókia, Bukarest – Menyasszony
Evangélikus Parókia, Szászhermány – Luther Márton

Köztéri szobrok

1974 – Orsova – Dierna zászlaja (aparens beton)
1983 – Árapatak – Romulus Cioflec (mellszobor, kő)
1983 – Sepsiszentgyörgy – Luther Márton, dombormű (bronz)
1991 – Zabola – Gróf Mikó Imre (mellszobor, bronz)
1992 – Középajta – Benkő József (mellszobor, kő)
1993 – Nagykároly – Petőfi Sándor (mellszobor, bronz)
1993 – Kézdialmás – Kelemen Didák (mellszobor, bronz)
1994 – Szentivánlaborfalva – Berde Mózsa (dombormű, alumínium)
1994 – Beregszász (Ukrajna) – Bethlen Gábor (mellszobor, bronz)
1995 – Beregszász (Ukrajna) – Zeneiskola – Bartók Béla (kerámia)
1996 – Székely Mikó Kollégium – Sepsiszentgyörgy – Gróf Mikó Imre (dombormű, bronz)
1997 – Gidófalva – Polgármesteri Hivatal homlokzata – Cecz János portréja (dombormű, bronz)
1998 – Nagyajta – turulmadár a millecentenáriumi emlékműre (bronz)
1998 – Uzon – Református templom – Millecentenáriumi emlékkő
2000 – Sepsiszentgyörgy– Pro Vita Hominis – Emlékmű a megyei kórház udvarán (bronz)
2001 – Gelence – Jancsó Benedek (mellszobor, bronz)
2002 – Vágáshuta (Magyarország) – Pásztor (fa)
2003 – Detk (Magyarország) – Európa-kapu (fa)
2004 – Gelence – Bodor György (mellszobor, bronz)
2004 – Vargyas – Turulmadár (bronz)
2004 – Sepsiszentgyörgy – Kőrösi Csoma Sándor (dombormű, fém)
2004 – Balatongyörök (Magyarország) – Petőfi Sándor (portré, bronz)
2006 – Gelence – Márton Áron (bronz)
2007 – Gelence – Fekete János (bronz)
2007 – Sepsiszentgyörgy-Robert Baden Powell-dombormű(fém) 35x30 cm
2009 – Szentkatolna-Bálint Gábor-egész alakos(bronz) 180 cm
2011 – Gelence-Szent László-mellszobor(bronz) 70x80 cm
2011 – Sepsiszentgyörgy-Csuták Vilmos-egész alakos(bronz) 220 cm
2012 – Vargyas-Borbáth Károly-mellszobor(bronz) 70x80 cm
2014 – Nagybánya-Schönnher Gyula-dombormű(bronz) 40x30 cm
2016 – Málnás-Tőkés József-mellszobor(bronz) 70x80 cm
2018 – Kökös-Dávid Ferenc-mellszobor(bronz) 70x80 cm

Jelentősebb csoportos kiállítások

1975 – Csíkszereda, Képzőművészeti Galéria
1978 – Bukarest, Dalles terem, országos kiállítás
1980 – Bukarest, Dalles terem, országos kiállítás, tiszteletdíj a Bethlen Gábor c. munkáért
1981 – Sepsiszentgyörgy, Médium-kiállítás, Képtár
1981 – Brassó, Viktória terem
1992 – Nagyvárad, Varadinum, Nemzetközi Képzőművésueti Kiállítás
1993–2000 – Kovászna – Sorsközösségben „Csoma”
1994 – Budapest, Székesfehérvár, Miskolc (Magyarország)
1994 – Sepsiszentgyörgy, Médium-kiállítás, Képtár
1994 – Budapest, Vármegye Galéria
1994 – Svédország – Stockholm Art Addiction
1995 – Marosvásárhely – Kultúrpalota, Kortársaink
1995 – Békéscsaba (Magyarország) – Kőrösi Csoma Sándor Tanárképző Főiskola
1995 – Sepsiszentgyörgy – Képtár, Bartók
1996 – Budapest, Magyar Képzőművészek Világszövetségének Kiállítása
1996 – Kortárs Képző- és Iparművészek Kiállítása
1996–98 – Budapest, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém – háromszéki és brassói magyar képzőművészek kiállítása
1997 – Sepsiszentgyörgy, Médium-kiállítás, Képtár
1998 – Kézdivásárhely, Múzeum
1999 – Sepsiszentgyörgy, Tavaszi Tárlat, Képtár
1999–2001 – Kézdivásárhely, 1948-as Emlékkiállítás, Múzeum
2001 – Bukarest, Nemzeti Szalon
2002–04 – Sepsiszentgyörgy, Result-Art tavaszi tárlat
2017 Sepsiszentgyörgy, PulzArt
2017 Székelyudvarhely, Kultúrház, EMÜK gyüjtemény
2018-2019 Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Művészeti Központ, EMÜK gyűjtemény

Szimpóziumok

1973 – Villány (Magyarország)
1974 – Măgura (Buzău megye), Buzău megye
1976–77, 1979 – Árkos, Kovászna megye
1976, 78, 2000 – Gyergyószárhegy, Hargita megye
1982, 1983 – Réty, Kovászna megye
1986, 1988 – Kovászna, Kovászna megye
1991, 1992, 1993 – Tokaj, Magyarország
1993 – Kézdivásárhely, Incitato Művésztelep, Kovászna megye
1994 – Rajchradice (Brühn), Csehország
1994 – Nagyszeben, Astra Néprajzi Múzeum
1995 – Zalaegerszeg (Magyarország)
1996 – Heidelberg, Németország
1997 – Csíkszereda, Hargita megye
1998 – Bautzen, Németország
1998 – Mosonmagyaróvár, Magyarország
1995–2000 – Székesfehérvár, Magyarország
2001 – Hortobágy, Magyarország
2001 – Berekfürdő, Magyarország
2000, 2003 – Székesfehérvár, Magyarország
2001, 2002 – Balatonzamárdi, Magyarország
2002 – Tállya, Közép-kelet-európai Alkotó Műhely
2003 – Barzia, Bulgária
2004 – Budaörs, Magyarország
2004 – Gyergyószárhegy, Románia
2007 – Iserlohn, Németország

Források

Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
Petrovits István – Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004 – ISBN 973844425X