Szülei: Pelzl József és Kiss Erzsébet voltak. Nyolcan voltak testvérek. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Pécsett végezte. 1935-ben érettségizett a pécsi katonai reáliskolában. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1939-ben hadnaggyá avatták. 1939–1944 között csapattisztként szolgált Nagykanizsán, Kőszegen és Szombathelyen. 1942–1944 között kétszer volt a fronton; meglőtték. 1944–1945 között a szombathelyi kerületi parancsnokság beosztott tisztje volt.
1945–1946 között Ausztriában angol hadifogságba esett. 1946–1948 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékének könyvtárosa és gyakornoka volt. 1948–1949 között tisztviselőként és fizikai munkásként dolgozott. 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt szerzett. 1949–1950 között kiképzőtiszt. 1950–1956 között ismét segédmunkás, illetve a MÁVAG vasesztergályosaként dolgozott.
1956–1957 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi katonai parancsnokságán segédtisztként dolgozott. 1957–1963 között – Szalai Sándor javaslatára – a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa. 1960–1983 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.
1992–1994 között a Honvédelmi Minisztérium Tanácsadó Testületének elnöke volt. 1995-től a Magyar Történelmi Film Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.
Zrínyi Miklós és kora (Budapest, 1965; Osiris monográfiák. 2. bővített kiadás: 2002)
A statisztika és a hadtudomány kapcsolata a XIX. század elején (Statisztikai Szemle, 1965)
Clausewitz magyar fordítása. – A hadászati belső és külső vonal viszonyának alakulása. Emlékezés Königgraetzről (Hadtörténelmi Közlemények, 1966)
Az Oszmán Birodalom európai háborúinak katonai kérdései. 1356–1699 (Hadtörténelmi Közlemények, 1967)
A nemzeti önérzet zavarai (Látóhatár, 1967)
A statisztikai szemlélet elemei a XVIII. század elejei adóösszeírásokban (Statisztikai Szemle, 1968)
Die Frage der Verpflegung im Fledzuge Napoleons gegen Russland (Militärgeschichte Mitteilungen, 1968)
Szerencse, valószínűség és hadvezéri szemmérték. A katonai döntés és a valószínűség Montecuccolitól és Zrínyitől Clausewitzig (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1971)
Az országút szélére vetett ország. 1–3. (Kortárs, 1971–1972)
Gergely Sándor Dózsa-regénye történész szemmel (Kortárs, 1972)
A történelmi regény lényege: a történetiség (Olvasó ifjúság. Tanulmányok, cikkek és dokumentumok az ifjúsági regény és az olvasónevelés kérdéseiről. Budapest, 1972)
Az 1728. évi adóösszeírás adatainak feldolgozása (Statisztikai Szemle, 1974)
Történeti statisztikai adatok szekunder elemzésének tanulságai (Történeti statisztikai tanulmányok. 1. Budapest, 1975)
Az országút szélére vetett ország. A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól a Buda elestéig tartó időben (Gyorsuló idő. Budapest, 1975)
Jelentés az 1728. évi adóösszeírás gépi feldolgozásáról (Agrártörténeti Szemle, 1978)
A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról (Végvár és ellátás. A noszvaji végvári konferencia előadásai. 1999. okt. 13–14. Szerkesztette: Petercsák Tivadar, Berecz Mátyás. Eger, 2001)
Taktika és stratégia a Rákóczi-szabadságharcban (Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerkesztette, az előszót írta Czigány István. Budapest, 2002)
Kossuth és Görgey konfliktusa. – Balassi Bálint, a katona (Hadtörténelmi Közlemények, 2004)
Csatakönyv. Tanulmányok a magyar és az egyetemes történelem csatáiról; vál., szerk. Hausner Gábor, bev. Veszprémy László; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2014 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára)
Tiszt-képzés; sajtó alá rend., jegyz., bev. Hausner Gábor; Ludovika Egyetemi, Bp., 2020 (Pro militum artibus)
.jpg)