P. Müller Péter (Müller Péter, Pécs, 1956. július 11. –) irodalom- és színháztörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) professzora. A tudományos életben 1983 óta használja a P. Müller Péter nevet.
Életút
P. Müller Péter
Az általános és a középiskolát Pécsett végezte, harmadik osztálytól a Pécsett akkor indult első angol tagozatos osztályba járt a Jókai utcai Általános Iskolába. Középiskolai tanulmányait A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma angol tagozatán folytatta, ott érettségizett 1974-ben. Dobos László[3] igazgatása alatt a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában[4] hegedűt és szolfézst tanult. Hegedűtanára volt Vass Ágnes[5] hegedűművész, szolfézstanára volt Agócsy Erika. A hegedű mellett a későbbiekben klasszikus gitár tanulmányokat folytatott.
Középiskolai évei során a gimnázium Ivasivka Mátyás vezette zenei együtteseinek mindegyikének tagja volt, a vonószenekarnak (hegedű), az Orff-együttesnek (gitár), a vegyeskarnak és a férfi vokálegyüttesnek. Ez utóbbi negyedikes korábban spirituálé feldolgozásait is műsorára tűzte. Tagja volt továbbá a gimnázium beatzenekarának, szólógitáros-énekes poszton. Diáktársaival megalapította a Chronica Ludovici iskolai újságot, melyben első publicisztikái megjelentek, Müller Péter néven illetve -- pmp – szignóval. Osztályfőnöke Rajczi Péter Pál volt.
A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-angol szakára tett sikertelen felvételijét követően előbb az Állami Biztosító ügyfélszerzője volt, majd 1975 februárjában szerződtette a Pécsi Nemzeti Színház az énekkar tenor szólamába. Ezen időszak alatt kóristaként szerepelt Verdi A trubadúr, Puccini Tosca, Leoncavallo Bajazzók, Mascagni Parasztbecsület című operáiban, és statisztált Szűts Bernát Istenek csatája, Hernádi Gyula Vérkeresztség című darabjaiban.
Az 1975-ben megismételt felvételijét követően átirányították a Pécsi Tanárképző Főiskola (PTF) magyar-angol szakára. Tanulmányai megkezdése előtt előfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített.
Főiskolai tanulmányait 1976 szeptemberében kezdte meg Pécsett. 1977 tavaszán ő mutatta be az Irodalomtudományi Tanszék meghívására a PTF-re látogató Örkény Istvánt. A tanév végén Bécsy Tamás egyéni mentoráltja lett. 1977 őszén bekapcsolódott a Bókay Antal vezette Irodalomelméleti Szakkollégium munkájába, ennek keretében írta meg a következő években diákköri dolgozatait. Az 1979-es egri Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) I. díjat nyert. Dolgozatát 1980-ban az MTA Irodalomtudományi Intézet Literatura (folyóirat, 1974–) című folyóirata közölte, az 1981-es szegedi OTDK-n három dolgozattal indult, melyekkel egy fődíjat, egy I. és egy III. díjat szerzett.
1977-ben bekapcsolódott a pécsi egyetemi újság, az Universitas munkájába, ahova rendszeresen írt tudósítást, útibeszámolót, színház-, könyv- és filmkritikát, vitacikket stb., egészen 1982 közepéig, egyetemi állásba kerüléséig.
1980-ban diplomázott a PTF magyar-angol szakán, és még ugyanebben az évben megkezdte az Eötvös Loránd Tudományegyemen a magyar kiegészítő szakot, amit 1982-ben végzett el. Egyetemi szakdolgozatának témavezetője Bécsy Tamás volt, aki a tanév végén meghívta az az év januárjában létrejött pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékére gyakornoki állásba. 1982 augusztusa óta ennek az intézménynek és tanszéknek az oktatója.
1983-ban kezdett publikálni a Jelenkor és a Színház hasábjain (ekkor már P. Müller Péter néven). Az 1980-as évek közepén rendszeresen írt jegyzetet, glosszát a Dunántúli Naplóba, ahol 1988-89-ben (Parti Nagy Lajostól átvéve) heti rendszerességgel írta a Képernyő előtt című tv-kritika rovatot.[6][7]
Iskolái, tudományos fokozatai, címei
Pécsi Tanárképző Főiskola (1980, magyar-angol szakos általános iskolai tanár)
1982 óta tanít a felsőoktatásban. 1999-től 2004-ig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója, 2005-től 2010-ig a PTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének vezetője. 2012-től 2016-ig a PTE BTK tudományos dékánhelyettese. 1999-től 2004-ig a Színháztudományi Szemle, 2005-től 2010-ig az ECHO Pécsi kritikai szemle főszerkesztője. 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, 2012-2015: az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottsága elnöke, 2017-től: az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának tagja, 2014-től a SziTu – Színháztudományi Kiskönyvtár sorozat szerkesztője (Kronosz Kiadó), 2018-tól a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola vezetője.
Magánélete
1983-ban kötött házasságot, felesége Berta Zita. Gyermekei: Müller Luca, Müller Bálint.
Munkássága
Tudományos érdeklődésének homlokterében a dráma- és színháztörténet, illetve színházelmélet áll, önálló és szerkesztett köteteinek többsége, három és félszáz tanulmányának, kritikájának zöme is ezzel a területtel kapcsolatos. Háromszor egy-egy tanévig volt vendégprofesszor amerikai egyetemeken, kétszer a Cambridge-i, kétszer a Kenti Egyetem kutatói ösztöndíját nyerte el. Tanított, illetve előadást tartott Kolozsváron, Aalborgban, Amszterdamban, Cambridge-ben, Dubrovnikban, Jyväskylälében, Krakkóban, Prágában, San Marinóban, az Egyesült Államokban Bloomingtonban, Chicagóban, Clevelandben, Gainsville-ben (FL), Pittsburgh-ben, Washingtonban (DC).
Tanulmányai jelentek meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában. Ezek könyvészeti adatai a Magyar Tudományos Művek Tára weboldalon megtalálhatók.[8]
Témavezetésével tizenegyen szereztek PhD-fokozatot a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájában.[1]
Kötetei
Önálló kötetei
P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája. Budapest, 1990. Magvető Könyvkiadó. 160 old.
Péter. P. Müller: Central European Playwrights Within and Without the Absurd: Václav Havel, Slawomir Mrozek, and István Örkény. Pécs, 1996. University Press Pécs. 114 old.
P. Müller Péter: Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. Budapest, 1997. Argumentum Kiadó. 182 old.
P. Müller Péter: Hamlettől a Hamletgépig. Budapest, Kijárat Kiadó, 2008. 261 old.
Péter P. Müller: Od rituala do medija: mađarska drama na prijelazu tisućljeća. Osijek, Matica hrvatska Ogranak Osijek, 2009. 169 old.
P. Müller Péter: Test és teatralitás. Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 329 old.
P. Müller Péter: A maszktól a halálszínházig. Színházi írások. (Kritikai zsebkönyvtár 15.) Budapest, Kijárat Kiadó, 2010. 240 old.
P. Müller Péter: A magyar dráma az ezredfordulón. Budapest, L’Harmattan, 2014. 172 old.
P. Müller Péter: A szín/tér meghódítása. Színházi tanulmányok. Pécs, Kronosz Kiadó, 2015, 222 old.
P. Müller Péter: Színház önmagán kívül. Pécs, Kronosz Kiadó, 2021. 342 old.
Szerkesztett könyvei
Színház és emlékezet. (Szerk. P. Müller Péter, Tompa Andrea) Budapest, OSZMI, 2002, 196 old.
Collision. Essays on Contemporary Hungarian Drama. Péter P. Müller and Anna Lakos (eds.): Budapest, The Hungarian Theatre Museum and Institute, 2004, 192 old.
A modern színház születése. (Szerk. P. Müller Péter) Budapest, OSZMI, 2004, 270 old.
Thomka-symposion. Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére. (Szerk. Kisantal Tamás, Mekis D. János, P. Müller Péter, Szolláth Dávid) Pozsony, Kalligram, 2009, 490 old.
A magyar színháztudomány kortárs irányai. (Szerk. Balassa Zsófia, P. Müller Péter, Rosner Krisztina) Pécs, PTE BTK – Kronosz, 2012, 157 old.
„Fenn és lenn”. Tanulmányok Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójára. (Szerk. Gazdag László – P. Müller Péter) Pécs, Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, 2014, 208 old.
Hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás a drámában és a színpadon. (Szerk. P. Müller Péter – Balassa Zsófia – Görcsi Péter – Neichl Nóra) Pécs, Kronosz Kiadó, 2014, 330 old.
Rendezett tér. Be-, át-, szét-, megrendezett terek a kortárs színházban és drámában. (Szerk. Balassa Zsófia – Görcsi Péter – Pandur Petra – P. Müller Péter – Rosner Krisztina) Pécs, Kronosz Kiadó, 2015. 244 old.
Thienemann Tivadar és a mai szaktudományok: Írások születése 125. évfordulójára. (Szerk. P. Müller Péter) Pécs, Kronosz Kiadó, 2016. 192 old.
A színpadon túl. Az alkalmazott színház és környéke. (Szerk. Görcsi Péter, P. Müller Péter, Pandur Petra, Rosner Krisztina) Pécs, Kronosz Kiadó, 2016. 262 old.
Színházi politika # politikai színház. (Szerk. Antal Klaudia, Pandur Petra, P. Müller Péter) Pécs, Kronosz Kiadó, 2018. 306 old.
Kontaktzónák. Határterületek a színház mentén. (Szerk. P. Müller Péter, Egri Petra, Kvéder Bence Gábor, Németh Nikolett Anna) Pécs, Kronosz Kiadó, 2019. 268 old.
Színház és technológia. (Szerk. Deres Kornélia, Imre Zoltán, Mátravölgyi Dorottya, P. Müller Péter) Pécs, Kronosz Kiadó, 2023. 294 old.
Díjai
1979: első díj az Országos Tudományos Diákköri Konferencián
1981: fődíj és első díj az Országos Tudományos Diákköri Konferencián
1983: első díj a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatói tudományos pályázatán
1989: Pro Scientia Érem és Miniszteri Dicséret, Művelődési Minisztérium
1989: a Soros Alapítvány útiköltség támogatása Dubrovnikba
1989: első díj a Liget folyóirat esszé pályázatán
1990: az Eötvös Alapítvány útiköltség támogatása az USA-ba
1992: egyéni kutatói ösztöndíj, The Central European University (12 hónap)
1992: a Soros Alapítvány útiköltség támogatása Aalborgba
1992: a Pro Pannonia Alapítvány könyvtámogatási ösztöndíja
1993-1994: Fulbright ösztöndíj, USA (10 hónap)
1996: kutatói ösztöndíj, University of Cambridge, UK
1996: a Soros Alapítvány útiköltség támogatása az Egyesült Királyságba
1998-2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (4 év)
1999: kutatói ösztöndíj, University of Cambridge, UK
2000: tudományszervezői díj, MTA PAB
2009: a Baranya megyei Önkormányzat Tudományos Díja
2010: a 2009. év Kiemelkedő Szellemi Alkotása Díj, Pécsi Tudományegyetem
2013: Campus Hungary oktatói ösztöndíj, Újvidéki Egyetem Magyar Tanszék, Szerbia
2014: Campus Hungary kutatói ösztöndíj, University of Kent, UK
2015: A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, Emberi Erőforrások Minisztériuma
2015: Campus Hungary kutatói ösztöndíj, University of Kent, UK
