PROFILPELAJAR.COM

	Pétery József
Született	1890. június 21.; Miskolc
Elhunyt	1967. november 25. (77 évesen); Hejce
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	váci püspök (1942. szeptember 24. – )
Sírhelye	Nagyboldogasszony-székesegyház
	váci püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1912. december 29.
Püspökké szentelés	1942. november 8. ; Eger
Szentelők	Serédi Jusztinián (főszentelő); Scheffler János (társszentelő); Kriston Endre (társszentelő);
Hivatal	váci püspök
Hivatali idő	1942–1967
Elődje	Hanauer Árpád István
Utódja	Kovács Vince apostoli adminisztrátor
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hamvas Endre	1944. március 25.
Mindszenty József	1944. március 25.
Kovács Sándor	1944. március 25.
Kisberk Imre	1951. május 3.
	Catholic Hierarchy;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pétery József (szül. Petró József) (Miskolc, 1890. június 21. – Hejce, 1967. november 25.) római katolikus pap, váci püspök.^[2]^[3]

Pályafutása

Teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, ott is doktorált. 1912. december 29-én szentelték pappá. Az egri szeminárium dogmatikaprofesszora, majd spirituálisa volt. 1918-tól 1921-ig szerkesztette az Egri Katholikus Tudósítót, 1922-től 1925-ig az Egri Egyházmegyei Közlönyt; 1923-tól 1926-ig a salzburgi Katholische Kirchenzeitung tudósítója volt.

1938-tól kanonok és az Egri főszékesegyház plébánosa volt. Nevét 1939-ben változtatta Pétery Józsefre.^[2]^[3]

Püspöki pályafutása

1942. szeptember 24-én XII. Piusz pápa Váci püspökké nevezte ki. November 8-án^[4] szentelte püspökké Egerben Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Scheffler János szatmári püspök és Kriston Endre egri segédpüspök segédletével.^[2]^[3] November 12-én iktatták be.^[3]

Működése kezdetén elsősorban a papi utánpótlás biztosításán munkálkodott; Csongrádon például 1948-ban kisszemináriumot szervezett, jóllehet ennek megnyitására már nem kerülhetett sor. Budapest peremkerületeinek nagy lélekszámú plébániáit 3–4 plébániára osztotta fel;^[2] itt 15 új plébániát alapított. A tanyavilág központjaiban is lelkészségeket, káplánságokat alapított; nevéhez fűződik a Váci székesegyház kifestése is.^[3] A második világháború idején, 1944-ben megtiltotta papjainak, hogy a frontvonal közeledtével elhagyják a rájuk bízott híveket.^[2]^[3]

A háború utáni földreform az egyház anyagi bázisát meggyengítette, de a hitélet fellendülését nem akadályozta meg. A kommunista hatalom azonban Mindszenty József bíborost ellenségnek tekintette, és a mellette kiálló Pétery püspök is hamarosan az üldözés célpontja lett. A Boldogasszony éve nevű ünnepségsorozat (1947–1948) közepén az egyházi iskolákat államosították, majd Mindszenty bíborost letartóztatták és koncepciós perben elítélték. Miután Pétery József eltiltotta papjait a papi békemozgalomban való részvételtől, először utazásaiban korlátozták, majd hónapokra házi őrizetbe került.^[2] 1949-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság védőelnökének választották.^[3]

Végül 1953-ban Hejcére száműzték; innentől az egyházmegye kormányzását – 1959-ig általános püspöki helynökként, 1959-től apostoli kormányzóként – Kovács Vince vette át.^[2] A hejcei szociális otthon lakója és az ottani apácák lelki gondozója lett.^[3] Az 1956-os forradalom alatt rövid időre kiszabadult (október 31-én küldöttség ment érte Vácról, ahol november 1-jén ünnepélyesen fogadták),^[2]^[5] majd újra Hejcére száműzték, ahol haláláig élt. Az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezte, hogy a Váci székesegyház kriptájába temessék.^[2]

Emléke

2017 novemberében a váci püspöki palotában „Misericordias Domini in aeternum cantabo” címmel tudományos konferenciát rendezett a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Pétery József pappá szentelésének 105., püspökké szentelésének 75., és halálának 50. évfordulójára.^[6]

Művei

Az utolsó óhaj. Elbeszélések. Budapest, 1919. (Népiratkák 329.)
A theológiai oktatás reformja. Eger, 1924
Az ősegyház élete. Budapest, 1929 (Szent István Könyvek 63.)
A szentmise története. Budapest, 1931 (Szent István Könyvek 90-91.)
Pázmány Péter prédikációi. 1-3. kötet. Sajtó alá rendezte. Eger, 1931–1933
Pázmány Péter teológiája. Budapest, 1932 (A Szent István Akadémia hittudományi-bölcseleti osztályának felolvasásai II. 7.)
Eucharisztikus gyermeknevelés. Eger, 1937 (3. kiad. Rákospalota, 1940; Lelki kultúra könyvei 10.)
A gyermekek korai szentáldozása. Szerk. Budapest, 1937
Papnövendékeink szociográfiája. Eger, 1937
Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szeretetről. Vác, 1943
Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szentbeszéd hallgatásáról. Vác, 1944^[3]
Papi és szerzetesi hivatás; szerk. Borbély Péter; OMC, Bécs–Pozsony–Bp., 1992

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Pétery József Dr. (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-626-3
↑ más forrás szerint november 18-án, de ez a beiktatás dátuma utánra esne (Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-626-3 )
↑ Hornyák Máté (2006). „Egy katonai akció Pétery József váci püspök kiszabadításáért”. Egyháztörténeti Szemle 12 (3). (Hozzáférés: 2017. június 9.)
↑ Konferenciával emlékeztek Pétery József püspökre Vácon (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)

További információk

Petróczi Sándor. Emlékek Pétery József püspökről (magyar nyelven). Szent István Társulat (1998). ISBN 9789633610008
Bishop Jozsef Pétery, Catholic-Hierarchy (angol)