Az osztrák csészegomba (Sarcoscypha austriaca) a tömlősgombák (Ascomycota) törzsébe, a csészegombák (Pezizales) rendjébe tartozó faj.
1884-ben Günther Beck von Mannagetta und Lerchenau osztrák mikológus írta le tudományosan először a fajt, Peziza austriaca néven. 1907-ben Jean Louis Emile Boudier francia mikológus a Sarcoscypa nemzetségbe sorolta át, ekkor kapta jelenlegi tudományos nevét (Sarcoscypha austriaca).[6]
Nevének jelentése Ausztriából származó, ahol ez a faj is előfordul.[6]
Előfordulása
A Sarcoscypha nemzetség széles körben elterjedt az északi mérsékelt és borealis régiókban, de a szubtrópusi területeken és a déli féltekén is előfordul.[10]
Európa-szerte megtalálható.[11]
Nagy-Britanniában és Írországban kimondottan gyakori különösen a nagy csapadékú területeken.[6]
Élőhelye
Szaprofita faj.[12]
Lomberdőkben a földre hullott, korhadó, nedves faágakon csoportosan terem. Különösen kedveli a mohás, zuzmós felületeket.[13]
Leggyakrabban akác-, éger-, fűz- és juharágakon nő.[14]
Az egyik legkorábban megjelenő gombafaj, már a hó alól kibukkannak tűzpiros csészéi. Decembertől áprilisig nő.[15]
Bár tipikusan kora tavasszal jelenik meg, ritkán késő ősszel, de akár a téli hónapokban is találkozhatunk vele.[16]
Kímélendő faj.[17]
Megjelenése
Termőtestei 1–3 cm átmérőjűek,[16] magassága általában 1–2 cm.[6]
Fiatalon nagyjából szabályos csésze alakú, később egyre jobban ovális formájúvá válik.[18]
Belsejének színe skarlátvörös, felülete sima, fényes. Széle kezdetben enyhén befelé hajlik, majd később hullámossá válik.[13][19] Néha fogazott lehet.[11]
Külseje halvány krémszínű, világossárga, rózsaszín, vagy narancssárga, néha piszkosfehér, (nedvességtartalomtól függőven)[17] hullámos, fehér szőrökkel borított.[16][19]
Húsa fehér színű, vékony, könnyen törhető, viaszszerű.
Szára fehéres színű, finoman szőrös, 0,5–3 cm hosszú, de néha teljesen hiányozhat is.[18]
Spóra színe fehér, 25–37 x 9,5–15 μm hosszú, ellipszoid alakú, szinte mindig lekerekített végű, sima, sok kis olajcseppel,[20] melyek kezdetben véletlenszerűen helyezkednek el, majd éretté válva gyakran összpontosulnak a spórák végei felé.[6]
Létezik egy meglehetősen ritka narancsszínű színváltozata is, ami megjelenésre könnyen összetéveszthető a Narancsszínű csészegombával. Megkülönbözteti őket, hogy az Osztrák csészegomba narancsszínű színváltozata korhadó ágakon nő, jellemzően a téli időszakban. Ezzel szemben a Narancsszínű csészegomba földön nő és nyári-őszi faj, vagyis azonos időszakban nem találkozhatunk vele.[21]
Fogyaszthatósága
Ehető gomba, de élvezeti értéke csekély.[19][22]
Mivel íze, és illata nincsen, valamint mérete is apró, emiatt a gombagyűjtőknek sem kedvelt fajtája. Ételek dekorálásánál jól mutatna, de főzéskor elveszíti élénkpiros színét.[23]
Hasonló fajok
- Ennek a fajnak a csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök.[11]
- Szabad szemmel megkülönböztethetetlen az osztrák csészegombától, biztonságos eredményt, csak spórái eltérő alakjának mikroszkopikus vizsgálata ad.[14] Az osztrák spóráinak vége ovális, lapított, míg a pirosénak lekerekített, kissé szögletes.[24]
- Mérete nagyobb, színe inkább narancssárga, mint piros, talajon nő, nem korhadó fákon.[6]
- Teljes biztonsággal csak mikroszkóp segítségével lehet megkülönböztetni őket.[14]
Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb, spóráik eltérnek.[11]
Jegyzetek
_-_geograph.org.uk_-_1170770.jpg)
