Az Orbán–Simicska-konfliktus a magyar média által használt kifejezés Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök és Simicska Lajos üzletember, médiatulajdonos között 2014-től kialakult konfliktussorozatára. Kialakulása azért keltett komoly érdeklődést, mivel a politikus és az üzletember egyetemi tanulmányaik óta bizalmas kapcsolatot ápoltak egymással. A konfliktus meghatározó része a magyar politikai és gazdasági élet változásainak a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta. Ennek részleteit több tekintetben homály fedi. A korábbi egyetemi kollégiumtársak, akik ismeretsége 1980-ra vezethető vissza, első komolyabb konfliktusukat 2014 áprilisában élték meg, amikor Orbán Viktor személyesen felvázolta Simicskának az akkor megalakuló kormány működésével kapcsolatos elképzeléseit. Ezt követően kapcsolatukban törés állt be,^[1] majd napvilágot látott, hogy Orbán fokozatosan eltávolítja a Simicskához köthető politikai és gazdasági háttérembereket.^[2][3][4] Kapcsolatuk megromlása a kormány tájékoztatási kötelezettségeire is hatással lett, ami erős médiavisszhangot is keltett.^[5][6]

A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett. Simicska két nappal a választás után, április 10-én úgy döntött, hogy érdekeltségeinek nagy részét megszünteti (Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió) illetve eladja, kivonulva a médiából. Ezzel véget ért az Orbán–Simicska-konfliktus.^[7]

A Fidesz által 2014-ben szerzett második kétharmados felhatalmazás sok kérdést vetett fel. Míg korábban Orbán határozottan hangsúlyozta, hogy semmilyen változás nem fog történni a második- és harmadik Orbán-kormány politikája között, addig az új kormány megalakulásakor a kormányzati rendszerben nagyobb vezetési konfliktusok jelentkeztek.^[8] Simicska a párt korábbi gazdasági igazgatójaként komoly befolyással rendelkezett a Fideszben, és több esetben a vele már korábban együtt dolgozó személyek kerültek kinevezésre fontos állami pozíciókba, így pl. Vida Ildikó NAV-elnök és Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter. Simicska Lajos első személycsere-jellegű problémája Seszták Miklós ügyvéd kinevezése volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére, ahol Némethet váltotta.

2014 szeptemberében – utóbb tévesnek bizonyult – álhír látott napvilágot Simicska érdekeltségeinek eladásáról Habony Árpád és Andy Vajna üzleti érdekeltségei részére.^[9]

2014. november 21-én a TV2 eladásához kapcsolódóan látott napvilágot a hír, hogy Andy Vajna megkörnyékezte a TV2-t saját üzleti köreihez kapcsolódó produkciókkal.^[10] A Fidesszel való kapcsolat romlását jól jelzi, hogy 1999 óta ismét nyilatkozott a médiának a tulajdonában álló Közgép szóvivőjén keresztül, miszerint fontolóra veszi az időközi veszprémi választáson való indulást, ami végül nem történt meg.^[11] Később bejelentette, hogy a tapolcai választáson sem kíván indulni.^[12]

Lásd még: Simicska Lajos 2015-ös interjúsorozata

„Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót.” – nyilatkozta 2015. február 6-án Simicska a Népszavának.^[13] Még aznap délelőtt „lelkiismereti okokból” távozott a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a Hír TV vezetésének egy része.^[14] Simicska vulgáris kifejezésekkel illette a távozókat és Orbán Viktort, mert szerinte a miniszterelnök állt a távozások mögött. A nap végére Simicska kivásárolta a távozókat a médiabirodalmából és változásokat eszközölt a portfólió vezetésében.^[15] Február 10-én Orbán először reagált: „sem én, sem a kormány nem vettünk és veszünk részt ilyen vitákban” – nyilatkozta. Ekkor derült ki, hogy a Duna Aszfalt-csoporthoz tartozó Körösaszfalt Zrt. megszerezte a Magyar Építő Zrt. többségi tulajdonát, Garancsi István cége, a Garrhart Zrt. pedig megszerezte a Market Építő Zrt. 75 százalékát. Február 16-án Simicska lemondott a Hir TV elnöki posztjáról, majd eladta a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. részesedésének döntő részét a Fonyó Károly tulajdonában lévő Megapolis Media Zrt.-nek és a Pro-Ráta Holding Zrt.-nek. Fonyó lett a Hír TV elnöke, akitől Simicska azt kérte, hogy „állítsa talpra” a Nemzet-csoportot. Február 26-án tíz év után videóüzenetben mondott fel a Hír TV-nél a Célpont műsor stábja, mert szerintük „Orbán nem geci”. „Dehogynem. Geci!” – reagált a felmondásukra Simicska a HVG-nek.^[16]

Március 8-án Simicska azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy katonakorukban Orbán jelentett róla, amit be is vallott neki, de végül nem írta alá a beszervezési papírokat. „Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt” – nyilatkozta. A Miniszterelnökség erre válaszul egy korábbi hivatalos nyilatkozatot küldött a szerkesztőségnek. Március 9-én Orbán a Hir24-nek adott interjúban reagált a vádakra. 11-én Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági tanácsának MSZP-s elnöke nyílt ülésen hallgatta volna meg Orbánt. 14-én Kövér László kijelentette, hogy „a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként, ahonnan támogatást nem, ellenben támadást, indokolatlan bírálatot bármikor kaphatunk”. 15-én elindult a megújult közmédia. 17-én Orbán nyíltan megfenyegette Simicskát a parlamentben az ügynökvád miatt. 19-én a HVG nyilvánosságra hozta Orbán elhárítási kartonját, amely szerint a kormányfőt 1981/82-ben társadalmi kapcsolatként tartottak számon. Még aznap kilencen adták be felmondásukat a Magyar Nemzetnél. Molnár Zsolt 20-án nyílt levélben is kérte Orbán bizottság előtti tisztázását. 24-én Balog Zoltán a Mandinernek azt mondta, fel kell venni a kesztyűt Simicska ellen. 25-én Orbán levélben tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági tanácsát, hogy nem vesz részt a testület ülésén. „Semmiféle bojkott nincs a Hír Tévével szemben” – nyilatkozta Lázár János 27-én. 28-án adóvégrehajtást jegyeztetett be a NAV Simicska Közgép Ingatlanfejlesztő Kft.-jére. 31-én Lázár János és Seszták Miklós leállította az M4-es autópálya építését. Hivatalosan az Európai Bizottság feltevése miatt, mert a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, amit később cáfolt a bizottság.^[16]

Április 9-én megalapult a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Habony Árpád 50 százalékos tulajdonrészével. 16-án Lázár János a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet és Simicskát hibáztatta a Fidesz tapolcai időközi választáson elszenvedett vereségéért. A miniszter a Jobbik irányában elfogultnak nevezte Simicskát és a csatornát. Még aznap Garancsi István megvásárolta az ESMA Zrt.-t, ami a villanyoszlopokra kihelyezett hirdetések értékesítési jogát birtokolta. 17-én György Zsombor, a Hír TV felelős szerkesztője Lázár János nyilatkozatára azt reagálta, hogy „Lázár János nemcsak cinikus, hanem egy hazug politikus”.^[16] 20-án Rogán Antal az M1 műsorában azt közölte, hogy „csak a vak nem látja, hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz”, illetve Lázárt cáfolta és bevallotta, hogy a kormánypárt sajtóosztálya nem szervez többé kötelező programot ezekbe a médiumokba. 30-án kiderült, hogy bár a Közgép öt tenderen is elindult, mégis nem nyert egyetlen közbeszerzést sem.^[16]

Május 7-én a Figyelő kormányközeli forrásokra hivatkozva megírta, hogy Orbán még az évben eltávolítana minden Simicskához köthető állami vezetőt. 8-án Balog Zoltán sem nyilatkozott a Hír TV-nek. Sajtóhírek szerint Simicska a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon és az akkor azt vezető Vida Ildikón keresztül kívánt visszavágni: Habony Árpádot és Szijjártó Pétert is vizsgálta akkor az adóhatóság. 19-én lemondott posztjáról Németh Miklós, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, aki a Közgép Zrt. vezérigazgatója is volt. Nyerges Zsolt, Simicska üzlettársa és a Közgép Zrt. vezetője 30-án családjával Amerikába költöztek egy évre.^[16]

Június 10-én a Közgépet kizárták a BKK egy felüljáró felújítására kiírt közbeszerzéséről, mert túl olcsó ajánlatot adtak. 12-én a Közgép nyerte a Nagykanizsát elkerülő út megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást. „Amíg az önök tulajdonosa az, aki megsértette a miniszterelnököt, aki jó barátom, addig önöknek nem tudok nyilatkozni” – mondta a Magyar Nemzetnek Balog Zoltán 17-én. 18-án a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba kezdeményezte lemondását, a HVG szerint azért, mert Simicska köréhez tartozott. 24-én Sánta Jánoshoz került a Napi Gazdaság 49 százalékos tulajdonrésze, akit Lázár legszűkebb környezetéhez sorolnak. 30-án leváltották Szentpétery Kálmánt a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját, helyére Braun Márton került.^[16]

Július 6-án az MKB Bank megszüntette támogatását a Simicska-közeli veszprémi kézilabdacsapatnak. 17-én a Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden eljárásból, a Közgép bírósághoz fordult. 20-án a két hónapos felmondási idő lejártával lemondott a NAV elnöke, Vida Ildikó. 30-án kiderült, hogy kormányzati körök meg akarták vásárolni a Heti Választ.^[16]

Augusztus 7-én a Közgép a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozatával szemben. 8-án két kormányközeli ügynökség nyerte Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárd forintos reklámtenderét, ellenben az Inter Media Group Kft. nem is pályázott. 16-ától újra indulhat a Közgép a közbeszerzési pályázatokon, miután a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette az eltiltó határozatot. „Úgy gondolom, hogy ez egy politikai akció része, és örülök annak, hogy a bíróság megfelelő döntést hozott” – nyilatkozta 17-én Simicska a Klubrádiónak. 18-án elindult Habonyék kormánypárti portálja, a 888.hu. 22-én arculatváltáson esett át a Hír TV, valamint a műsorstruktúrát is érte változás. 24-én kiderült, hogy a bírósági határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya és a Közgép még mindig kizártak listáján szerepelt a KDB honlapján. 30-án egyoldalúan szerződést bontott a fővárosi közgyűlés Simicska Mahir Cityposter Kft. reklámcégével.^[16]

Október 13-án a Figyelő megírta, hogy két hónapos tárgyalássorozat után Andy Vajna körülbelül 20 milliárd forintért megvette a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészét és a CEE Broadcasting Limited alaptőkéjének 100 százalékát megtestesítő részvényeit.^[17] 15-én Fonyó Károly üzletember Megapolis Media Zrt.-je közölte, hogy 13-án megvásárolta a TV2 Media Group Holdings Kft. 100 százalékos üzletrészét, ám a vételárat nem közölték.^[18]

A korábbi források szerint a 2014-ben bevezetett reklámadó Simicska érdekeltségeit is befolyásolta volna, ami meglepte az üzletembert.^[19] A felállítandó Nemzeti Kommunikációs Ügynökség hatással volt a korábban a Simicska érdekeltségekben rendszeresen hirdető állami cégek (így pl. a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, vagy a Magyar Posta) médiapiaci szerepléseire, így nem köthetnek a továbbiakban cégenként szerződéseket médiamegjelenéseikről.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2002 után a magát 2002-ben ellenzékivé nyilvánító 2018-ban megszünt Magyar Nemzet, valamint a 2003-ban megalapított Hír TV váltak a magyarországi jobboldal legfontosabb médiumává. Ezen médiumok rendszeresen kritizálták az MSZP-SZDSZ kabinetek munkáját (pl. Medgyessy Péter 2002-es ügynökbotránya,^[20] vagy Kóka János szabálytalan 2007-es SZDSZ-elnökválasztási kampánya).^[21] A Lánchíd Rádióval és a Heti Válasz hetilappal kiegészülő médiaportfólió komoly tájékozódási pontot jelentett a jobboldali szavazók számára. A 2014-es önkormányzati választást követően ezen médiumok egyre élesebben váltak a kormánypolitika támadóivá, így pl. kiemelt helyre kerültek a hírekben a Rogán Antal által vezetett V. kerület gyanús ingatlaneladási ügyei,^[22] vagy Kósa Lajos volt debreceni polgármester házügyei.^[23] Az eseteket követően Kövér László házelnök a Simicska-médiumokat ellenzékieknek minősítette,^[24] és a Fidesz bojkottot hirdetett velük szemben.^[25] Ezt követően jelentősen megnőtt ezen médiumokban a Jobbik,^[26] az MSZP, valamint a pártokhoz közvetlenül nem köthető személyiségek súlya.

• Simicska Lajos 2015-ös interjúsorozata
• O1G

• Feltárul Simicska bukásának titkos története – Direkt36.hu, 2019. január 14.