Ez a szócikk a statisztikai íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Németh László (egyértelműsítő lap).

Noszlopi Németh László (Jobaháza, 1770. december 2. – Győr, 1806. május 15.) gimnáziumi igazgató, statisztikai író.

Módos köznemesi családban született. Vadosfán kezdte meg iskolai tanulmányait, majd 1780-tól a soproni evangélikus líceumba járt. Egykorú és idősebb társai közül korán kitűnt szorgalmával és tehetségével. Legjobb barátja, Kis János segítségével néhány év alatt elsajátította a francia, az angol és az olasz nyelvet (a már korábban megtanult német, latin és görög mellé). Nyelvtudásának köszönhetően eredetiben olvasta a felvilágosodás korának legjobb szerzőit. Schwartner Márton földrajzi előadásainak hatására fordult figyelme a statisztika felé.

1790-ben Kis Jánossal megalapította a – Széchényi Ferenc anyagi támogatását is elnyert – Magyarul Tanuló Társaságot, az ország első diák-önképzőkörét. Ugyanebben az évben a koronát Bécsből Budára kísérő bandérium tagja volt. 1791 májusában Kissel magyarországi albizáló (támogatásgyűjtő) körútja keretében látogatást tett a kor jeles tudósainál és költőinél (többek között Baróti Szabó Dávidnál, Fejér Györgynél, Rát Mátyásnál és Virág Benedeknél). Ezután 1794 őszéig a göttingeni egyetem hallgatója volt. Itt legszívesebben Abraham Gotthelf Kästner matematika- és August Ludwig von Schlözer országleíró előadásait látogatta. Hazatérése után Batthyány Miksa gróf házánál szolgált nevelőként. 1796-tól haláláig a győri evangélikus gimnázium tanáraként és igazgatójaként működött.

Az Aranka György által alapított Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagja volt.

Az európai nevezetesebb országok rövid leírása című, mintegy hatszáz oldalas munkában a statisztika elméletének összefoglalását, valamint Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Norvégia, Svédország és az Orosz Birodalom természeti adottságainak, gazdaságának, lakossága erkölcseinek és szokásainak leírását adta. Ez a magyar nyelven született első tudományos igényű statisztikai mű. Németh elkészítette Magyarország statisztikájának feldolgozását is, ez azonban a cenzúra miatt nem jelenhetett meg.

Fordításában látott napvilágot A világ történeteinek tudományára való előkészület című Schlözer-mű. Diákjai számára latin nyelvtankönyvet állított össze. Kisebb írásait a Schedius Lajos-féle Zeitschrift von und für Ungern, a bécsi Annalen der Literatur és a tübingeni Allgemeine Literatur-Zeitung közölte. Fennmaradtak Kazinczy Ferenchez és a Mindenes Gyűjteményt szerkesztő Péczeli Józsefhez írott levelei.

• Az európai nevezetesebb országok rövid leírása (Sopron, 1795)
• A világ történeteinek tudományára való előkészület I. (Sopron, 1795)
• Rövid deák grammatika (Győr, 1799) Online
• Reisen durch Ungern und einige angränzende Länder (Pest, 1805)

• Enyedi Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 1798-as levelesládájából I. Magyar Könyvszemle, 1991. 4. sz. 387–395. o.
• Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény I. Pest, 1856, Szent István Társulat. 339–340. o.
• Kis János superintendens emlékezései életéből maga által feljegyezve. In Berzsenyi Dániel művei – Kis János emlékezései. Vál.: Orosz László. Budapest, 1985, Szépirodalmi. 807–1026. o.
• Mészáros István: Adalékok a statisztika magyarországi fejlődésének történetéhez. Németh László élete és munkássága (1770–1806). Statisztikai Szemle, 1953. 12. sz. 978–993. o.
• Németh László. Tudományos Gyűjtemény, 1826. 75–83. o.
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 527. o. ISBN 978-963-235-449-1