A Magyar Könyvszemlét 1876. március 1-én indította útjára a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, mely az első magyar könyvtári szakfolyóirat, világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A folyóirat a bibliográfiai és könyvtörténeti tanulmányok mellett figyelemmel kísérte a hazai és külföldi könyvészeti tevékenységet, s évi repertóriumot közölt a hazai s a Magyarországot érdeklő külföldi nyomtatványokról. A kurrens magyar nemzeti bibliográfia megszületése is a folyóirathoz köthető.[1]
A folyóirat első szerkesztője Fraknói Vilmos volt, aki 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár vezetője, s az ő érdeme a magyar könyvtári szaksajtó megteremtése. Fraknói Vilmos nem adott közre programcikket, csak egy rövid ismertetést, ami az első szám borítóján jelent meg.[2]
1879-ben a Csontosi János vette át a folyóirat szerkesztését, amelyet Fraknói Vilmos, majd Csontosi János a magyar könyvtári kutatások szervező műhelyévé tett. Mivel a magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kiadásában jelent meg, így elsődleges feladata a gyűjtemény bemutatása és a hungarikumok kutatása volt. 1886-ban bővült a folyóirat programja, s látókörében megjelentek a külföldi könyvtárak és mozgalmak.[3]
Az 1876 és 1906 közötti időszakban a Magyar Könyvszemle jelentette az egyetlen könyvtári szakfolyóiratot, ami az 1907-es évtől kezdve megváltozott, mivel újak alakultak, mint a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Könyvtári Szemle. Az első világháború, majd a forradalmak utáni helyzetben mintegy másfél évtizeden keresztül ismét a Magyar Könyvszemle jelentette egyedül a könyvtári szaksajtót. Ekkoriban főként a nemzeti könyvtárra és a történeti írásokra koncentrált.[4]
1925-ben Rédey Tivadar szerkesztősége alatt ünnepelte a folyóirat indulásának 50. évfordulóját.[5] Rédey Tivadar szerkesztősége idején főként a Széchényi Könyvtárról és történeti témákról közölt tanulmányokat, csökken az összefoglaló írások aránya. Magas színvonalon, de szűkre szabott tematikával jelentkezett a lap. Az alapvető nehézségek pénzügyi jellegűek voltak.
Az 1930-as és 1940-es évek a folyóirat történetének hullámvölgyeit jelentették, mivel egymást követték a megszűnések és az újraindulások.
1944 és 1947 között anyagi és szerkesztési problémák miatt szünetelt. 1955-ben "Ötödik folyam" jelöléssel ismét megjelent a folyóirat, majd újraindulásától már a tágan vett könyvtártudományi kutatások közlőhelye lett.[6]
1961-ben a folyóiratnak új közreadója lett, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztály Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Bizottsága, mely magával hozta a folyóirat profiljának megváltozását. 1961 után gyakorlatilag teljes egészében csak történeti vonatkozású tanulmányokat közölt. 1977-től közölte a magyar könyv- és könyvtártörténeti éves kurrens bibliográfiáját.[7] 1976-tól alcíme "Könyvtártörténeti folyóirat", majd 1981-től "Könyv- és sajtótörténeti folyóirat". [8] 1989-től kezdve a szaksajtó átalakul. A Magyar Könyvszemle már nem az Magyar Tudományos Akadémia lapja, hanem az Irodalomtudományi Intézeté.
A folyóiratban több állandó rovat található. A legrégebbi rovatok a Tanulmányok, Figyelő, Szemle.
A Tanulmányok rovat könyvtártörténeti írásokat közöl.
A Figyelő rovat a könyvtártudomány területéről mutat be híreket.
A Szemle rovat magyar és külföldi szakkönyveket ismertet.
A Bibliográfia rovat az éves magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalomat mutatja be.
A folyóirat példányai
A Magyar Könyvszemle negyedévenként jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár folyóirataként. 1932/34-1937 és 1946(1947)-1955 között szünetelt.
A folyóirat digitalizált lapszámai elérhetők az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban a http://epa.oszk.hu/ címen.
Az elektronikus változat kiadója az Országos Széchényi Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. A digitális változat és a nyomdai változat között kisebb eltérések lehetnek. Az egyes számokban francia nyelvű tartalomjegyzék található.
↑A százéves Magyar Könyvszemle megindulása: Havasi Zoltán: A százéves Magyar Könyvszemle megindulása. Magyar Könyvszemle, XCII. évf. 1–2. sz. (1976) 3–14. o.
↑A 100. évfolyam: A 100. évfolyam. Magyar Könyvszemle, C. évf. 1–2. sz. (1984) 131–132. o.
↑Első szám:Borító. Magyar Könyvszemle, I. évf. 1. sz. (1876)
Könyvtárosok kézikönyve 5. /szerk. Horváth Tibor, Papp István, Budapest:Osiris, 2003, 454 p., ISBN 963 389 307 0
↑Könyvtári szaksajtó története 1.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 1. rész. Könyvtári Figyelő, XLII. évf. 4. sz. (1996) 585–596. o.
↑Könyvtári szaksajtó története 2.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 2. rész. Könyvtári Figyelő, XLIII. évf. 1. sz. (1997) 13–25. o.