A kutatásaikat egymástól függetlenül végező Stevens és az ugyancsak amerikai Edmund Beecher Wilson (1856. október 19. – 1939. március 3.) 1905-ben egymástól függetlenül írták le az nemet meghatározó XY rendszert, illetve kromoszóma alapját.[6]
A google.hu 2016. július 7-én róla emlékezett meg.
Irodalom
Rudolf Hausmann: ... und wollten versuchen, das Leben zu verstehen ... – Betrachtungen zur Geschichte der Molekularbiologie. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1995, ISBN 3-534-11575-9.
Moria Davison Reynolds: American Women Scientists: 23 Inspiring Biographies, 1900 – 2000, p. 9ff. Nettie Stevens, 1999 (McFarland), ISBN 0-7864-2161-4
Marilyn Bailey Ogilvie: Woman in Science – Antiquity through the Nineteenth Century – A Biographical Dictionary with Annotated Bibliography, p. 167 ff. „Stevens, Nettie Maria“, 1986 (MIT Press), ISBN 0-262-65038-X
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nettie Stevens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.