Ina May Gaskin (1940. március 8.) a "spirituális bábaság anyja".
Családja
Gaskin Iowaban, protestáns családba született. Apja, Talford Middleton, egy nagy iowai farmon nőtt fel, amelyet a család elvesztett nem sokkal apjának 1926-ban bekövetkezett halála után. Anyja, Ruth Stinson Middleton, háztartástan tanár volt, aki több kisvárosban tanított az iowai Marshalltown 40 mérföldes körzetében.
Munkája
1971-ben Gaskin férjével Stephennel együtt megalapította a Farm nevű közösséget a tennessee-i Summertownban.
A Farm bábái hozták létre a Farm Bábaközpontot (The Farm Midwifery Center), ami az Egyesült Államok egyik első kórházon kívüli szülészeti központja volt. A Farmon gyakori szokás a szülőnő családtagjainak és barátainak meghívása, hogy legyenek jelen, és aktívan vegyenek részt a szülésben.
Gaskin 1977-ben kiadta a Sprituális bábaság című könyvét.
Az 1970-es évek elejétől támogatta a direkt bábaképzést, hogy ne csak átképzett ápolónők lehessenek szülésznők. 1977 és 2000 között ő adta ki a Birth Gazette negyedévenkénti folyóiratot.
2003-ban kiadta az Útmutató szüléshez (Ina May’s Guide to Childbirth) című könyvét, ami német, olasz, magyar, szlovén, spanyol és japán nyelven is megjelent.
Gaskin alapította A Biztonságos Anyaságért Foltvarró projektet, (Safe Motherhood Quilt Project), ennek az amerikai programnak az a célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a születés körüli anyai halálozási rátára, illetve megemlékezzen azokról az elmúlt 20 évben elhunyt anyákról, akik halálának oka a várandóssággal vagy a szüléssel kapcsolatos.
A Gaskin-manőver
A Gaskin-manőver egy a vállelakadáskor használt szülészeti fogás, az első olyan szülészeti eljárás, amelyet bábáról neveztek el. Gaskin 1976-ban használta először az Egyesült Államokban. Egy belizi nőtől tanulta a fogást, aki Guatemalában sajátította el. Az anya a kezeit és térdeit használja ennél a fogásnál a vállelakadás megoldásában. A lehetőleg ívelt háttal négykézlábra állt szülőnő medencéjének helyzete megváltozik, belső átmérője megnő, mert az előrehajolás távolítja egymástól a szemérem- és farokcsontot. A csípő mintegy kinyílik, átengedve az addig elakadt vállat, hogy továbbmozduljon. A hátulsó hónalj alá két ujjal benyúlva a baba természetes forgásával megegyező irányú enyhén csavart mozdulattal lehet rásegíteni anélkül, hogy a baba idegei megsérülnének.[4][5]
Díjak, elismerések
Gaskin 1996-2002-ig volt az Észak-Amerikai Bábák Szövetségének (MANA) az elnöke
1997-ben megkapta a ASPO/Lamaze Irwin Chabon díjat, és a Tennessee Perinatal Association Recognition díjat
1999-ben szerepelt a Salon magazin "Kiemelkedő életpályák" sorozatában
2003-ban a Yale Egyetem Morse College-ének munkatársaként dolgozott
2009-ben a londoni Thames Valley Egyetem (2011 óta: Nyugat-Londoni Egyetem) díszdoktorrá avatta
2011 szeptember 29-én megkapta az alternatív Nobel-díjként ismert Helyes Életmód díjat[6]
2012 Találkozás a szakértőkkel: a születés arcán túl (Meet the Experts, Beyond the Face of Birth) dokumentumfilm
2012 A születés arca (The Face of Birth), dokumentumfilm
2012 Születéstörténet: Ina May Gaskin és a Farm bábái (Birth Story: Ina May Gaskin and The Farm Midwives), dokumentumfilm
2008 Várandósnak lenni Amerikában (Pregnant in America), dokumentumfilm
2008 A születés-biznisz[7] (The Business of Being Born), dokumentumfilm, Abby Epstein rendezésében
2008 Orgazmikus szülés, a legjobban őrzött titok (Orgasmic Birth: The Best-Kept Secret), dokumentumfilm, Debra Pascali-Bonaro rendezésében
2006 Nőkkel: dokumentumfilm nőkről, bábákról és a születésről (With Woman: A Documentary About Women, Midwives and Birth), dokumentumfilm
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ina May Gaskin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.