PROFILPELAJAR.COM

	Nagy Ignác
Született	1810. október 7.; Keszthely
Elhunyt	1854. március 19. (43 évesen); Pest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró; fordító; író;
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (28-10-8)
	A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Nagy Ignác témában.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Ignác témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az író Nagy Ignácról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Ignác (egyértelműsítő lap).

Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.

Szépírói és műfordítói tevékenysége mellett nagy jelentőséggel bírnak az általa szerkesztett irodalmi lapok^[2] és könyvsorozatok.^[3]

Életpályája

Középiskolai tanulmányait 1819–20-ban Gyöngyösön, 1822-ig Újvidéken, azután Baján, Pécsett (hol Garay és Frankenburg voltak iskolatársai; innét betegeskedése miatt atyja hazavitte), majd Budán folytatta tanulmányait. Neveltetése, saját nyilatkozata szerint, német volt. 1829-ben a pesti egyetemre logikusnak iratkozott be, hol atyja egy elszegényedett öreg házaspárnál Halmyéknál vett ki számára lakást, s az ifjú beleszeretett Halmyék rendkívül szép és művelt leányába Karolinába, s a magyar irodalomért lelkesedő magyar leány is erősen buzdította az ifjút annak megismerésére. Nagy Ignác ekkor minden addigi irodalmi kísérletét megsemmisítette, lemondott a német írói ábrándokról és magyar író lett.

1831. október 10.-én a királyi kamaránál lépett hivatalba mint gratuitus practicans. 1833-ban practicans stipendiatus lett 80 forint évi ösztöndíjjal. A minősítési táblázat szerint tehetséges és szorgalmas volt; nyelvismeretei: magyar, német, latin, olasz és horvát, később a francia és angol nyelvben is tökéletesítette magát. Ekkor nőül vette Karolináját atyja tudta nélkül; (atyját, midőn Pestre utazván, ezt megtudta, gutaütés érte s a nélkül, hogy fiának megbocsátott volna, 1837. ápr. 4. meghalt). Lehet, hogy ezen családi tragédia tette olyan komollyá egész életére Nagy Ignácot, legalább több kortársa állítja, hogy sohasem látták mosolyogni. Hivatalában lassan haladt előre, 1835-ben accessista lett s 1838-ban ingrossistának (számjegyzőnek) nevezték ki. Fizetése, mint maga mondja, 450 forint volt és ingrossista maradt 1848-ig, mikor pénzügyminiszteri fogalmazó lett (1848. végéig).

A Magyar Tudományos Akadémia 1840. szeptember 5-én választotta levelező tagjai sorába; a Kisfaludy Társaság tagja lett 1842. január 22-én; a társaság egyszersmind segédtitkárrá és pénztárnokká is megválasztotta, mely hivatalait 1845-ig viselte. A Nemzeti Színház drámabiráló választmányának is tagja volt. 1849 elején Budán maradt és a Pesti Hirlapnak volt levelezője, de a lap még jan. végén betiltatott. Ezután többnyire betegeskedve töltötte idejét, mígnem a májusi ostrom elől Soroksárra vonult és csak októberben költözött vissza Pestre; ekkor, mint nem kompromittált egyén, hírlapkiadási engedélyért folyamodott, azt meg is nyerte és a Hölgyfutár című szépirodalmi napilapot november 15-én meg is indította. Már ekkor ritkán hagyta el lakását, azonban míg betegsége, a hátgerincsorvadás, engedte, megszokott színházlátogatását folytatta.

Cikkei, beszélyei, költeményei, színművei a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Regélő (1833–34. költemények, adoma, ballada s beszélyek); Rajzolatok (1835–36. beszélyek, humoreszkek, útirajzok és apróságok); Társalkodó (1835–37. beszélyek, humor és más czikkek, költ., 1836. szept.-től a lap segédszerkesztője); Jelenkor (1837. A fővárosi újdonságok első rendes rovatát ő alapította meg hirlapirodalmunkban és ő volt e lapnál a fővárosi élet első krónikása; ő mindig a Széchenyi eszméinek híve volt); Hajnal (1838); Athenaeum (1838–43. beszélyek, könyvism.); Részvét Gyöngyei (1838. A hősök, ered. vígj. 1 felv., N. I. vígjátékai közt Sobri cz.); Emlény (1841); Nemzeti Almanach (1841. Vendégszerep, vigj. 1 felv., 1852. A vetélytárs, ered. vigj. 1 felv.); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (IV. 1844. Az agglegény, torzkép az életből, székfoglaló); Szivárvány (1844. torzkép); Aradi Vészlapok (1844. életkép); Budapesti Hiradó (1844. júliustól, mikor a lap megalakult, N. is munkatársa lett és a fővárosi újdonságokat Budapesti Hírharang czímen Q jegy alatt folytatta; eleinte minden számba írta, aztán hetenként kétszer, 1846-tól háromszor, 1847. nov. a B. Hiradó szerkesztősége az országgyűlés alatt Pozsonyban székelt, de N. Pesten maradt és tovább írta ujdonságait, 1848. márcz. írta az utolsó hírharangot); írt a Pesti Divatlapba (1844–48), az Életképekbe (1844–45., Ármány és szerelem, farsangi tréfa. 1847–48); a Honderűbe (1844., 1847), a Budapesti Divatlapba (1848.); a Pesti Hirlapba (1849. jan. 3–23-ig tudósítások); a Hölgyfutárba (1489. beszélyke, 1851. 188–199. sz. Bizalmas jegyzetek, 258. sz. Előfizetési kiáltvány, 1854. 55. sz. Nyilatkozathoz és a Hirharang cz. rovatot folyton írta); Losonczi Pönix (I. 1851. Ünneplések).

Műfordításai

Ruy Blas, dráma öt felv. Hugo Viktor után ford. Buda, 1839. (Szinműtár I. 1. Ism. P. Divatlap 1846. 1. sz. Először 1845. decz. 29. Kézirata 1839. censurai példány a m. n. múzeumban).
A növendék, vígj. négy felv. Amália szász kir. herczegnő után ford. a m. tud. társaság költségén. Buda, 1840. (Először és utoljára adatott a nemzeti színházban 1839. július 15.). (Szinműtár I. 12.).
Születésjog. Dráma öt felv. Bulwer után ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 1.).
Hugo Viktor, Szív és trón, dráma négy felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 4. Tudor Mária cz. először Budán 1836. jún. 9., 13., aug. 30., Pesten nov 4. Ism. Honművész 1836. 48., 90. sz., P. Divatlap 1846. 30. sz. Kézirata 1840. censurai példány a m. n. múzeumban).
Scribe, Egy pohár víz, vígj. öt felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 9. Először 1841. máj. 16.).
Pellico Silvio, Morus Tamás, dráma öt felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 12.).
Scribe, Láncz, vígjáték öt felv., ford. N. és Vajda Péter. Buda, 1842. (Szinműtár III. 33. Először adták 1842. márcz. 5.).
Töpfer Károly, Hagyjatok olvasnom, vígj. egy felv. R. után ford. Buda, 1841. (Szinműtár III. 36. Először 1839. szept. 6.).
Töpfer Károly, Falusi egyszerűség, vigj. négy felv., ford. a m. tudós társaság költségén. Buda, 1842. (Szinműtár III. 41. Először Pesten 1839. máj. 6., 12., 28., aug. 12.).
Bayard és Vanderburch, A párisi naplopó, vígj. két felv., ford. Dunkel szerint. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 46. Először Pesten 1839 ápr. 30., szept. 11, 1840 szept. 14).
Schiller Fridrik, Fiesko, szomj. öt felv. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 50. Először Budán 1836. aug. 27., Pesten 1839. aug. 27.).
Bayard és Théaulon, Agg szinész és leánya, Both szerint ford. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 53.).
Schneider L., Az ikrek, vígj. négy felv., ford. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 56. Először 1840 máj. 4.).
St. Roche. Palzownő után németből ford. Pest, 1843. Négy kötet (Külföldi regénytár III–VII.).
Soroksári János, tüneményes vígj. két felv. énekkel és tánczczal (előadták Budán 1835. okt. 22.; Ism. Honművész 87. sz.);
Véletlen találkozás, vígj. egy felv., Lotz után ford.;
Mazeppa, dráma öt felv. Slovaczky Gyula után ford. (először a nemzeti szinházban 1847. decz. 13. Ism. P. Divatlap 1847. 51., 52. sz,):
Mária Magdolna, szinmű, Hebbel után ford. (előadatott Pesten 1848. aug. 15., a három utóbbinak kézirata a budapesti nemzeti szinház könyvtárában van).

Művei

Egyesüljünk, vígj. négy felv. Buda, 1839 (Szinműtár I. 4.)
Uracsok, arszlánnők : Budapesti életképek, 1840-1848. Válogatás Nagy Ignác műveiből. Bp. Magvető, 1980. Az elektronikus szövegváltozat a MEK-ben

Kéziratban:

Argyrus királyfi, tüneményes életkép négy rámában, előrajzzal és utóábrázolattal. Buda, 1840 (kézirata 1839. censurai példány a m. n. múzeumban N. I. vígjátékai közt Rontó Pál cz.)
Az életuntak, vígjáték öt felv. Buda, 1840 (Eredeti játékszín 10.) REAL-EOD
Beszélyek. Bpest, 1843. Három kötet (Nagy Ignácz munkái I–III.)
Tisztujítás, vígj. négy felv. Bpest, 1843 (Eredeti Játékszin 11. 1842-ben a m. tudom. akadémia által száz aranynyal [Teleki-díj] jutalmaztatott. Először adták Pesten a nemzeti szinházban 1843. aug. 5., 12-szer aug 29-ig, 1849 febr. 26-ig, azután 1882 aug. 17. Ujabb kiadása: Bpest, 1878. Olcsó Könyvtár 44. Kézirata censurai példány a m. n. múzeumban)
Torzképek. Bpest, 1844. Négy kötet (Nagy Ignácz munkái IV–VII. Négy czímképpel és rajzolt borítékokkal. I., II. rész 2. kiadás. Bpest, 1845. Megjelenésükkor 1844-ben már 2000 példányban terjedtek el)
Magyar titkok Bpest, 1844–45. Tizenkét füzetben, 12 kőnyom. képpel és rajzolt borítékokkal (ismertette a Pesti Divatlap 1845. II. 12. szám)
Bors és paprika. Összeszitálta és kitálalta Gyömbéry Darázs Jónás. Négy tál. Bpest, 1845. Négy tál. Négy kötet (adomák)
Hajdan és most. Budapest, 1845. Két kötet (Nagy Ignácz munkái VIII., IX. Beszélyek. Ism. Irodalmi Őr 1845. 1., 2. sz.)
Menny és pokol. Budapest, 1846. Három füzet (Rajzolt színes borítékokkal. Ism. P. Divatlap 1845. II. 29., 30. sz.) Online
Szúnyogok. Pest, 1848
Nagy Ignác vígjátékai. Bpest, 1852 (Egyesüljünk! Vígj. három felv., előjátékkal, Sobri, vígj. egy felv., Rontó Pál, tüneményes életkép négy rámában, Vendégszerep, vígj. egy felv., Életuntak, vígj. öt felv., Vetélytárs; vígj. egy felv., Tisztújítás, vígj. négy felv., Ármány és szerelem, vagy vadaskerti zendülés, farsangi tréfa egy felv.) Online
Mátrai rabló, dr. három felv. (először előadatott Budán 1835. júl. 11., többször nem került színre. Ism. Honművész 58. sz.)
Vasorrú bába, tünem. vigj. három felvon., zenéje Faller Miklóstól (később Árgyrus királyfi címmel)

Szerkesztések

Szerkesztette a Szinműtárt Budán 1839–43-ig, melyből négy kötetben 56 füzet jelent meg 56 színművel; a Külföldi Regénytárt Pesten 1843–44-ig 23 kötetben; az Új Külföldi Regénytárt 1844–46-ig Pesten tíz kötetben és a Hölgyfutárt 1849. november 15-étől haláláig. (Tóth Kálmánnak Huszár család cz. költeménye közléseért 1850. aug. három havi börtönre ítéltetett, de egy hét múlva szabadon bocsátották és lapja ismét megjelent szeptember 13.).

Jegyzetek

↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
↑ Lásd pl.: Hölgyfutár
↑ Színműtár, a Kisfaludy Társaság Külföldi regénytár és Új külföldi regénytár