1266. január 6., Róma koronázása a férjével együtt IV. Kelemen pápa által, de Szicília Királysága még a férje meghódítására várt 1266. február 26. férje tényleges trónra lépte, miután legyőzte I. Manfréd királyt, aki elesett a beneventói csatatéren
Az 1282. március 30-án kirobbant szicíliai vecsernye következtében férje elveszti Szicília szigetét, amelynek a parlamentje 1282. szeptember 4-én Palermóban királlyá választja III. Péter aragóniai királyt, ezzel az ország két részre szakad, és férje csak az ország szárazföldi, Itália déli részeit tudja birtokolni, melynek a neve: a világítótornyon inneni Szicíliai Királyság, avagy egyszerűen csak Nápolyi Királyság lesz.
1322. április 23., Catania Miután férjét még házasságuk előtt 1321. június 19-én Palermóban annak apja Szicília királyává koronáztatta, így házasságuk révén Erzsébet ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1389. június 24.,/1391. november 19./29., Barcelona házasságkötése 1392-ben a felesége jogán (iure uxoris) a szicíliai parlament jóváhagyásával társuralkodói rangra emelkedik a felesége mellett. 1398. április 13., Palermo koronázása
1401. május 25. Mária halálát követően Ifjú Márton egyeduralkodóvá válik.
1469. október 19., Valladolid Miután férjét még házasságuk előtt 1468-ban annak apja Szicília királyává nevezte ki, így házasságuk révén Izabella ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
Férje halála után nem kötött újabb házasságot, (névleges) uralkodása alatt Johannának nem volt királyi házastársa, de mivel Johanna nem tudta ellátni az uralkodói kötelezettségeit az akadályoztatása (állítólagos mentális egészségi állapota) miatt, mellette társuralkodóvá válik az elsőszülött fia, Károly. 1516–1555
1526. március 10. Mivel Johanna nem tudta ellátni az uralkodói kötelezettségeit az akadályoztatása (állítólagos mentális egészségi állapota) miatt, társuralkodóvá válik az elsőszülött fia, Károly.
1268. november 18., Trani Az 1282. március 30-án kirobbant szicíliai vecsernye következtében férje elveszti Szicília szigetét, amelynek a parlamentje 1282. szeptember 4-én Palermóban királlyá választja III. Péter aragóniai királyt, ezzel az ország két részre szakad, és férje csak az ország szárazföldi, Itália déli részeit tudja birtokolni, melynek a neve: a világítótornyon inneni Szicíliai Királyság, avagy egyszerűen csak Nápolyi Királyság lesz.
1343. január 16/19. felesége trónra lépte 1345. június 14-én a felesége jogán (iure uxoris)VI. Kelemen pápa jóváhagyásával társuralkodói rangra emelkedik a felesége mellett.
1381. június 2. férje trónra lépte 1382. november 25., Nápoly koronázása 1385. szeptember férje a Magyarországra történt utazása kapcsán kinevezi feleségét a Nápolyi Királyság régensének
1415. augusztus 10., Nápoly házasságkötése 1415. október 10. Jakab királlyá kiáltatja ki magát, felesége nevében átveszi a királyi jogok gyakorlását, és feleségét elrekeszti a külvilágtól 1416. október Johanna visszaveszi a hatalmat, és férjét fogságba veti, aki 1420-ban kiszabadul, és elhagyja a Nápolyi Királyságot. Formálisan ugyan nem váltak el, de férj és feleség többé nem találkoztak egymással.
1435. február 2. férje trónra lépte Mivel férje ekkor burgundi fogságban volt, így a régensséget feleségére ruházta, aki 1435. október 18-án bevonult Nápolyba, és régens királynéként kormányozta a királyságot férje kiszabadulásáig, aki 1438. május 19-én érkezett Nápolyba, és vette át az ország irányítását feleségétől.
1442. június 2. férje trónfosztása, bár aki címzetes uralkodóként továbbra is viselte a Nápoly királya titulust.
Férje halála után nem kötött újabb házasságot, (névleges) uralkodása alatt Johannának nem volt királyi házastársa, de mivel Johanna nem tudta ellátni az uralkodói kötelezettségeit az akadályoztatása (állítólagos mentális egészségi állapota) miatt, mellette társuralkodóvá válik az elsőszülött fia, Károly. 1516–1555
1526. március 10. Mivel Johanna nem tudta ellátni az uralkodói kötelezettségeit az akadályoztatása (állítólagos mentális egészségi állapota) miatt, társuralkodóvá válik az elsőszülött fia, Károly.
1554. július 25. Miután férjét éppen a házasságuk napjára időzítve annak apja a Nápolyi Királyság királyává nevezte ki, így házasságuk révén Mária ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
↑Nápolyban azonban csak egy évvel később értesültek a király haláláról, de ettől függetlenül Margit előtte a férje távollétében mint a férje képviselője, ezután pedig mint a fia gyámja vitte az ügyeket régensként.
Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.