PROFILPELAJAR.COM

	Mészöly Gedeon
	Arcképe SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Született	1880. június 10.; Tabajd
Elhunyt	1960. május 29. (79 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	magyar nyelvész és irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.)^[1] magyar nyelvész, műfordító. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.

Életpályája

Szülei Mészöly Pál és Farkasdy Laura.^[1] Kolozsvárott és Budapesten folytatott felsőfokú tanulmányokat (1898-1903). Magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári tudományegyetemen 1908-ban. 1903 és 1914 között Kunszentmiklóson tanított, később Bécsbe, majd Münchenbe utazott tanulmányútra. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrének nevezték ki. 1921-ben az MTA levelező tagja, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1922 és 1958 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem majd József Attila Tudományegyetem Urál-altaji, majd a Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetői tisztét töltötte be. Az 1928–29-es és 1950-51-es tanévben a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. 1958. augusztus 31-én vonult nyugdíjba. Felesége Magay Berta, akivel 1916-ban házasodott Kunszentmiklóson.

Munkássága

Munkásságában a magyar nyelvemlékek vallatása, a magyar nyelvtörténet problémáinak vizsgálata szervesen összekapcsolódott a finnugor nyelvészettel. A sokoldalú Mészöly magyar nyelvtörténeti kutatásai mellett jeles irodalomtörténész, műfordító és közreadói tevékenysége is jelentős. Lefordította például Puskin Anyeginjét (1945), Homérosz Odüsszeiáját (1959) is. Az ő szöveggondozásában jelent meg többek közt Katona József Bánk bán c. drámája (1920), Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye (1922). Mészöly még szépíróként is jelentkezett, 1927-ben írta meg és adták elő Szegeden Tótágas c. politikai töltetű szatirikus bohózatát, amely miatt a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, a szerző ezen okból majdnem elvesztette egyetemi állását.^[2]

Művei (válogatás)

Tinódi Sebestyén. Nagykőrös, 1906.
A -nyi képző eredete. Nyelvtudományi Közlemények, 1910-1911.
Bécsi Codex. 1. füz. A Bécsi Codex szövege és latin eredetije. Jegyzék a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti írásmódbeli különbözésekről. Jegyzetek a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti szövegbeli különbözésekről. Budapest, 1916.
A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátságai. Szeged, 1926.
A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjai magyar és finnugor szempontból. Budapest, 1931.
Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók számára. Budapest, 1932.
Földiekkel játszó... Csokonai Vitéz Mihály életregénye. Budapest, 1935.
Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. Budapest, 1939.
Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.
Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethnographia, 1951.
Az ugorkori sámánosság magyar szókincsbeli emlékei. Magyar Nyelv, 1952.
Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest, 1956.

Tudományos tisztségek

Szegedi Füzetek szerkesztője (1934-1936)
Nép és Nyelv szerkesztője (1941-1944)
Országos Felsőoktatási Tanács tag
Országos Közoktatási Tanács tag

Társasági tagság

Magyar Nyelvtudományi Társaság (választmányi tag)
Finnugor Társaság (Helsinki)
Dugonics Társaság (Szeged)

Díjak, elismerések

Munka Érdemrend
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje

Emlékezete

Ma Tabajd község általános iskolája viseli a nevét.

Irodalom

Ortutay Gyula: Irók, népek, századok. Magyar Nyelv, 1960.
In memoriam Gedeon Mészöly. Szeged, 1961.^[3]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1004/1960.
↑ Mikola Tibor: Nyelvészet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 186-187. p.
↑ Benne Péter László: Mészöly Gedeon munkássága. Bibliográfia.

Források

Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 165–166. pp. ISBN 963-482-037-9

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.

Szegedi Tudományegyetem: Mészöly Gedeon
Mészöly Gedeon művei az SZTE Könyvtárában
REAL-EOD
Emlékezés Mészöly Gedeonra; tan. írta Benkő Loránd et al.; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1981 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
Nagy szegedi nyelvészek, egyéniségek; szerk. Tóth Szergej, B. Székely Gábor, Galgóczi László; Generalia, Szeged, 2005 (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kiadványai)
Korompay Eszter: Mészöly Gedeon Seneca-fordítása; ELTE Ókortudományi Intézet, Bp., 2016 (Midas)