PROFILPELAJAR.COM

Méhkolibri
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidae;
Csoport:	Cypselomorphae;
Rend:	Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes);
Család:	Kolibrifélék (Trochilidae);
Alcsalád:	Valódi kolibriformák (Trochilinae);
Nemzetség:	Mellisugini;
Nem:	Mellisuga; Brisson, 1760
Faj:	M. helenae;
Tudományos név
	Mellisuga helenae; (Lembeye, 1850)
Szinonimák
	Calypte helenae helenae Collar et al. (1994); Calypte helenae helenae BirdLife International (2000); Calypte helenae helenae Stotz et al. (1996); Calypte helenae helenae Collar and Andrew (1988);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Méhkolibri témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkolibri témájú kategóriát.

A méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezés

Régebben a Calypte nembe sorolták Calypte helenae néven.

Előfordulása

Kuba fő szigetének és a Juventud-sziget területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, száraz erdők, síkvidéki nedves erdők, hegyi nedves erdők, mocsári erdők és síkvidéki nedves cserjések.^[2]^[3]^[4]^[5]

Megjelenése

Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm, ezzel kiérdemli a világ legkisebb madara címet.^[6]^[7] A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, hasi része fehér. A tojó színe fakóbb.

Életmódja

Elsősorban nektárral táplálkozik, de a tojók a fiókákat rovarokkal is táplálják. Naponta akár 1500 különböző virágot is felkereshet.^[8] A nevét apró termetéről és a másodpercenként 30-80 szárnycsapás által keltett hangról kapta. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud repülni.

A megfigyelések szerint, főleg a következő növényfajokat keresi fel:^[9] Hamelia patens (Rubiaceae), Chrysobalanus icaco (Chrysobalanaceae), Pavonia paludicola (Malvaceae), Forsteronia corymbosa (Apocynaceae), Lysiloma latisiliquum (Mimosaceae), Turnera ulmifolia (Passifloraceae), Antigonon leptopus (Polygonaceae), Clerodendrum aculeatum (Verbenaceae), Tournefortia hirsutissima (Boraginaceae) és Cissus obovata (Vitaceae).^[10]

Szaporodása

A költési időszaka márciustól júniusig tart.^[11] Ágakhoz rögzíti törmelékből, mohából és pókhálóból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik.

Képek

Kifejlett hím
és tojó
Fiatal hím

Jegyzetek

↑ 'Mellisuga helenae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ (AOU 1998, Garrido & Kirkconnell 2000)
↑ IBARRA, ELENA. "BIRD SURVEYS IN THE MOGOTE VEGETATIONAL COMPLEX IN THE SIERRA DEL INFIERNO, PINAR DEL RÍO, CUBA, JUNE 2000." EL PITIRRE: 7.
↑ Garrido, O. H., & A. Kirkconnell. 2000. Field guide to the birds of Cuba. Cornell Univ. Press, New York, New York, USA
↑ Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
↑ Del Hoyo, J. Elliott, A. and Sargatal, J.(1999) Handbook of the Birds of the World Volume 5: Barn-owls to Hummingbirds Lynx Edicions, Barcelona
↑ CRC Handbook of Avian Body Masses by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.
↑ Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.
↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.
↑ Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bee hummingbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.