Május negyedike mozgalom

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A pekingi hallgatók felvonulása a május negyedike mozgalom megmozdulásai egyikén.
Kína történelme
Kína történelme
ŐSI
Neolitikus i. e. 8500 – i. e. 2070 körül
Hszia-dinasztia i. e. 2070 – i. e. 1600 körül
Sang-dinasztia i. e. 1600 – i. e. 1046 körül
Csou-dinasztia i. e. 1046 – i. e. 256 körül
 Nyugati Csou
 Keleti Csou
   Tavasz és ősz
   Hadakozó fejedelemségek
CSÁSZÁRI
Csin-dinasztia i. e. 221 – i. e. 207
Han-dinasztia i. e. 206 – i. sz. 220
  Nyugati Han
  Hszin-dinasztia
  Keleti Han
Három királyság 220–280
  Vej, Su és Vu
Csin-dinasztia 265–437
  Nyugati Csin
  Keleti Csin Tizenhat királyság
Déli és északi dinasztiák
420–589
Szuj-dinasztia 581–618
Tang-dinasztia 618–907
  (Vu Cö-tien 690–705)
Az öt dinasztia és
a tíz királyság
907–960 		Liao-dinasztia
907–1125
Szung-dinasztia
960–1279
  Északi Szung Nyugati Hszia
  Déli Szung Csin
Jüan-dinasztia 1271–1368
Ming-dinasztia 1368–1644
Csing-dinasztia 1644–1911
MODERN
Kínai Köztársaság 1912–1949
Kínai
Népköztársaság
1949–jelen 		Tajvan
1949–jelen
Sablon:Kína történelme

A május negyedike mozgalom imperialistaellenes, szellemi, kulturális, tudományos és társadalmi-politikai változást követelő forradalmi megmozdulás-sorozat, amely az 1919. május 4-én Pekingben tartott diáktüntetésekből bontakozott ki és országos méretűvé szélesedett.

Egyetemi hallgatók tiltakoztak a kínai kormányzat első világháborút lezáró versailles-i szerződés tárgyalásain mutatott gyenge fellépése miatt és amiatt, hogy a nyugati hatalmak folyamatosan aláássák a kínai függetlenség ügyét; különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnök Tuan Csi-zsuj beleegyezett abba, hogy japán kölcsönök fejében a Japán Birodalom megőrizhette azokat a területeket Santungban, amelyeket a Német Császárság elvesztett és átadott Csingtao ostroma után 1914-ben Japánnak. A mozgalom követelései között szerepelt még a teljes kínai függetlenség és önállóság helyreállítása, a konfuciánus értékek elhagyása, a demokratikus és liberális kormányzás, a tudományon és az iparon alapuló társadalom megteremtése.

A pekingi tüntetések országos megmozdulásokat váltottak ki és felgyorsították a kínai nacionalista gondolkodás terjedését és erősödését. Egyben segítették a szélsőséges eszmék kibontakozását és növelték ezek szerepét a politikai mozgósításban; a tömegek eltávolodtak a kulturális tevékenységtől, rendezvényektől, illetve a hagyományos kínai szellemi és politikai értékektől és ez a mozgalom indította el a világ legnagyobb parasztforradalmát is.

Sok politikai és társadalmi vezető, aki a következő öt évtizedben jelentős politikai szerepet játszott Kína viharos történelmében, ebben a mozgalomban kezdte politikai tevékenységét, pályafutását és innen emelkedett fel.

Sokszor tágabb értelemben használják a „május negyedike mozgalom” kifejezést, gyakran az 1915 – 1921 közötti időszakra utalnak vele, amit másként új kultúra mozgalomnak hívnak, viszont valójában ebből nőtt ki a május negyedike mozgalom, ami nyílt politikai mozgalommá vált.

Háttér

Bővebben: Hadurak kora

„Az 1919 körül kialakult légkör és politikai hangulat”, – az Oxfordi Egyetem történésze, Rana Mitter szavaival – „azon eszmék kicsúcsosodása, amelyek Kína emlékezetes huszadik századát alakították”.[1] A Csing-dinasztia 1911-ben felbomlott, ez jelezte a császári birodalmi kormányzás ezer esztendejének a végét, és elméletileg új korszak nyílott, amelyben a politikai irányítás és hatalom az emberek kezébe került. Kína szétaprózódott nemzetté vált, amelyet hadvezérek uraltak, akiket inkább a személyes politikai hatalom megszerzése, bővítése, vagy megtartása és a tartományaik hadserege foglalkoztattak, mint a nemzeti érdekek. 1916-ban Jüan Si-kaj halála után a pekingi kormányzat a belső nézeteltérések elsimítására, rendezésére összpontosított és keveset tudott volna tenni a külföldi befolyás és ellenőrzés ellensúlyozására.[2] Az 1919-es koreai március elsejei mozgalom, az 1917-es orosz forradalom eszméi, az idegen hatalmak által rájuk mért csapások és vereségek, valamint a császárság területének befolyási övezetekre osztása együttes hatásaival mind tüzelték a kínai nacionalizmust, annak erősödését a feltörekvő középosztályban és a kulturális vezetők körében.

Az új kultúra mozgalom vezetői úgy vélték, hogy a hagyományos konfuciánus értékek felelősek a nemzet politikai gyengeségéért.[3][4] A kínai nacionalisták a hagyományos értékek elutasítására hívtak fel mindenkit; „Mr. Konfuciusz" helyett „Mr. Science” (賽先生, szaj hszianseng) és „Mr. Democracy” (德先生, tö hszianseng) nyugati eszméinek és eszményeinek a befogadását szorgalmazták az új kínai nemzet megerősítése érdekében.[5] Ezek a „képromboló” és hagyományellenes nézetek, irányzatok és fellépések a mai napig alakítják Kína politikáját és kultúráját.[6]

Santung-kérdés

Bővebben: Santung-kérdés

Kína 1917-ben lépett be az első világháborúba a Szövetségesek oldalán. Abban az évben 140 000 kínai munkást küldtek (a brit hadsereg részeként, mint Kínai Munkáshadtestet) Franciaországba.[7] Az 1919. áprilisi versailles-i szerződés a császári németek Santung tartományban szerzett jogait az azt megszálló Japánnál hagyta. A kínai kormány képviselői ezért az alábbi igényeket terjesztették elő a béketárgyalásokon:

  1. minden idegen hatalom összes kiváltságának azonnali megszüntetése Kínában; például a „területenkívüli” részek jogainak megvonása
  2. a Japán Császárság „huszonegy-pontos igényének” elutasítása és törlése
  3. Santung területének és eladott jogainak visszatérése Kínához, amelyeket Japán az első világháború alatt a császári Németországtól megszerzett.

A nyugati szövetségesek uralták a versailles-i találkozót, és kevés figyelmet fordítottak a kínai igényekre. Nagy-Britanniát és Franciaországot elsősorban Németország megbüntetése érdekelte. Noha az Egyesült Államok előterjesztette Woodrow Wilson tizennégy pontját, a népek és az államok önrendelkezési jogáról szóló elképzelését; David Lloyd George, Georges Clemenceau és az Egyesült Államok Kongresszusának makacs ellenállásával szemben nem lehetett érvényesíteni ezeket az eszményeket. Az amerikai szólamok az önrendelkezésről a Nemzetek Szövetségében vonzónak tűntek a kínai értelmiségiek számára, ám a kínai igények figyelmen kívül hagyását a nyugati szövetségesek árulásának tekintették és haragot váltott ki bennük. A békekonferencián hozott döntés adta meg a végső szikrát a május negyedike mozgalom indulásához, és Santung-kérdés néven vált ismertté.

A tiltakozások időrendje

1919. május 4-én reggel tizenhárom különböző pekingi egyetem hallgatóinak a képviselői találkoztak és öt pontos állásfoglalást fogalmaztak meg:

  1. ellenzik Santung tartomány átadását a japánoknak a korábbi német engedélyek alapján
  2. felhívják a kínai tömegek figyelmét Kína bizonytalan helyzetére és tudatosítják bennük ezt
  3. egy nagyszabású nemzeti összejövetelt hirdetnek Pekingbe
  4. egy pekingi hallgatói szövetség létrehozásának elindítása
  5. egy délutáni tüntetés megszervezése a versailles-i szerződés feltételei elleni tiltakozásul
A tüntetők elégedetlenségüknek adnak hangot a versailles-i megállapodás miatt
A Csinghua Egyetem hallgatói japán termékeket égetnek el
A Pekingi Általános Egyetem hallgatói, miután a kormány a május negyedike mozgalom miatt letartóztatta őket

Május 4-én délután a Jencsing Egyetem, a Pekingi Egyetem és több más egyetem mintegy 4000 hallgatója a város minden pontjáról a Tiananmen térre vonult. Olyan jelszavakat kiabáltak, mint: „küzdjünk hazánk teljes önállóságért”, „szabaduljunk meg a nemzet árulóitól”, „utasítsuk vissza Japán huszonegy-pontos igényét” és „ne írjuk alá a versailles-i megállapodást”.

Dühüket fejezték ki a diákok Kína szövetségeseinek árulása miatt; elítélték a kormány gerinctelen viselkedését, felszólítottak a kínai érdekek védelmére, a japán termékek bojkottjára. A tüntetők három kínai tisztviselő lemondását követelték, akiket azzal vádoltak meg, hogy együttműködtek a japánokkal. Ezen tisztviselők lakhelyét felgyújtották és néhány alkalmazottukat megverték; erre a tüntetőket letartóztatták, börtönbe vetették és súlyosan bántalmazták.[8]

Másnap az összes pekingi diák sztrájkba lépett, majd Kína nagyobb városaiban a hallgatók, a hazafias érzelmű kereskedők és munkások is csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A tüntetők ügyesen tettek közzé felhívásokat az újságokban és küldték szét képviselőiket az ország egész területére, hogy eljuttassák oda gondolataikat és követeléseiket. Június elejétől a sanghaji munkások és üzletemberek szintén sztrájkba léptek, amikor a mozgalom központja Pekingből Sanghajba került. A tizenhárom egyetem vezetője a foglyok szabadon bocsátásáért tett lépéseket, a pekingi egyetem vezetője, Caj Jüan-pej pedig tiltakozásul lemondott.

Újságok, folyóiratok, állampolgári társaságok és kereskedelmi kamarák támogatták a hallgatókat. Kereskedők például azzal fenyegetőztek, hogy visszatartják az adóbefizetéseiket, ha Kína kormánya továbbra is tétlen marad.[9] Sanghajban a kereskedők és a munkások általános sztrájkja szinte megbénította az egész kínai gazdaságot.[8] A nyilvánosság erőteljes nyomására a pekingi kormányzat elengedte a letartóztatott hallgatókat és elbocsátotta állásából Cao Zsu-lint, Csang Cung-hsziangot és Lu Cung-jüt, akiket azzal vádoltak, hogy együttműködtek a japánokkal. A párizsi kínai képviselők megtagadták a versaillesi-szerződés aláírását: a május negyedike mozgalom kezdeti győzelmet ért el, amely elsősorban jelképesnek tekinthető, mivel Japán egyelőre megőrizte a Santung-félsziget és a Csendes-óceán egyes szigeteinek felügyeletét és irányítását. Még a mozgalom részleges sikerei is megmutatták a kínai társadalmi osztályok azon képességét, hogy az ország egész területén megfelelő vezetés, célok és ösztönzés mellett sikeresen együttműködhetnek.

A kínai kommunizmus születése

A Kínai Népköztársaságban régóta az a legelfogadottabb nézet, hogy az 1919-es tüntetéssorozat és az azt követő elnyomás ösztönözte a vitát a lehetséges politikai változásokról és ennek eredményeként látták egyre megvalósíthatóbbnak a baloldali társadalmi változást. Olyan emberek, mint Csen Tu-hsziu és Li Ta-csao gondolkodásukban egyre inkább balra tolódtak és 1921-ben a Kínai Kommunista Párt alapítóivá váltak; míg más értelmiségiek is, például az anarchista író és agitátor, Pa Csin szintén részt vettek a májusi megmozdulásokban. Az eredetileg voluntaristák, vagy nihilisták, mint például Li Si-cen és Csu Csien-cse, hasonlóan másokhoz baloldali nézeteket kezdtek vallani, amikor az 1920-as években Kína egyre forrongóbbá, forradalmibbá vált.[forrás?]

1939-ben Mao Ce-tung azt állította, hogy a május negyedike mozgalom csak egy állomás volt a nagy kínai kommunista forradalom felé vezető úton:

Húsz évvel ezelőtt a május negyedike mozgalom új szakaszt jelentett a kínai polgári-demokratikus forradalomban az imperializmus és a feudalizmus ellen. A kulturális reformmozgalom, amely a május negyedike mozgalomból nőtt ki, csak a forradalom egyik megnyilvánulása volt. Az új társadalmi erők növekedésével és fejlődésével abban az időszakban egy hatalmas erő jelent meg a polgári-demokratikus forradalomban, amely a munkásosztályból, a hallgatói tömegből és az új nemzeti polgárságból állt össze egy táborba. A május negyedike mozgalom működése alatt több százezer hallgató bátran lépett be az élcsapatba. E tekintetben a május negyedike mozgalom egy lépéssel túlhaladt az 1911-es forradalmon.[10]

– Mao Ce-tung válogatott művei

A május negyedike mozgalom szellemi fordulópontként szolgált Kínában; ez az esemény radikalizálta a kínai gondolkodást. A nyugati stílusú liberális demokrácia korábban vonzó volt a kínai értelmiségiek körében, ám a versailles-i békeszerződés miatt (amelyre Kína érdekeinek elárulásaként tekintettek) elvesztette vonzerejének nagy részét. Woodrow Wilson tizennégy pontját, annak ellenére, hogy az erkölcstanból ered, nyugati-központúnak és képmutatóknak tekintették.[forrás?]

A kínai szellemi közösségekben sokan úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok keveset tett annak érdekében, hogy meggyőzze és rávegye az imperialista nagyhatalmakat (különösen Nagy-Britanniát, Franciaországot és Japánt) a wilsoni tizennégy pont betartására, és azt látták, hogy az Egyesült Államok maga sem csatlakozott a Nemzetek Szövetségéhez; ennek eredményeként elfordultak a nyugati liberális demokratikus mintától. A marxizmust kezdték vizsgálni és inkább ez foglalkoztatta a kínai szellemi életet; különösen azok között hatott, akik már a baloldalon helyezkedtek el. Ebben az időben néhány kínai értelmiségi, például Csen Tu-hsziu és Li Ta-csao komolyan tanulmányozta a kommunizmust.[forrás?]

Történelmi jelentősége

A május negyedik mozgalom emlékműve a pekingi Tungcseng körzetben

A tudósok az új kultúra mozgalmat és a május negyedike mozgalmat jelentős fordulópontnak tekintik Kína történetében, a közszolgálati rendszer 1905-ben történő megszüntetésével és a monarchia 1911-es megdöntésével együtt. Az akkori résztvevők, mint például Hu Si, ezt a korszakot kínai reneszánsznak nevezték, mivel nagymértékben összpontosítottak a tudományra és a társadalmi kísérletezésre.[11] A kínai irodalomban a május negyedike mozgalmat vízválasztónak tekintik, mert a fellépésük hatására az addigi népi nyelv (pajhua) általános használatát felváltotta az irodalmi kínai. Az értelmiségiek arra törekedtek, hogy a beszélt nyelven fejezzék ki magukat: a 我手写我口 (vo souhszie vo kou, „a kezem azt írja, [amit] a szám [beszél]”) jelmondatuk szerint, bár a változás valójában fokozatosan történt: Hu Si már érvelt az irodalomban használt modern népi nyelvért, az „Irodalmi reform előzetes megbeszélése” (文学改良刍议, venhszüe kajliang csuji) 1917-ben megjelent esszéjében, míg az első, kizárólag a népi nyelven írt novellát, Lu Hszün The True Story of Ah Q című írását 1921-ben tették közzé.

A hagyományos kínai értékekkel szembeni mozgalmi fellépés azonban erőteljes ellenzésre is talált, különösen a Kuomintang részéről. A nézetük szerint a mozgalom elpusztította a kínai hagyomány értékes elemeit, és túl nagy hangsúlyt fektettek a közvetlen politikai fellépésekre és a radikális hozzáállásra, amelyek a kialakulóban lévő Kínai Kommunista Párthoz köthetőek. Másrészt, a kommunista pártban (amelynek két alapítója, Li Ta-csao és Csen Tu-hsziu, [akik részt vettek a május negyedike mozgalomban is vezetőkként] kedvezőbbnek tekintették a mozgalom korai hatásait, inkább hangsúlyozták az értelmiségiek felvilágosító munkájának a jelentőségét, nem pedig azok forradalmi szerepét.[12]

Szélesebb értelemben a május negyedike mozgalom egy radikális értelmiségi réteg létrejöttéhez vezetett, akik a parasztok és a munkások meggyőzésével törekedtek a kommunista párt tömegbázisának szélesítésére, és elérték a szervezet megerősödését, amely megalapozta a kommunista forradalom sikerét.[9]

Bírálata és elutasítása

Noha a mozgalom nagy befolyást gyakorolt a politikára, akkoriban sok értelmiségi ellenezte a hagyományok elleni üzenetét, és sok politikai szereplő meg is tagadta ennek hirdetését.

Csang Kaj-sek, mint nacionalista és konfuciánus, ellenezte a május negyedike mozgalom hagyományrombolását, mint antiimperialista, szkeptikus volt a nyugati befolyással, ötletekkel és irodalommal szemben. Ő és Dr. Szun Jat-szen bírálta a május negyedike mozgalom értelmiségi vezetőit az ifjúság erkölcsi megrontásáért és lezüllesztéséért.[13] Amikor a nacionalista párt Csang Kaj-sek vezetésével hatalomra került, a május negyedike mozgalom törekvéseivel pont ellentétes irányt vett a politikájuk. Az Új Élet Mozgalom oktatta és terjesztette a konfucianizmust, a Kuomintang megtisztította Kína oktatási rendszerét a nyugati hatásoktól és kötelezően felvette a konfucianizmus oktatását a tantervbe. A tankönyvkiadás, a vizsgarendszer, a kinevezések és a fokozatok odaítélése; az egész nevelési és oktatási rendszer – az egyetemeket is, amik elvesztették önállóságukat – mind az állam kezébe került, az irányította a nemzeti párt igényei és elvárásai szerint azt.[14]

Egyes konzervatív filozófusok és értelmiségiek ellenálltak minden változtatási kísérletnek, de ezeknél sokkal többen elfogadták, vagy üdvözölték a nyugati behatást; ám az új kínai rendszert a hazai, nem pedig az nyugatról átvett értékekre alapozták. Az így gondolkodók: Liang Su-ming, Liu Si-pej, Tao Hszi-seng, Hsziung Si-li, Csang Ling-lin és Lu Hszün testvére, Csou Cuo-zsen.[15] A későbbi években mások további bírálatokat hangoztattak, köztük Lin Jü-tang, Csien Mu, Hszü Fu-kuan és Jü Jing-si is.

A kínai muszlimok figyelmen kívül hagyták a május negyedike mozgalom törekvéseit, folytatták a hagyományos kínai nyelv és irodalom tanítását az arab nyelv és a Korán mellett, valamint a hivatalosan elfogadott egyéb tantárgyakat a "Wanxiani Általános Iszlám Iskolában".[16] A Korán hagyományos kínai nyelvű fordítását Ha Tö-cseng készítette el.[17] Az arabot, a népi kínait, a hagyományos kínait és a Koránt Ma Fu-hsziang muszlim tábornok által pénzelt ninghsziai iszlám iskolákban tanítottak.[18]

Neotradicionalizmus vs. Nyugati gondolkodás

Noha a május negyedike mozgalom részleges sikereket ért el a kínai hagyományos kultúra lebontásában és eltávolításában,[forrás?] még mindig sokan kitartóan állították, hogy a kínai nemzet alapjai csak a kínai hagyományok és ősi értéki lehetnek. A nyugati civilizáció behatolása elleni fellépésből három neotradicionális gondolkodásmód származott: a „nemzeti lényeg”, a „nemzeti jelleg” és az „új konfucianizmus” létrehozása. Mindegyik gondolati iskola elítélte az individualizmus, a materializmus és az utilitarizmus nyugati értékeit, mint Kína fejlődésének elvetendő irányait. Minden iskola sajátos célokat tűzött maga elé. A „nemzeti lényeg” iskola arra törekedett, hogy fedezzék fel a hagyományos kultúra olyan nézeteit, amelyek jól szolgálhatják Kína nemzeti fejlődését. Az ilyen hagyományos szempontok különféle filozófiai és vallási gyakorlatokból álltak, amelyek a konfucianizmussal párhuzamosan alakultak ki. A „nemzeti jelleg” iskolában támogatják a hagyományos családi rendszert, amely a május negyedike mozgalom elsődleges célja is. Ebben az iskolában a változáspártiak a nyugat-követőket „morál nélküli kagylónak” tekintették. Végül az „új konfucianizmus létrehozása” arra az elképzelésre összpontosított, hogy a konfuciánus értékek jobbak voltak, mint a nyugati értékek.[forrás?]

A nyugati kultúrára összpontosítókkal ellentétben a kínai neotradicionalisták azt állították, hogy Kína tévedne, ha nem a saját hagyományaiból eredő útjára lépne, különösen ebben a mindennap változó világban. A legfontosabb ellentét közöttük azonban az, hogy ez a három neotradicionalista gondolati irányzat nem vette figyelembe az egyént, ami a május negyedike mozgalom legfőbb alapeszméje.[12]

Kapcsolódó szócikkek

További ismeretek angolul

Jegyzetek

  1. ↑ Mitter, R. A Bitter Revolution: China's Struggle with the Modern World (2004), p.12
  2. ↑ Rana Mitter. A Bitter Revolution: China's Struggle with the Modern World. (Oxford; New York: Oxford University Press, 2004), p. 12.
  3. ↑ Joseph T. Chen, The May Fourth Movement in Shanghai; the Making of a Social Movement in Modern China (Leiden,: Brill, 1971)
  4. ↑ Leo Ou-fan Lee, Voices from the Iron House: A Study of Lu Xun (Bloomington: Indiana University Press, 1987), pp 53-77; 76-78.
  5. ↑ Jonathan D. Spence. The Gate of Heavenly Peace: The Chinese and Their Revolution, 1895-1980. (New York: Viking Press, 1981), pp. 117-123 ff..
  6. ↑ The Cambridge History of Chinese". John King Fairbank, Denis Crispin Twitchett, p.451
  7. ↑ Guoqi Xu. Strangers on the Western Front: Chinese Workers in the Great War. (Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 2011.
  8. ↑ a b Wasserstrom: Chinese Students and Anti-Japanese Protests, Past and Present. World Policy Journal. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
  9. ↑ a b Hao: May 4th and June 4th Compared: A Sociological Study of Chinese Social Movements. Journal of Contemporary China. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
  10. ↑ The May Fourth Movement (May 1939)
  11. ↑ Hu Shih, The Chinese Renaissance: The Haskell Lectures, 1933. (Chicago: University of Chicago Press, 1934).
  12. ↑ a b Schoppa, R.Keith. Revolution and Its Past: Identities and Change in Modern Chinese History. Upper Saddle River, New Jersey: Pearson Prentice Hall, 177–179. o. 
  13. ↑ Joseph T. Chen. The May fourth movement in Shanghai: the making of a social movement in modern China. Brill Archive, 13. o. (1971). Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  14. ↑ Werner Draguhn, David S. G. Goodman. China's communist revolutions: fifty years of the People's Republic of China. Psychology Press, 39. o. (2002). ISBN 0-7007-1630-0. Hozzáférés ideje: 2011. április 9. 
  15. ↑ Charlotte Furth, "Culture and Politics in Modern Chinese Conservatism," in Charlotte Furth, ed., The Limits of Change: Essays on Conservative Alternatives in Republican China. (Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, Harvard East Asian Series 84, 1976). ISBN 0674534239.
  16. ↑ Stephane A. Dudoignon. Intellectuals in the Modern Islamic World: Transmission, Transformation and Communication. Routledge, 251–. o. (2006. szeptember 27.). ISBN 978-1-134-20597-4 
  17. ↑ Stephane A. Dudoignon. Intellectuals in the Modern Islamic World: Transmission, Transformation and Communication. Routledge, 253–. o. (2006. szeptember 27.). ISBN 978-1-134-20597-4 
  18. ↑ Stephane A. Dudoignon. Intellectuals in the Modern Islamic World: Transmission, Transformation and Communication. Routledge, 256–. o. (2006. szeptember 27.). ISBN 978-1-134-20597-4 

Források

  • Chow Tse-Tsung: The May Fourth Movement. Intellectual Revolution in Modern China (Cambridge, Massachusetts: Harvard University), 1960.
  • Hao, Zhidong, "May 4th and June 4th Compared: A Sociological Study of Chinese Social Movements." Journal of Contemporary China 6.14 (1997): 79-99.
  • Lee, Haiyan, "Tears that Crumbled the Great Wall: The Archaeology of Feeling in the May Fourth Folklore Movement." Journal of Asian Studies 64.1 (2005): 35-65.
  • Ping, Liu, "The Left Wing Drama Movement in China and Its Relationship to Japan." Positions: East Asia Cultures Critique 14.2 (2006): 449-466.
  • Schoppa, R. Keith, "Constructing a New Cultural Identity: The May Fourth Movement." Revolution and Its Past: Identities and Change in Modern Chinese History (Upper Saddle River, New Jersey: Pearson Prentice Hall), 2006, 162-180.
  • Schwarcz, Vera: The Chinese enlightenment: intellectuals and the legacy of the May Fourth Movement of 1919 (1986). Berkeley: University of California Press.
  • Jonathan Spence|Spence, Jonathan D. The Search for Modern China. ISBN 0-393-30780-8 New York: Norton, 1999.
  • Wasserstrom, Jeffrey N., "Chinese Students and Anti-Japanese Protests, Past and Present" World Policy Journal 22.2 (2005): 59-65.
  • Zarrow, Peter, "Intellectuals, the Republic, and a new culture", in Zarrow, Peter: China in war and revolution, 1895-1949 (New York: Routledge), 2005, 133-143.
  • Zarrow, Peter, "Politics and culture in the May Fourth Movement", in Zarrow, Peter: China in war and revolution, 1895-1949 (New York: Routledge), 2005, 149-169.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a May Fourth Movement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Read other articles:

Ballon d'Or 2021

Ballon d'Or 2021Pemenang Ballon d'Or 2021 Lionel MessiTanggal29 November 2021LokasiThéâtre du Châtelet, ParisDipersembahkan olehFrance FootballPembawa acaraSandy HeribertDidier DrogbaIkhtisarBallon d'Or Lionel Messi(gelar ke-7)Ballon d'Or Féminin Alexia Putellas(gelar pertama)Kopa Trophy Pedri(gelar pertama)Yashin Trophy Gianluigi Donnarumma(gelar pertama)Penyerang Terbaik Robert Lewandowski(Gelar pertama)Situs webwww.francefootball.fr← 2019 Ballon d'Or2022 → Ballon d'Or 2021...

 

Chau Say Tevoda

Candi Chau Say Tevoda Chau Say Tevoda (bahasa Khmer: ប្រាសាទចៅសាយទេវតា) adalah sebuah candi di Angkor, Kamboja. Dibangun pada pertengahan abad ke-12, bangunan ini candi Hindu dengan gaya Angkor Wat. Pranala luar Photos of Chau Say Tevoda during restoration Article and photos: Chao Say Tevoda - A Key Khmer Devata Temple Reopens Diarsipkan 2011-07-04 di Wayback Machine. Photographic Documentation and Gallery lbsSitus-situs periode AngkorlbsSitus Angkor di K...

 

Eleanor Boardman

Eleanor BoardmanBoardman, 1923Lahir(1898-08-19)19 Agustus 1898Philadelphia, Pennsylvania, A.S.Meninggal12 Desember 1991(1991-12-12) (umur 93)Santa Barbara, California, A.S.PekerjaanAktrisTahun aktif1922–1935Suami/istriKing Vidor ​ ​(m. 1926; c. 1933)​ Harry d'Abbadie d'Arrast ​ ​(m. 1940; his death 1968)​Anak2 Eleanor Boardman (19 Agustus 1898 – 12 Desember 1991) adalah...

Mohammad Najibullah

Mohammad Najibullah[1]محمد نجیب‌اللهNajibullah pada 1986 Sekretaris Jenderal Komite Pusat Partai Demokrasi Rakyat AfganistanMasa jabatan4 Mei 1986 – 16 April 1992 PendahuluBabrak KarmalPenggantiPosisi dihapuskanPresiden AfganistanMasa jabatan30 September 1987 – 16 April 1992Perdana MenteriSultan Ali Keshtmand[2]Mohammad Hasan Sharq[3]Fazal Haq Khaliqyar[4]Wakil PresidenAbdul Rahim Hatif[4][5]Mohammed Rafie[...

 

Hubert H. Humphrey Metrodome

Former stadium in Minneapolis, Minnesota The Thunderdome redirects here. For the California arena commonly nicknamed The Thunderdome, see UC Santa Barbara Events Center. Hubert H. Humphrey MetrodomeHubert H. Humphrey Metrodome in May 2007Hubert H. Humphrey MetrodomeLocation in MinnesotaShow map of MinnesotaHubert H. Humphrey MetrodomeLocation in the United StatesShow map of the United StatesAddress900 South 5th StreetLocationMinneapolis, MinnesotaCoordinates44°58′26″N 93°15′29″W...

 

Sweetwater Creek (Chattahoochee River tributary)

River in Georgia, United States Sweetwater creek in the fall Sweetwater Creek Sweetwater Creek is a 45.6-mile-long (73.4 km)[1] stream in the U.S. state of Georgia, west of Atlanta. It begins in southwestern Paulding County, flowing generally eastward into southwestern Cobb County, then turning south into eastern Douglas County. It is a tributary of the Chattahoochee River, and near its end it is the centerpiece of Sweetwater Creek State Park. Sweetwater Creek was named after Ama...

Genoa Cricket and Football Club 2006-2007

Genoa Cricket and Football ClubStagione 2006-2007La squadra festeggia la promozione in Serie A Sport calcio Squadra Genoa Allenatore Gian Piero Gasperini Presidente Enrico Preziosi Serie B3º posto (promosso in Serie A) Coppa ItaliaOttavi di finale Maggiori presenzeCampionato: Coppola (38)Totale: Coppola (41) Miglior marcatoreCampionato: Adailton (11)Totale: Adailton (14) StadioLuigi Ferraris Media spettatori16 020 (Campionato) 2005-2006 2007-2008 Si invita a seguire il modello di v...

 

Ħamrun Spartans F.C.

Ħamrun SpartansNama lengkapĦamrun Spartans Football ClubJulukanTas-Sikkina, Ta' WerwerBerdiri1907StadionStadion Victor Tedesco(Kapasitas: 2,000)PresidenJoseph Portelli[1]ManajerBranko NisevicLigaLiga Utama Malta2022–23ke-1, Liga Utama Malta (juara)Situs webSitus web resmi klub Kostum kandang Kostum tandang Kostum ketiga Ħamrun Spartans Football Club adalah klub sepak bola Malta yang berbasis di dewan lokal Ħamrun.[2] Sejarah Ħamrun Spartans berhasil memenangi Liga ...

 

Elections in the Sahrawi Arab Democratic Republic

Political elections for public offices in the Sahrawi Arab Democratic Republic Elections in Western Sahara redirects here. For elections in the Moroccan-administered part of Western Sahara, see Elections in Morocco. Politics of the SADR Constitution Nationality law Executive President Brahim Gali Prime Minister Bouchraya Hammoudi Bayoun Legislature Sahrawi National Council President: Hamma Salama Judiciary Constitutional Council Supreme Court Court of Appeal Judicial system Politics Parties: ...

Gaetano Mosca

Italian political scientist and journalist Gaetano MoscaCOSML, COCI, SoKMember of the Italian Chamber of Deputiesfor PalermoIn office24 March 1909 – 29 September 1919ConstituencyCaccamo Personal detailsBorn(1858-04-01)1 April 1858Palermo, Kingdom of the Two SiciliesDied8 November 1941(1941-11-08) (aged 83)Rome, ItalyPolitical partyHistorical RightAlma materUniversity of PalermoProfessionTeacher, journalistPhilosophy careerEra20th-century philosophyRegionWestern philosophySchoo...

 

Daftar anggota Dewan Perwakilan Rakyat Republik Indonesia 1999–2004

Berikut Daftar Anggota Dewan Perwakilan Rakyat Republik Indonesia periode 1999–2004 berdasarkan provinsi serta Pengganti Antar Waktu (PAW).[1][2][3][4][5][6] Aceh SumateraUtara SumateraBarat Riau KepulauanRiau KepulauanBangkaBelitung Jambi SumateraSelatan Bengkulu Lampung Banten DKIJakarta JawaBarat JawaTengah DIYogyakarta JawaTimur Bali NusaTenggaraBarat NusaTenggaraTimur KalimantanBarat KalimantanTengah KalimantanUtara KalimantanTimur Kalima...

 

Waroeng Tung Tau

Menu andalan Waroeng Tung Tau, kopi o dan roti panggang. Salah Satu Sudut Waroeng Kopi Tung Tau Waroeng Tung Tau adalah sebuah kedai kopi di Kabupaten Bangka, yang berdiri sejak tahun 1938. Menu paling terkenal dari kedai kopi ini adalah kopi o dengan racikan khas turun-temurun serta roti panggang dan pantiau kuah. Kedai kopi ini disebut sebagai salah satu jujukan kuliner khas bagi para wisatawan yang mengunjungi Bangka Belitung. Kedai pertamanya berada di Sungailiat dan sekarang telah memili...

Charles Ollivon

Charles Ollivon Charles Ollivon en 2022 Fiche d'identité Naissance 11 mai 1993 (31 ans)Bayonne ou Saint-Pée-sur-Nivelle (France) Taille 1,99 m (6′ 6″) Surnom Capitaine Courage, Le Grand Charles Poste Troisième ligne centre, troisième ligne aile Carrière en junior PériodeÉquipe  2009-2012 Saint-Pée UCEntente de La NivelleAviron bayonnais Carrière en senior PériodeÉquipeM (Pts)a 2012-2015 2015- Aviron bayonnais RC Toulon 33 (20)[1] 103 (75)[1] Carrière en é...

 

Nil by Mouth (film)

1997 film by Gary Oldman Nil by MouthTheatrical release posterDirected byGary OldmanWritten byGary OldmanProduced byGary OldmanDouglas UrbanskiLuc BessonStarring Kathy Burke Charlie Creed-Miles Laila Morse Ray Winstone Chrissie Cotterill Jamie Foreman Jon Morrison Steve Sweeney CinematographyRon FortunatoEdited byBrad FullerMusic byEric ClaptonProductioncompaniesEuropaCorpSE8 GROUPDistributed byFox Searchlight Pictures[1]20th Century Fox (United Kingdom)ARP Sélection (France)Release ...

 

Madhyamam

Malayalam-language newspaper published in Kerala, India MadhyamamFront page of Madhyamam, 9 April 2009TypeDaily newspaperFormatBroadsheetPublisherIdeal Publication TrustEditor-in-chiefO. AbdurahmanEditorVM IbraheemFounded1987Political alignmentJamaat-e-Islami Hind[1][2]LanguageMalayalamHeadquartersSilver Hills, Kozhikode, Kerala, IndiaCirculationAbove 350,000 dailySister newspapersMadhyamam WeeklyWebsitemadhyamam.com Madhyamam (meaning Medium) is a Malayalam-language newspaper...

Lilith

Lilith Lilith (Ibrani: לִילִית Lîlîṯ) adalah sebuah nama Ibrani bagi suatu sosok dalam mitologi Yahudi, yang dikembangkan paling awal dalam Talmud Babel, yang umumnya dianggap sebagian diturunkan dari semacam setan betina dalam kisah lebih kuno (līlīṯu) dalam agama Mesopotamia, sebagaimana ditemukan dalam teks kuneiform dari Sumer, Akkad, Asyur, dan Babel. Dalam Alkitab Bahasa Ibrani Rujukan mengenai Lilith (לִילִית, baca: lē·lēth', li-lit, atau liy-liyth) hanya a...

 

Altopiano del Tibet

Altopiano del TibetFoto dell'altopiano del Tibet (in primo piano) e dell'Himalaya (sullo sfondo) presa dalla Stazione spaziale internazionale. Stati Cina India Territorio Regione Autonoma del Tibet Qinghai Ladakh CapoluogoLhasa Superficie1 200 000 km² Mappa del Tibet Altopiano del Tibet L'altopiano del Tibet (བོད་ས་མཐོ་) è un vasto ed elevato altopiano dell'Asia orientale che copre la maggior parte della regione autonoma del Tibet e della provinc...

 

VH1 (Polish TV channel)

Television channel VH1 PolskaCountryPolandHeadquartersWarsaw (Poland) (primary and technical operations) Camden Town, London (United Kingdom) (secondary operations)ProgrammingLanguage(s)Polish EnglishPicture format16:9 (576i SDTV)OwnershipOwnerViacom International Media Networks PolskaSister channelsMTV PolandVIVA PolandComedy Central PolandHistoryLaunchedDecember 1, 2005 (2005-12-01) (original)April 24, 2012 (2012-04-24) (re-launch)ReplacedMTV Classic PolandClos...

Zilla diodia

Zilla diodia Klasifikasi ilmiah Kerajaan: Animalia Filum: Arthropoda Kelas: Arachnida Ordo: Araneae Famili: Araneidae Spesies: Zilla diodia Nama binomial Zilla diodiaWalckenaer, 1802 Zilla diodia adalah spesies laba-laba yang tergolong famili Araneidae. Spesies ini juga merupakan bagian dari ordo Araneae. Nama ilmiah dari spesies ini pertama kali diterbitkan pada tahun 1802 oleh Walckenaer. Laba-laba ini biasanya banyak ditemui di Eropa hingga Azerbaijan. Referensi Platnick, Norman I. (2010)...

 

القوات المسلحة للجمهورية الإسبانية

القوات المسلحة للجمهورية الإسبانية الدولة الجمهورية الإسبانية الثانية  الإنشاء 1931–1939 الاشتباكات الحرب الأهلية الإسبانية  تعديل مصدري - تعديل   القوات المسلحة للجمهورية الإسبانية (بالإسبانية: Fuerzas Armadas de la República Española)‏ كانت قوات مسلحة تشكلت في البداية من قبل الفر�...