PROFILPELAJAR.COM

Az alábbi táblázat Montenegró uralkodóinak listája.

A Fekete hegyek országának története szorosan összefonódott a szerbekével egészen addig, amíg a szláv törzsek letelepedtek a Balkán-félsziget nyugati partvidékén. Ezek után a történelmi Szerbia öt jelentősebb államalakulatra bomlott fel. A mai Montenegró abban az időben Zéta vagy Duklja néven vált ismertté. A 9. században különült el először Zéta területe, amelyet az ókori Diokleia név után gyakran Duklja néven emlegettek a korabeli krónikák.

Később Montenegró felvette a római rítusú kereszténységet, és ezzel végképp elvált Szerbia és Montenegró története.

Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
Duklja zsupánjai
Péter	9. század	Az első főúr, aki Duklja területét uralma alá vonta. A szerb törzsek vezetőinek családjából származott.
Tugemir	10. század
Hvalimir	10. század	Tugemir elsőszülött fia
Petriszláv	10. század	Tugemir második fia
Dragomir	10. század	Tugemir unokája
Miroszláv	10. század	Tugemir unokája
Vladimir Dukljanski	997–1016	Petriszláv gyermeke
A Vojiszláv-ház királyai Dukljában
Vojiszláv	1018–1043	A Vojiszláv dinasztia alapítója, akinek gyermekei hamarosan a szerb területekre is kiterjesztette hatalmát. Ő még zsupán volt.
István	1043–1052	A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Ő is a zsupán címet viselte.
Mihály	1052–1081	Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin	1081–1101	Mihály fia. Uralma alatt érte el legnagyobb területét Montenegró. Uralma kiterjedt Boszniára, Ráczországra, Albániára, Makedóniára és Horvátország egyes részeire.
Dobroszláv	1101	Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. Bodin féltestvére volt.
Kočapar	1101–1114	Vladimir ellen harcolt a trónért. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. Bodin testvére volt.
Vladimir	1101–1114	Trónharcokat vívott Kočapar ellen. Bodin unokaöccse. Jakvinta, Bodin felesége megmérgezi és saját gyermekét ülteti a trónra.
György	1114–1118	Az utolsó montenegrói uralkodó, aki a mai Szerbián uralkodhatott. Hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg.
Grubeša	1118–1125	A trónfosztás okozta kavarodásban megszerzi a montenegrói trónt.
György	1125–1131	Másodjára a trónon.
Gradihna	1131–1141
Radoszláv	1141–1162
III. Mihály	1162–1186	Duklja utolsó uralkodója. 1189-ben Rácország uralkodói foglalták el az ország területét.
A Balsics-ház fejedelmei Dukljában
I. Balša, Stracimir	1356–1360	A szerb uralkodó egyik rokona, aki megkapja a Montenegró feletti uralmat.
I. Đurađ	1360–1378
II. Balša	1378–1385
II. Đurađ	1385–1403
III. Balša	1403–1421	Utód nélkül halt meg, de végrendeletében nagybátyjára hagyta Montenegró trónját, amely így Szerbia részévé vált ismét.
A Crnojevics-ház fejedelmei Montenegróban
Đurađ	1421–1435
István	1435–1465
Iván	1465–1490
Đurađ	1490–1496

Montenegró uralkodói (1696–1918)

Portré	Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
A Petrovics-Nyegos-ház vladikái (1696–1852), hercegei (1852–1910) és királyai (1910–1918)
	I. Dániel * 1675. december 20. † 1735. január 11.	1696–1735	Az első vladika, azaz püspök-herceg, aki az iszlám uralom alól ki tudott szabadulni.
	II. Száva * 1702. január 18. † 1782. március 21.	1735–1782
	III. Vaszilij * 1709 † 1766. március 9.	1750–1766	II. Száva társuralkodója.
	I. Péter * 1747. április 1. † 1830. október 31.	1782–1830
	II. Péter * 1813. november 13. † 1851. október 31.	1830–1851
	II. Dániel * 1826. május 25. † 1860. augusztus 13.	1851–1860	1852-ben felvette a Montenegró fejedelme címet.
	I. Miklós * 1841. október 7. † 1921. március 1.	1860–1918	1910-ben felvette a Montenegró királya címet.

Források

Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9