Mocsár Gábor Büdöskúton nőtt fel. A polgári iskolát a Debreceni Református Kollégiumban járta ki. 1939-től esztergályos volt Diósgyőrben, Budapesten, Debrecenben és Csepelen. 1943-ban bevonult katonának, de a Szovjetunióban hadifogoly lett. 1949-1950 között a Debreceni Néplap munkatársa lett. Közben Salgótarjánban szerkesztő. 1950-től a Győr-Sopron Megyei Hírlap felelős szerkesztője, 1954-1956 között a Szabad Nép szerkesztőbizottsági tagja. 1956-tól elismert író, regényíró. 1957-1961 között újból Debrecenben újságíró. 1962-1964 között az Alföld című folyóirat főszerkesztője volt. Leváltása után Szegedre költözött, ahol részt vett a Tiszatáj és a helyi könyvkiadó irányításában. 1986-ban a Tiszatáj című folyóiratban engedélyezte Nagy GáspárA fiú naplójából című versének kinyomtatását, amely az 1956-os forradalom 30. évfordulójára íródott. Ezért az egész szerkesztőséget menesztették. Így 1987-ben visszaköltözött Debrecenbe, s egy esztendővel később elhunyt.
Munkássága
Pályája elején verseket írt. Első regényeiben (Egy párttitkár feljegyzése, 1956; Forró napok, 1956) a történelmi és társadalmi változásokra reagált. Munkáinak másik csoportjában, a szatirikus elbeszélésekben és regényekben ugyanezt a világot ábrázolja a visszájáról. Történelmi regényei és esszéi, valamint szociografikus írásai, társadalomrajzai legtöbbször Debrecen múltjához kapcsolódnak. A Magyarország felfedezése sorozat az ő kötetével indult. (Égő arany, 1970). Munkásságát az önéletrajzi hármaskönyv zárja le, amelynek harmadik kötete a mai napig kiadatlan maradt.
Művei
Aratáskor a Kubány vidéken (úti jegyzetek, 1952)
Egy párttitkár feljegyzései (riportregény, 1956)
Forró napok (regény, 1956)
Ördögdomb (kisregény, 1960)
Eltűntek a mezsgyék (riportkönyv, 1961)
Szellem és századok (tanulmányok, 1961)
Nyitott tenyér (regény, 1963)
Pirostövű nád (elbeszélés-gyűjtemény, 1964)
Tanyavilág – bomló világ (szociográfia, Taar Ferenccel, 1964)
Pávatoll - Illetlenek (kisregény, 1966)
Nagy erdő, kis fiú (ifjúsági regény, 1967)
Nálunk, vidéken (szociográfia, 1967)
Fecskék és miatyánk (elbeszélés, 1967)
Kerek egymillió (kisregény, 1967)
Süli-bógni (kisregény, 1968)
Fekete csónak (regény, 1968)
Égő arany (riportkönyv, 1970)
Mindenki városa (1970)
Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (kisregény, 1971)
Gyémántper (regény, 1972)
Ég alatt, föld felett (regény, 1975)
Sziklából víz (elbeszélés, 1975)
Kék barlang (kisregények, 1978)
Suli-bógni (kisregény, 1979)
A város és a fejedelem (regény, 1980)
Délibábjaim városa (szociográfia, 1981)
Részletek egy közép-európai életrajzból (válogatott elbeszélés, 1982)
...eleitől fogva (önéletírás, 1986)
Faházikók (regény, 1987)
Minden időben. Irodalmi önéletírás, 1946-1957; Magvető, Bp., 1989
Magamban bízva (kiadatlan)
Díjai
Szocialista Munkáért Érdemérem (1954)
Szeged Város Művészeti Díj (1970)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1985)
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 9-638157-91-7