Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama. A Csendes-óceán partvidékétől messze benyúlik a Sierra Madre hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Nyugaton Colima és Jalisco, északon Guanajuato és Querétaro, keleten México és Guerrero államokkal határos. Területe 58 643 km², lakosainak száma (2010) mintegy 4,4 millió.[1] Fővárosa Morelia, jelentősebb városai emellett: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, Heroica Zitácuaro, Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puruarán, Curácuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.
Északnyugati határán található Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava, a Chapalai-tó, aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik.[2][3] Guerrero állammal hosszú szakaszon a Balsas folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki az Infiernillói-víztározót.
Lépcsős piramis Tzintzuntzan falu mellett
Népesség
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:[4]
Év
Lakosság
1990
3 548 199
1995
3 870 604
2000
3 985 667
2005
3 966 073
2010
4 351 037
Nevezetességei
Tzintzuntzan (taraszkó vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos indián kulturális emléket tártak fel.
Az állam keleti részén, Mexikóvárostól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a pompás királylepke (amerikai királylepke, Danaus plexippus) telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
Ebből az államból származik a purepecsa indián eredetű, de európai és afrikai hatásokat is mutató énekstílus, a 2010-ben szellemi kulturális örökséggé nyilvánított pirekua.[5]
