GuerreroMexikó egyik szövetségi állama. Nevének jelentése harcos, de a név valójában Vicente Guerrero függetlenségi harcosnak, Mexikó második elnökének emlékét őrzi. Az állam az ország déli részén fekszik a Csendes-óceán partján, szomszédai északnyugatról indulva észak, majd kelet felé sorban: Michoacán, México, Morelos, Puebla és Oaxaca.
Területe három fő részre osztható: északnyugati régiója a Tierra Caliente, déli a tengerpart (La Costa), többi részén a nagyrészt erdővel borított hegyvidék (La Montaña) helyezkedik el. A tengerpart vidéke is két részből áll: Acapulcótól nyugatra a Costa Grande, keletre a Costa Chica húzódik.[3]
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Guerrero államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat[4]
Év
Lakosság
1990
2 620 637
1995
2 916 567
2000
3 079 649
2005
3 115 202
2010
3 388 768
Turizmus
Guerrero állam legismertebb turisztikai célpontja a tengerparti Acapulco, de fontos szerepet játszik még Zihuatanejo és Taxco is: ezt a hármat együtt Triángulo del Solnak, azaz „A Nap háromszögének” szokták nevezni. Acapulco egy világszerte ismert tengerparti üdülőváros, de a tőle északnyugatra fekvő Zihuatanejo sem sokkal marad el tőle. Taxco az állam északi részén, a hegyek között terül el: régi ezüstbányász-településből vált látogatott idegenforgalmi központtá. Keskeny hegyi utcái és több évszázados műemlékei jelentik vonzerejét,[5] valamint Taxco közelében fekszik a cseppkőbarlangjairól híres Grutas de Cacahuamilpa Nemzeti Park is.
Guerrero területén az ősidőktől fogva éltek emberek, ezt 20 000 éves barlangfestmények is bizonyítják. Az első civilizációt az olmékok vagy az ő hatásukra nagyban megváltozott őslakók alkották, később a 7. század tájékán a zapotékok és a maják kereskedelmi központokat létesítettek a térségben. A következő században a toltékok, később a csicsimékek hatása is érződött, végül a 15. században az aztékok hódították meg.
1521-ben érkeztek meg a spanyolok: Rodrigo de Castañeda Taxco környékén lépett be a mai állam területére, Gonzalo de Sandoval a Chontal régiót, a Sierra del Norte hegységet és az Iguala-völgyet, később a tengerpart nyugati felét hódította meg, míg Juan Rodríguez de Villafuerte a tengerpart keleti részét. Később az egész terület Új-Spanyolország tartományává vált. Ebben az időben az őslakók száma igencsak megfogyatkozott: részben erőszakos kiirtásuk, részben az európaiak által behurcolt járványok következtében.[7][8]