Medvetalp

Medvetalp
Közép-ázsiai medvetalp (Heracleum lehmannianum) a koppenhágai botanikus kertben
Közép-ázsiai medvetalp (Heracleum lehmannianum) a koppenhágai botanikus kertben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Heracleum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Medvetalp témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Medvetalp témájú médiaállományokat és Medvetalp témájú kategóriát.

A medvetalp[1] (Heracleum) a zellerfélék (Apiaceae) családjának egyik nemzetsége, melybe kétéves vagy évelő lágy szárú növények tartoznak. A medvetalpak nagy termetű (akár több méter magas) növények, leveleik összetettek és akár 1 méter nagyságúak is lehetnek, összetett ernyős virágzatukat pedig fehér vagy rózsaszínes virágok alkotják.

Elterjedése

Leginkább az északi félgömb mérsékelt övében élnek, de kevés faj előfordul trópusi Afrika magashegységeiben is.[2][3] Eurázsiai elterjedési területük központja Délnyugat-Ázsia, India és Közép-Ázsia hegyvidéki területein található. Európában két, egymástól jól megkülönböztetett faj (a Heracleum austriacum L. és a H. minimum Lam.), illetve a változatos megjelenésű H. sphondylum L. faj őshonos, míg Észak-Amerikában csupán egy faj (a H. lanatum Michx.).[4]

Magyarországon a Heracleum sphondylium és annak tőfaja, a közönséges medvetalp (H. s. subsp. sphondylium) őshonos, de az utóbbi években kezd terjedni két invazív és nagyon mérgező faj, a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), illetve a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi). Utóbbi kettő minden része mérgező: a növényhez érve bőrünkre mérgező anyagok kerülnek, melyek hatására az égési sérülésekhez hasonló hólyagosodás, rosszabb esetben maradandó és érzékeny hegek alakulnak ki, szembe kerülve pedig akár átmeneti vagy végleges vakságot is okozhatnak. Mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni. A mérgező anyagok hatását erősíti, ha közben napfény éri az érintett bőrfelületet.[5][6]

Fajai

A kaukázusi medvetalp szára serteszőrös, barázdált, felső részében ágas. A növény érintése után akár 48-72 óra után is kialakulhatnak a bőrtünetek, ezért alaposan, szappanos vízzel kell lemosni a növénnyel kapcsolatba került bőrfelületet, s orvoshoz kell fordulni

Az alábbi lista a The Plant List adatbázisában érvényesnek jelölt nevek,[7] illetve a Magyarországon elfogadottnak tekintett nevek alapján készült, de vélhetően nem teljes:

Egy óriásra nőtt medvetalp (~1945.) (A Deutsche Fotothek képarchivimából)

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  2. MNL 12., 855. o.
  3. BH 12., 489. o.
  4. Jörg Ochsmann: The Heracleum Pages: General information. heracleum.net (The Heracleum Pages) (2007. augusztus 15.) (Hozzáférés: 2014. június 26.) (html) arch (angolul és németül).
  5. Balogh Lajos: Terjed a rendkívül veszélyes kaukázusi medvetalp Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, greenfo.hu - 2009. július 25.
  6. Nébih: a kaukázusi medvetalp és a Sosnowsky-medvetalp Magyarországon csak néhány helyen található meg Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu/MTI - 2014. június 24.
  7. A(z) „Heracleum” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. június 26.)
  8. 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet- 3. melléklet A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő, inváziós- és egyéb gyom jellegű növényfajok listája

Források

  • BH 12.: medvetalp (Heracleum). In Britannica Hungarica Világenciklopédia 12: Luxemburg–Mitsiwa. Főszerk.: Halász György. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1998. 489. o. ISBN 963 781 592 9  
  • MNL 12.: Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 855. o. ISBN 963-9257-07-9