A 4624 km² területű Manitoba-tó a régió három nagy tava közül a legkisebb, de még így is Kanada 13., a világ 33. legnagyobb édesvizű tava.
Alakja szabálytalan, hosszúkás. Mintegy 200 kilométer hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban, a Winnipeg-tó déli szakaszával majdnem párhuzamosan. Legnagyobb szélessége 45 kilométer, legnagyobb mélysége mindössze hét méter.
A Winnipeg, Manitoba és Winnipegosis tavak a valamikor itt hullámzó Agassizolvadékvíztó egykori medencéjében helyezkednek el. A Manitoba-tó déli csücske 24 kilométerre északra Portage la Prairie várostól, a Delta-mocsárban ér véget, amely a vándormadarak fontos állomása.
Története
A Manitoba-tó assziniboinkrík lakta partjaira az európaiak közül először La Vérendrye vetődött el, aki fiával együtt Fort La Reine-ből a tavon keresztül utazott, hogy feltérképezze a Saskatchewan folyót és környékét. A Saskatchewan és az északabbra fekvő Cédrus-tó partjain is épültek erődök. A Manitoba-tó a hudson-öböli prémkereskedelem útvonalán feküdt.
Manitoba három fő tavában évi 30 millió kanadai dollár értékű halat fognak ki kereskedelmi célból, egy részét a Manitoba-tóból. Az 1940-es évek végén a Manitoba-tóban halászott mennyiségnek ma már kevesebb, mint egyharmadát fogják ki. A zsákmány főleg süllő(Sander vitreus vitreus) és sügér(Perca flavescens).
Szörnye
Loch Nesshez hasonlóan a szóbeszéd szerint a Manitoba-tónak is van szörnye, amelyet az Okanagan-tóOgopogo nevű szörnyének mintájára Manipogo névre kereszteltek.
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap